Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-07-12 / 28. szám
443 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 444 7. Erdélyből Rákosy Györgytől beérkezett „Biblia Ismertetés44 czimfi munka elbírálandó. 8. Átnézendő volna a köznevelési és közoktatási szervezet és szabályzat, s mindezekre a kor kívánalmai szerint felmerült észrevételek elkészitendők volnának sat. A felsoroltakra nézve elfogadtatott a h. elnök abbeli nyilatkozata, miszerint az említett tárgyakhoz egyenkint szólani addig, mig a zsinati előkészítő bizottság munkálata kezeinkhez nem érkezik, lehetne ugyan, de czélra nem vezetne; holnap az említett munkálat szét fog osztatni, akkor mindenki tájékozottabban teheti észrevételeit, a Biblia Ismertetés czimü dolgozat Radé csy György és Joó Istvánnak bírálat végett átadatott. Magas lendületre emelkedett a vita a népiskolai vallástani kézikönyvek felett; hangoztatva lett a tiszáninneni kerületnek már e tárgyban tett és szép eredménynyel dicsekvő térfoglalása; de kiemelkedett azon protestáns elv is, miszerint a kézikönyvekre rászabott erős eentralisatio a reformatio szellemének árthatna. A bizottság abban állapodott meg, miszerint hagyassák fen a népiskolai vallástani kézikönyvekre vonatkozólag mindegyik egyházkerületnek szabad rendelkezési joga, hogy készítethesse és approbálhassa azokat, vagy más egyházkerületben használatban levőket elfogadhasson; a gymnasiumban használandó kézikönyvekre nézve is ez lett a megállapodás. A felsőbb oktatás t. i. a tanárképezdére vonatkozólag, pártolva lett Joó István azon véleménye, hogy a tanárképezde mellett bölcsészet is tanittassék, s ne legyenek bölcsészettan hallgatása nélküli tanárok, — és hogy a kerületek szervezzenek rendes segélyezést a jó szellemi tehetséggel megáldott és tanári pályára készülő ifjak czéljainak előmozdítására; ezen ügy melegen ajánltatik a, convent magas figyelmébe. A délutáni ülés elnök és jegyzőválasztással kezdődődött, — 17 szavazat közül 16 szavazattal elnöknek Szász Károly, jegyzőnek Tóth Sámuel megválasztatott; a szavazatok összegezésére a terem „éljen“-tői visszhangzott, és ez a visszhang még erősebb lett, midőn mind a két megválasztott egyént a legőszintébb kérelemmel a bizalom elfogadására megnyerni is sikerült. Eelvetettek a jelenleg használatban levő gymnasiumi tantervre beérkezett észrevételek. Ezek között legrészletesebbek s egyúttal legterjedelmesebbek az erdélyiek. Erdély észrevételt tesz a magyar nyelvnek az 5. és 6-ik osztályban felosztása ellen; a költészet szerinte az 5-ik, a szónoklat a 6-ik osztályban lenne tanítandó, — majd a mennyiségtaniak beosztását kifogásolja, de felszóllal a mind a tanárra, mind a tanulóra túlságos teherrel nehezedő Írásbeli dolgozatok ellen, itt is a német nyelvbelieket legnagyobb mértékben elitéli. Tiszántúlról észrevételeznek a gym. tanterv ellen: Hódmezővásárhely, Debreczen, a történelem beosztása ellen is, Nánás, Böszörmény, Mezőtúr, Békés; a gyakori változtatás ellen érvel: Karczag, Szathmár, Sziget sat. Tiszáninnenröl nyilatkozott Patak és Miskolcz, Rimaszombat nem tesz észrevételt, Dunamellékről és Dunántúlról az észrevételek az illetékes helyre nem érkeztek be. Az észrevételek egyenkint felolvastattak, tartalmuk majd egyenlő az erdélyiekével, majd még megtoldja azokat. Felszóllalás hangzik a német nyelv ellen, majd a görög nyelv tanítását érinti hatalmas támadás; vélemény nyilvánul a tantárgyak óráinak olyan beosztása ellen, melynélfogva egy tudomány hetenkinti két órával, egy egész éven át nyakgattatik, vele a növendék kínlódik, — a tanítás sikertelenségét növeli az a szétszórt tárgyalás, maga a tanár sem emlékezik a múlt órán tanitottakra stb. Tehát csoportosíttassanak a tantárgyak, s ha az egyik bevégezve lett, úgy vétessék elő azután a másik, de az ily „szentiványi éneklési módra tanítás“ legyen beszüntetve. A terem sötétedni kezd, kilenczedfél órakor az ülés szétoszlott, A másnapi ülés a görög nyelv tanításának tárgyalásával kezdődött. Resztvettek a tárgyalásban: Gergey, Szász, Molnár, Kis, Kiss, Parády, Dóczy, Antal, Radácsy, Joó, Tóth Sámuel bizottsági tagok; a felszólamlások a görögnyelvet a tantervből majd teljesen kihagyatni, majd óráit megkevesbiteni, majd annak tanítását egész érvényben fentartani, majd a nagybizottság véleménye nyomán a lelkészi és tanári pályára készülőkre nézve kötelezettnek kimondatni óhajtották. A különböző vélemények hullámzásának egy mederbe szorítására nagy hatással volt Joó István debreczeni tanár beszéde; szóló mig egyfelől tisztelettel meghajol a tudományos fők azon véleménye előtt, hogy a görög nyelv kötelezett tantárgynak tekintessék és maga is pártolja, addig, úgymond, nem lehet szem elől téveszteni a gyakorlati életet s a társadalom azon követelését, hogy a görög nyelv csak fakultativ tantárgynak ismertessék, —- mely követelménye az életnek országos törvényben is nyilvánult, s positiv törvénynyel állunk szemben. Ha mi reformált gymnasiumainkban általánosan kötelezett tantárgynak továbbra is megtartjuk a görög nyelv tanítását, úgy járunk, mint a leánynevelő intézetekkel, melyek nálunk nincsenek, s a ref. vallása szülők zárdákban és apáczák kezei között neveltetik leányaikat, — a mi ifjaink búcsút vesznek görög nyelves iskoláinktól s elmennek — és pedig nem a leggyengébbek, hanem a vagyonosabb osztály gyermekei, — oda, hol a görögnyelv tanulása alul mene külhetuek. Ezért pártolja a nagy bizottság tervét, t. i. kötelezett tantárgy a görög nyelv tanulása csak a lelkészi vagy tanári pályára készülő ifjakra nézve legyen Végre is szavazás döntött, s a többség elfogadta a nagybizottság véleményét. Egyébiránt azt, a mi a görög nyelv tanítása helyett eddig ajánlva és gyakorlatba véve van, egyetlen egy véleihény sem pártolja s kielégítőnek nem tartja. Ezt követte az Írásbeli dolgozatok felett megindult tanácskozás.
