Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-23 / 34. szám

545 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 546 lyal bírjon, az egyetemes ülésen megjelenendő küldöttek képviseletében ezen tárgyban szóbelileg is adjuk elő ké­jt* Imiinket. A zsinati tagok választására vonatkozó eljárás az előértekezleten hangoztatott nézetek értelmében olyképen szabályoztatik. hogy minden egyház relativ szótöbbséggel annyi képviselőt választ, a mennyi az egyházrendszer ér­telmében az illető egyházmegyét megilleti, ezenkívül pe­dig két tanári képviselőt. A szavazati jegyzőkönyvek az egyházmegyei választottakra nézve az esperesekhez, a tanári választottakra nézve pedig az egyházkerületi el­nökséghez küldetnek át. mely azt viszont az iskolai kis bizottsághoz teszi át. A relativ legtöbb szavazatot nyert egy­házmegyei képviselők részére a megbízó levelet az egy­házmegyei elnökség, a tanári képviselők részére pedig az iskolai kis bizottság elnöksége állítja ki. A zsinattartás pénzügyi oldalára nézve Poszvék Sán­dor egyházkerületi számvevő előterjesztésére határozatikig kimondatik, hogy a kiküldött képviselők részére 5 írt na­pidijat állapit meg az egyházkerület, melynek fedezheté­­sére alapul kijelöli és megállapítja a már előzőleg félre tett 1033 irtot, az ezen évbeli államsegélyből félreteendő 500 frtot és ugyan e czélra fordítani határozza a múlt évi segélyből fenmaradt 2911 frtot. Ha pedig a zsinat hosszabb ideig tartana és az összeg elégséges nem lenne, akkor az egyházkerület erről majd intézkedni fog. Olvastatott a Kun Bertalan tiszáninneni ev. ref. püs­pök 25 éves püspöki jubileuma alkalmából rendezendő ünnepéire szóló meghívás. Az egyházkerület átiratilag fogja üdvözölni az agg püspököt. Jegyző felolvasta a terjedelmes és kimerítő püspöki jelentést, mely kinyomatni határoztatik ép úgy, mint a gyámistenitiszteleten elmondott szép és lelkes beszéd is, még pedig az illető hitszónoknak kifejezendő köszönet mellett. Az iskolai nagybizottság jegyzőkönyve felolvasása alkalmával fejlődött ki a gyűlés legérdekesebb vitáinak egyike t. i. a görög nyelv helyettesítésére szolgáló tantárgyak­nak behozatala vagy mellőzése feletti vita. A görögök és antigörögök szónokai egymásután keltek fel. A graecophil álláspontot a maga merevségében Andorka Gyula védelmezte, a miért a bankett alatt lakolnia is kel­lett, az antihellenisták táborát pedig Barcza Géza vezette. 0 nyitotta meg a vitát is. Igen élénk, hosszas és magas színvonalon mozgó vita után, az elnökség közbelépésére, elfogadtatott Posz­vék Sándor igazgató azon indítványa, hogy a kérdés elvi oldala hagyassék függőben, a soproni iskola maradjon a jelenlegi viszonyok között addig, mig majd eljön egykoron az idő, akkor majd annak rendje és módja szerint intéz­kedjék a kerület. Bankett. Félkettőre járt az idő, midőn a görög nyelvi érdekes vita után elnöklő felügyelő a gyűlést bezárta s a nagyszámú érdeklődők a közebédre indultak, melynek he­lyéül. mint mindig, a Griff nagyterme szolgált. A kereszt­asztal és a három hosszában felállított asztalsor mellett mintegy másfélszázan ültek. A belépő főispánt zajos él­jenzés fogadta, ki az asztalfőn foglalt helyet elnöktársá­val Kamiy superintendenssel. A felköszöntők sorát a harmadik fogásnál Padó Kál­mán felügyelő nyitotta meg, poharát emelve egy hatásos felköszöntőben, melyet a közönség állva hallgatott végig, a legalkottmányosabb uralkodóra, Magyarország királyára. A szellemes és néha zajos derültséget keltő pohárkö­szöntők közül különösen kiemelendő Karsay Sándor püspök ur ő méltóságáé felesegitségeért Radó Kálmán felügyelő ur ő méltóságáért s Pál István űré az egyház „közem­­berei“-é rt. Második nap a gyűlés egyik legérdekesebb s leg­élénkebben megvitatott tárgya következett, t. i. a sop­roni lyceunmak ügye, mely az iskolai nagybizottság jelentése értelmében oldatott meg, hogy t. i. a soproni egyház a kerület tulajdonába bocsátja át az összes isko­lai épületeket; a még szükséges épületek felemelhetése végett a kerület rendelkezésére bocsátja az u. n. előte­mető telket; kötelezi magát a soproni gyülekezet 300 frt évi fentartási költség fizetésére, s ezenkivül lemond a táp­intézeti minden jogáról, lemond a múzeumról, könyvtárról. Radó Kálmán kér. felügyelő köszönetét fejezi ki Gebhardt József urnák, a soproni gyülekezet érdemes felügyelőjének bölcs és tapintatos eljárásáért. E kérdéssel kapcsolatosan felveti Poszvék Sándor az alumneum további sorsának kér­dését is és proponálja, hogy azonnal intézkedjék a köz­gyűlés, hogy a jövő tanévben az alumneum feletti felügy e­­lőségi jogot az iskolai kis bizottság gyakorolja, továbbá a pénzügyi bizottságnak Sopronban lakó tagjai, és egyút­tal indítványt tesz arra nézve is, hogy jövőre egy bizott­ság bizassék meg egy positiv indítvány elkészítésével, mely szerint lenne azután a tápintézet vezetendő, mi Gráf Jó­zsef azon indítványával fogadtatott el, hogy e bizottság­nak tagjai legyenek a pénzügyi bizottság nem Sopronban lakó tagjai is. hogy habár nem is jelennek meg, fen legyen számukra tartva a jog a megjelenhetésre. A tárgysorozat többi pontjainál a felolvasott jelen­tések tudomásul vétettek, legnagyobb részben pedig már az előző vitáknál is érintett kérdéseket tárgyalván, felettük a gyűlés mint meghaladottak felett napirendre tért. Hosszabb vitát csakis a 26. pont t. i. a gyülekeze­tek vagyoni állapotát feltüntető leltárak s a gyülekezetek számadásaira szolgáló rovatos ivek elkészítése idézettelő, melyben főként Gyurátz Ferencz, Schreiner Károly és Poszvék Sándor vettek részt. Miután még a kérvények és felebbezések nyertek az illető esperesek referádája alapján elintézést: — kér­dés intézteiéit a Szent Istvánnapi ünnepen teendő intéz­kedések iránt, melyre Rt,dó Kálmán elnök kijelenti: mivel ott vau az or­szágos törvény, melyben hangsúlyozva van, hogy az nem­zeti ünnep, tehát a lelkészek ez alkalommal a szószéken hangoztathatják, hogy Szent István nem az egyháznak szentje, hanem a magyar népnek kegyeletből ,.szent4 epithetonnal felruházott nagy alakja, s igy a nap megün­neplésének mi sem áll útjában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom