Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-10-04 / 40. szám
643 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 644 den esküt, sőt még a haza iránti lníségi esküt is megsemmisíteni. Ti azt mondjátok tanítványaitoknak, hogymig hazájok törvényeit tiszteletben tartják, egyedül Istennek és lelkiismeretüknek felelősek. Ok pedig azt mondják tanítványaiknak, hogy ne Istenhez, hanem a paphoz menjenek lelkiismeretűk felől számot adni. Ti azt tanítjátok növendékeiteknek, hogy egyedül Isten törvénye kötelező a lelkiismeretre, ők pedig azt, hogy az egyház törvénye, a mi azt teszi, hogy a pápa ipse dixit-]e kötelező a lelkiismeretre. Ti azt mondjátok, hogy minden embernek joga van lelkiismereti meggyőződése szerint változtatni vallását, ő pedig azt mondja, hogy erre senkinek sincs joga. Kétségtelen, hogy Róma egyháza holnap meghalna, lia ma megengedné, hogy gyermekei látogassák azon iskolákat, a melyekben megtanulnák, hogy a lelkiismeret parancsát kell követni és a saját eszök szavára kell hallgatni. A legújabb zárdái botrány. (Adalék az apáczanöveldék méltatásához.*) Lissabon, 1891. július 31. A portugalli sajtó napon ként újabb és újabb közleményeket hoz azon gyalázatos bűntényről, melynek az itteni „Szentháromság-nővérek“ zárdájának egyik növendéke esett áldozatul. A nép minden osztálya rendkívüli izgatottságban van, mert azon leleplezések óta, melyek a szerencsétlen Ubrik Borbála esetével kapcsolatban némely zárda gyalázatosságáról napfényre jöttek, alig hallottunk ehez foghatót. A tizenötéves Pereire Sárát, húgával, Cleliával együtt szüleinek halála után e zárda növeldéjébe adták be. Július 23-án gyámjukat egy rövid levélben arról értesité a főnöknő, hogy Sára meghalt. A gyám nehezen tudott a holttesthez jutni. „Mibe halt meg?“ kérdé, „hiszen még pár nappal ezelőtt egészséges volt!“ „Szivszélhűdésben“ — volt a felelet. Ekkor a gyámban rettenetes gyanú támadt, feljelentést tett a bíróságnál. A holttestet megvizsgálták s egy gyalázatos bűntény nyomait találták rajta, mely vadállati erőszakossággal pár nappal azelőtt lett elkövetve. Hogy vajon mérgezés nem történt é — egy apácza azt vallotta, hogy a leánjkának sós italt adott, mely vérhányást okozott — a belek orvosi vizsgálatából lesz megtudható. A vizsgálat rettenetes dolgokat hozott napfényre. A papok évek óta erőszakot tesznek a zárdái növendékeken. Öt évvel ezelőtt F. pap egy Julia nevű növendéken akart erőszakot tenni s a szerencsétlen leány az ablakon kingorva, holtra zúzta magát. Egy másik növendék meg*) E közlemény lapunk múlt számából kiszorult s ekép pesti laptársunk közlésével megelőzött bennünket. Ennek daczára, tekintve bogy a két lap olvasó közönsége nem ugyanaz, tekintve továbbá, hogy laptársunk közleménye, illetőleg forditása pár helyen nem egészen correct, mi is közreadjuk az oberkocheni »Kirchl. Korrespondenz» 35. száma után. Szerk. vallotta, hogy ugyanezen pap megkö tözte és erőszakot tett rajta. Az „0 Seculo“ czimü lap ujabb gyalázatos tényeket közöl. De Silva Guillermina, kit tanukép idéztek meg, azt vallja, hogy C. nevű pap, kinek szobáját tisztogatnia kellett, megragadta, de mégis sikerült kiszabadulnia. Midőn ezt a „nővéreknek“ elpanaszolta, hazugnak nevezték, nyelvét borssal felégették és nyolcz napra kenyéren-vizen elzárták. Kiszabadulva ismét tisztogatnia kellett a pap szobáját s a második támadásnak áldozata lett. Mint a meghalt Sárának, neki is valami olyan italt adtak, mely vérhányást okozott; atyja hazavitte, de csakhamar kórházba kellett a leányt adni, mert egy gyalázatos betegséget kapott, melynek utóbajait még most is nyögi. A kolostorban van egy titkos ajtó, melyen át a sekrestyébe juthatni. Itt egy szoba van kijárattal a kertre s egyúttal összeköttetésben a főnöknő szobájával. Most megkíméljük olvasóinkat a zárdabeli viszonyok bővebb rajzolásától, nem szólunk a papokkal való közlekedésről, a gyóntatásról, a növendékekkel való bánásmódról. Daczára, hogy Portugallia nehéz pénzügyi válsággal küzd, a közfigyelmet egyedül e leleplezések foglalják el. A „Van Guarda“ ez. lap ezt mondja : „A hallatlan és gyalázatos bűntény, mely épen most jött napfényre a Szentháromság nővérek zárdájában, kell, hogy mindenkinek kinyissa szemét s igazolja, hogy mily jogosult és eszélyes azok intő szava, kik az erkölcsiség érdekében és a társadalom védelmére azt kívánják, hogy az aljasság ezen gyalázatos melegágyai, melyek zárdáknak mondják magukat, örökre eltöröltessenek.“ Nemsokára egy nagy népgyülést hívnak össze, mely a kormánytól a felekezeti nevelőintézetek megszüntetését követelje. Eddig a lissaboni levél. Az ügy további folyamát figyelemmel fogjuk kisérni. É—N.-í-VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Legfelsőbb adomány. 0 Felsége a Király a pápai egyházmegyébe kebelezett padragi ev. ref. egyháznak templomépitési czélokra 100 o. é. forintot kegyeskedett magánpénztárából ajándékozni. — Egyházkerületi közgyűlések ideje volt a legközelebbi három hét. Kezdte kerületünk, a dunántúli, múlt hó 14-én, (száz évvel ezelőtt épen e napon nyíltak meg a budai és pesti zsinatok), folytatta a tiszáninneni 21-én, három nap múlva 24-én a tiszántúli; mig az erdélyiek szept. 26-án, a dunamellékiek pedig szept. 28-án kezdték meg közgyűlésüket. Mindeniknek legfőbb tárgya a zsinati törvényjavaslat volt; hogy mit és hogyan határoztak, azt a napi lapokból úgyis megtudták t. olvasóink annak idejében; ennélfogva mi nem akarjuk kivonatokkal elfoglalni lapunk különben is szűk terét, csak annyit mondunk, hogy mindenik közgyűlésről örömmel láttuk, miszerint a közelgő
