Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-01-25 / 4. szám
61 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 62 városból} kinek hat esztendeig igen híven szolgáltam “*) mit ha iró figyelembe vesz, nem lesz kénytelen azon általános kifejezéshez menekülni, hogy: „Azutánsemptei prédikátorrá lett . . A (3. 1.) Dr. Kiss Á. értekezésének főérdeme az, hogy Bornemiszának Semptéről való eliizetését körülményesen előadja s bizonyára jó szolgálatot tesz vala, ha bécsi bebörtönzése indokainak utána néz az Országos levéltárban. Munkája úgy, amint van, az ismert kútfőknek ügyes feldolgozása, mig az említettem bécsi dolgokat, valamint Bornemisza halála idejének szabatos meghatározását még mindig várja a magyar protestáns irodalomtörténet. Nagyon jó, alapos czikk a Nórák Lajos: „Károlyi Radios Gáspár életrajza“ czimü értekezése, melyről határozottan mondhatom, hogy legjobb az idáig közzétett Károlyi életrajzok között. Beám legalább ezt a hatást tette. Forrásait jól felhasználta és mint a jó gazda szokott, előhozott ót és újat. hogy mentői élvezetesebbé tegye azt; fel sem említve, hogy semmit sem hagyott el, ami Károlyiak életéből figyelmet érdemel és mindezt alaposan, gondolkodó fővel megbírálta, feldolgozta, miért teljes elismerésünket vívta ki. Lelkesedéssel, rokonszenves hangon, ékes tollal irt közlemény a Balogh Ferenczé: „Egyházi tanulmányúit Franczia földön A Nem a könyvekből, hanem a közvetlen tapasztalásból merítette tárgyához érdemes szerzőnk az anyagot, s ép azért oly közvetlen és tanulságos az. Sok szép eszme van czikkében, melyekből szerzőnk is sokat szeretne megvalósítani nálunk, magyar reformátusoknál. Vajha ne állapodnék meg e tárgyban érdemes tudósunk se, mi se a pium desideriumoknál. Balogh Ferencz szépen irt czikke után Zoványi Jenő fiatal történetírónk közöl egy —- még a következő füzetre is átmenő tanulmányt „A reformáczió Magyarországon a mohácsi vészig1-1 czim alatt. Ha jól vagyunk értesülve, Zoványi ezen tanulmányával tartotta meg a theologiai magántanári képesítőhöz megkívánt próba előadást Sárospatakon. Egy, még befejezetlen munkáról véleményt ugyan nem mondhatunk, de ezen első közleményből következtetve, azt határozott nyereségnek tartom prot. irodalmunkra s gratulálok érette néki távolból a bérezés hazába. Ha fiatal barátunk ilyen apparátussal előadná a magyar prot. egyház- és irodalomtörténetet: az lenne még a mi nagy kincsünk. Kívánok néki ehhez a munkához időt, erőt, kitartást. Szlávik Mátyás ismert külföldi tolmácsunk, a nála megszokott tartalommal ismerteti a „Legújabb theologiai iskola“-1. Az értekezések, tanulmányok sorát 11. Kiss Kálmán vEgy adalék Károli Gáspár életéhez“ czimü közleménye zárja be. E közlemény, melynek adatait Novák Lajos szintén ismerte s ugyanezen füzetben fel is használta, bátran el is maradhatott volna. A könyvismertetés rovatban Szőts Farkas Barthélemy Saint Hilaire franczia öreg filozófusnak a M. Tud. Aka*) Praedikatiok. Egész esztendő által stb. Detrekö 1584 LXXII. démia kiadásában megjelent „A philosophia viszonya a természettudományokhoz és valláshoz“ czimü müvét ismerteti nagy szakismerettel és kellő értékére redukálja a telivel- franczia bölcsész merész állításait. Hazai és külföldi irodalmi szemle zárja be a tartalomdús füzetet, melyet mindvégig nagy élvezettel olvastam. Végül még néhány szót, Mikor a Magyar Prot. írod. Társaságot tervezgettük, első sorban és mindenek felett a magyar prot. egyház- és irodalomtörténeti publicatiók közzététele volt a főczél, az egyedül bevallott czél. Hozzájött a népies irodalom művelése, mely, fájdalom, még nincs életre híva ma sem. Hozzon azért a Szemle a magyar prot. egyházak, iskolák, irodalomtörténeti férfiak életéből mentői többet és mentői többször s élete, virágzása biztosítva lesz, mert ezáltal bevonja tagjai sorába az olvasni szerető nagy közönséget is. Melegen ajánlom a Prot. Szemlét s Magyar Prot. Irodalmi Társaságunkat mindazoknak figyelmébe, akik még idáig távoltartották tőle magukat, mert csakis úgy érheti el Irodalmi Társaságunk a kívánt és óhajtott eredményt, ha közönségünk megkétszerezett anyagi pártfogásban részesíti.*) Thury Etele. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Lapunk mai számához félivre terjedő rendkívüli mellékletet csatolunk, mely a m. kir. honvédelmi minisztériumnak a hadköteles korban álló, valamint az ezen kort még el nem ért, úgyszintén a már besorozott egyének nősülése ügyében kibocsátott 32,500—1890. számit körrendeletét tartalmazza. Szükségtelen bővebben kifejtenünk, hogy e rendelet mily nagy fontossággal bir igen tisztelt lelkésztársainkra nézve, kiknek Lapunk iránt a jelen évvel tömegesebben nyilvánuló érdeklődését és pártfogását azáltal akarjuk némileg viszonozni, hogy fáradtságot és költséget nem kiméivé, e terjedelmes rendeletet, Lapunk melléklete gyanánt rendelkezésükre bocsátjuk. — A Károlyi-alapra tiszt. Szűcs Dezső csajági ref. lelkész ur utján a csajági egyház részéről 7 frt 30 krajczárt, a küngösi egyház részéről 2 frt 40 kraj ezárt, összesen 9 frt 70 krajezárt kaptunk. Éhez adva a Lapunk múlt évi 24. és 46. számaiban kimutatott összeget, 7 frt 12 krajezárt, főösszeg 16 frt 82 krajczáir. Valóban igen csekély összeg, de hogy nem sokkal több, legalább is nem tízszer vagy húszszor ennyi, nem rajtunk múlik. Tisztelt lelkésztársaink az egyházaik körében e czélra gyűjtött összeget nem hozzánk, hanem vagy pesti laptársunkhoz, vagy közvetlenül Kun Bertalan püspök úrhoz küldik be. *) Szives örömmel közlöm e meleghangú ismertetést, melynek pontjaival legnagyobrészt magam is teljesen egyetértek; saját megjegyzéseimet pedig alkalomadtán majd kifejtendem. Szerkesztő. levél.
