Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-09-20 / 38. szám
613 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. Hőbe József, Nemes Gábor, Stettner Ignácz, Tóth Balázs, Szabó Aladár és Szekeres Mihály. Mint h. és segédlelkészek működtek e helyen Barthalos Mihály, Varga Lajos Mátis Ferencz, Jezerniczky János, Szűcs Béla, Vida Péter, Komjáthi János tehát 7. kik közül 5 ma is él, valamint a rendes lelkészek közűi kettő Nt. Stettner Ignácz és Szekeres Mihály urak, kiknek még számos örömteljes éveket szivből óhajtok! Az 1856-ik évben a templom és toronytető újra lett építve, — 1867-ben néh. Tóth Balázs lelkész idejében igen díszes értékes nrasztala közadakozásból 600 írtért készíttetett. 1877-ben a templom küludvara festett kerítés és kapukkal elzáratott, a mely 250 írtba került, 1879-ben ugyancsak közadakozásból befestetett a szószék, templom székek eleje, karok, ajtók, melyek eddig testetlenek voltak 216 frT* költséggel. 1881-ik évben Nagy István és Nagy Juliánná házastársak 100 fit értékben keresztelő medenczét csináltattak, melyhez keresztelő kannát ngs. Nagy Ignáczné úrnő készíttetett. Az 1889-ik évben elhatározta a gyülekezet a templom belsejének^diszesítését, azaz mennyezet alakítását s az egész templom befesteséL..Az építést Besenbach Károly építész, a festést pedig Balogh Gyula eszközölte 1700 frt erejéig. Ezen építkezés költségének fedezése a templom padokba járó családokra való kivetés folytán történt s a legtöbbet fizető 75, a legkisebb pedig 2 frtot fizetett. Végre még egy nagy czélja volt a gyülekezetnek, az, hogy a templom 100 éves ünnepélyén az orgona is megszólaljon. A buzgóság és áldozatkészség ezt is létre hozta s a derék gyülekezet ma már az orgona hangjai mellett dicsérheti díszes templomában Istenét. A 8 változatú orgonát pedállal együtt Országi) Sándor Pesten csinálta 1250 írtért, de melyre a kiadás 1400 forintig is fel megy. A takácsi gyülekezet csak 1860 óta 4229 frtot költött temploma kül és bel díszítésére s e tetemes kiadás nem gyengítette, hanem inkább fokozta a jobbak erejét. Az orgona költségeinek fedezéséhez nagyobb összeggel járultak Győry Lajos és neje Balogh Eszter 500 frt, Nagy Ignáczné (Budapestről) 40 frt, Ajkay Imréné szül. Pálffy Kamilla 20 frt Bodor Károly gondnok és neje 25 frt, Gyenge Gábor 10 frt Bodor János acsádi lakosok 8 frt, Vidi Horváth Károlyné szül. Kis Juliánná 10 frt, Kovácsics Sándor temető-őr 5 frt. Áldja meg az Isten a buzgó adakozókat! Az 1891-ik év aug. 16-án tartott orgona felavatás s templom 100 éves~fennállásának ünnepélyén jubileumi beszédet Szekeres Mihály esperes ur mondott. Alapul vette a C. zsoltárt s tartalmas beszédjét három részre osztva, hatalmas hanganyaggal rendelkezvén ifjúi tűzzel s nagy hatással beszélt 1-ször a vigasság, 2-szor a hála, 3-szor a jövőbeni hitről, „Hála — mondá ő— hogy ezt a valódi keresztyén vallást békén lehetett itt hirdetni és nem tört be ennek falai közé az uralomra vágyó f'arízeusság. Mig e század előtt fegyveres katonaság tört a tiszta 614 tant hirdető templomok ellen, ajtait feltörték, papjait elüldözték, pitvarait elfoglalták, addig a felvilágosult fejedelem József és a bölcs Lipót király ideje óta a kor szelleme s édes hazánk törvényei visszatizték láng pallossal a fekete sereg támadását. Igaz, hogy az ebben most sem pihen, álutakon s mikor mi alszunk, meg megtámadja egyházunk kisebb várait, a családokat, és elviszi a gondatlan, buzgóság nélküli avagy megfélemlített szülőknek gyermekeit az ő szerinte kárhozatra menő egyház kebeléből. Az is igaz, hogy legújabb időben még zászlónk feliratát „a lelkiismeret szabadságát’4 is elakarta sajátítani, de a felébredt sereg hősileg megvédelmezte a haza felvilágosult jobbjainak és a korszellemnek segélyével zászlónk dicső jelszavát a „lélekismeret szabadságát“ Ne is félj kis sereg! Előre! ne félj, meg ne rettenj! mert veled van az Ur, csak te is légy vele, légy szabadelvű, légy vallásodhoz hű! A jövőt sötét fátyol fedi, nem tudjuk mi lesz e templommal, egyházzal száz év múlva, de egyet még is tudunk, hogy jó az Ur, mindörökké vagyon az ő irgalmassága, nemzetségről nemzetségre az ő tökéletessége. Jó az Ur azokhoz, kik jók és békességesek. Erős a hitem, hogy st belbéke és az egyetértés áldásos lesz jövőre is az egyházakra nézve s az egyenetlenség nem fog pusztítani. Mit idéz elő az egyenetlenség, mutatja hazánkban a Mohácsi vész és 150 éves török járom, mutatja az egyházi élet terén Juda és Izrael országának torzsalkodása, mely a babilóniai fogsággal végződék. Azért én ha valahol, úgy a templom pitvarárában óhajtom az egyetértő békességet az áldozatkészségben, az isteniek szeretetében. Tudom, hogy a gondolkozás és jellem e tekintetben is eltérők, de azt is tudom, hogy a vallásosság és áldozatkészség kezében vau Isten után egyházunk jövője. Vigaszságra, hálára, jövőd felőli gondoskodásra, hívtam fel, az Ur háza száz éves örömünnepélyén figyelmedet sz. gyülekezet! Eddig vigadhatsz mert tettél, mert vannak buzgó elöljáróid, van díszes egyházad, [és benne díszes orgonád, hálákat is adhatsz, mert eddig az Ur megsegített, megsegített mert buzgó voltál. Most azért a jövőt illetőleg arra kérlek, ne hallgass a kor ferde áramlatára, mert azok nem boldogítanak. Egyedül az boldogít, ha Istent féled, és az ő parancsolatait megtartod.“ Felemlítem még hogy az egyházmegyei tanító karból is többen megjelentek a díszes ünnepélyen s miután hálákat adtak, Hetesy Dániel tanító vendégszerető házánál jókedvvel vigadoztak. Végül nem mulaszthatom el, hogy köszönetét ne mondjak Nt. Szekeres Mihály urnák, a miért, mind & templom történetét, mind pedig nagy becsű jubileumi beszédét közlés végett átadni szives volt. Seregély Dezső.
