Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1891-06-21 / 25. szám

3C3 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 394 EGYHÁZI ELET. A belső-somogyi ev. ref. egyházmegye közgyűlése. A nevezett egyházmegye rendes évi közgyűlését Csurgón f. hó 9, 10 és 11-ik napjain tartotta meg. A helybeli lelkész Verbay István ur közgyűlést megnyitó buzgó imája után a ut. esperes ur fájdalommal jelentvén ns. egyházmegyei gondnok ur elhunytat, s a legidősebb tanácsbiró, Szabó Kálmán urat a társelnökségre felszó­lítván, a helyettes világi elnök által a gyűlés megnyit­­tiltott. Az esperesi jelentés tárgyalása közben a következő fontos ügyekről folyt a tanácskozás. 1. A kaposvári református egyháztagok vallássérelmi ügye. Kaposváron a r. kath. papot bizonyos alapítvány jövedelmén felül a város javadalmazza. A r. kath. papnak a várostól járó fizetését az állami adó szerint vetik ki a város lakóira, tehát a protestánsokra is. Ezen eljárás el­len a kaposvári ref. lakosok természetesen óvást tettek. A város méltányossági szempontból úgy intézkedett, hogy az említett czimen kiadott összeg kárpótlásául a reformá­tusoknak fejenként adassék vissza bizonyos összeg, ügy de mivel az állami adó nem fej után, hanem a vagyon után vettetik ki, s mivel a kaposvári reformátusok jó részben igen magas adót fizetnek: sokkal kevesebb térül vissza, mint a mennyi általuk fizettetik. Az ügy a minisz­ter elé került. A miniszter rendelete szerint a reformátu­sok is ép úgy alkotván a várost, mint a katholikusok: kö­telesek ezen a város által magára vállalt terhet viselni. Felhozza a miniszter, hogy az 1791. XXVI. t. ez. 6. p. csak magán kötelezettség alól old fel. Azonban jól meg kell jegyezni ezen kérdésnél, hogy Kaposvár városa nem kegyura az ottani r. kath. egyházközségnek; a kegyur herczeg Esterházy. Téved tehát a miniszter. A közgyűlés azt határozta, hogy átiratot intéz ez ügyben a somogy­­vármegyei törvli. közgyűléshez s egyúttal jelentést tesz a kerületre, hogy az országgyűlésen interpellate tárgyává tegye a sérelmet. Az átirat szerkesztésével Csorba Ede világi tanácsbiró ur bízatott meg.*) 2. Körlelkészséggel is mindig van valami baj nálunk. Pedig mindnyájan tudjuk s ottan-ottan szeretjük is han­goztatni, hogy a protestántismusban egyház és iskola el­­választliatlanok, hogy az iskola az egyház veteményes kertje. Hogyan van mégis, hogy a lelkészek — általában szólok, senki se vegye magára — nem forgolódnak az értékes kertben? Annyira nem szívesen, hog\T a kiszabott 20 fit birsággal kell fenyegetőzni! Nem egészséges ál­lapot ez! 3. Felemlittetett, hogy a főgynmasium számadásai az 1885—87. évekről még most sincsenek rendben, illetőleg *) E fontos átiratot jövő számunkban közölni fogjuk. Szerk. a számvevő által egészben helyben hagyva. Esperes ur­nák azon mentségére, hogy e számadás még elődje idejé­ből való: a volt pénztáros kijelenti, hogy közgyűlési jegy­zőkönyvi ponttal igazolhatja, hogy számadását az 1885—87. évi őszi közgyűlésen, mikor a mostani esperes székét el­foglalta, letette a közgyűlés asztalára. Arról hát, hogy most hol van az, ő nem felelhet. Az 1889. évi őszi köz­gyűlés 198. p. szerint — bizonyos hiányok pótlása mellett „a pénztáros a számvevő véléményezése folytán a fentar­­tandók fentartásával a felelősség terhe alól felmentetik,“ az 1885—87. éveket illetőleg. Nagyobb bajról szó se le­het hát, de mégis jó az ilyen ügyet minél előbb rendbe hozni. 4. A missiói ügyről a bizottság jegyzője nem kiild­­vén be a jegyzőkönyvet, az augusztusi rendkívüli közgyű­lésre tétetett át az idevonatkozó minden ügjr. 5. A vall. és közokt. minister ur a főgymu. részére már több év óta adott 4000 frt évi segélyen kívül 600 frt rendkívüli segélyben részeltette főgymnasiumunkat. E 600 frt a tanárok között a jelen tanévre kiosztatik. Építke­zésre ismét kapott a főgymn. 8000 frt. A szerződés meg­kötését, illetőleg aláírását megsürgölui küldöttség megy a limit, miniszter úrhoz. E küldöttség tagjai: az esperes, Szabó Kálmán, Verbay István, Körmendy Sándor és Vida Károly dr. igazgató tanár. 6. A tanári nyug- és gyámintézetre 100 frtot ado­mányozott Iíj. Csorba Ede tanácsbiró és igazgató-ta­nácsos ur. 7. Begedy István esperes ur hivatkozással arra, hogy különböző munkakörben immár 25 éve szolgálja egyház­megyénk közügyét és hivatkozással az esperesi rendkívüli sok teendőre: kéri a közgyűlést, adja vissza őt családjának és egyházközségének, vagyis fogadja el az esperesi tiszt­ről való lemondását. Azonban Mátis tanácsbiró ur felhí­vásának engedve, és tekintettel arra is, hogy az egyház­­megyei gondnoki szék halálozás folytán üres: kijelentette, hogy ezt az évet hajlandó még mint esperes bevégezni. 8. Az elhunyt nádasdi Sárközy Dénes egyházme­gyei gondnok és dr. Barla Sándor főgymnasiumi igazgató tanácsos urak emlékeit a közgyűlés jegyzőkönyvileg meg­örökíti s családjukhoz részvét iratot intéz. A lemondás folytán megüresült görögnyelvi tanszékre pályázat hirdettetik. A lemondás folytán megüresedett főjegyzői állásra, megválasztott Barakonyi Kristóf homok-szentgyörgyi lel­kész és a világi aljegyzői állásra megválasztott Kulcsár Endre főgymnasiumi tanár letették a hivatalos esküt. A tan ügyre vonatkozó jelentés az augusztusi rend­kívüli közgyűlésre tétetett át. Miután a domesztikai segélyek a püspöki hivataltól való lekiildetés után 4--7 hó múlva jutottak el illető he­lyükre: inditványoztatott, hogy a nyugták ne követeltes­­senek előbb, mint az illetők a pénzt megkapják és hogy a pénzeket a közvetítő hivatalok 48 óra alatt továbbítsák. Az indítvány megokolása szerint — eltekintve sok kelle­metlen és káros eshetőségtől — a postai feladó-vevény ideiglenes nyugta gyanánt tekintendő. A közgyűlés azon—

Next

/
Oldalképek
Tartalom