Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-04-26 / 17. szám
265 DUNÁNTÚLT PROTESTÁNS LAP. 266 a juhoknak pásztora, s a jó pásztor életét adja a juhokért. — De az Istennek s az ő gyülekezetének, az összesnek és mindenkinek való szolgálatot sokan úgy értelmezik, hogy a lelkészszel, aki mindenkinek szolgája, úgy bánhatnak, mint a cseléddel, mint a béressel; pedig a béres és a pásztor közt nagy a különbség! (Ján. X. 12—13.) A lelkészt lenézni, kisebbiteni, bántani, ezt minden ember megengedi magának, vagy legalább megengedhetőnek tartja. De neki nem szabad a gonoszt gonoszszal fizetni vissza, neki el kell tűrni mindent“ s. a. t. így Szász Károly is, hát még azok a szerencsétlen lelkészek, kik kötelet vagy fegyvert emelnek zaklatott, folyton kesergetett s ártatlanul üldözött életük ellen! Nincs törvény, amely védelmezze a papot, ha ártatlansága a legpiszkosabb vádak fortéiméiból szűzi tisztaságban emelkedik is ki — további nyugalma végett meg kell bocsátania (fülébe hangoztatják: Krisztus is megbocsátott!) 100 eset közül pedig (beteges egyházpolitikai nézetekből) bár a lelkész jogos és tiszta téren áll, — 99-szer a gyülekezeteknek szolgáltatnak igazságot! „Jobb hogy egy ember veszszen el, mintsem az egész nép“ (!) Nagyon ó te stamen tömi szaga van ennek az okoskodásnak — korunk jelszava: „Győzzön az igazság!“ Hát a tanító urakkal hogy vagyunk? Úgy, hogy 10 közül 9 született ellensége a papjának! hogy miért? Ezt némelyik maga sem tudja, hanem úgy látta gyemnek korában az apjától, nagyapjától, hát azt hiszi, hogy annak ugv is kell lenni. A tanító fiuk már a képezdében idomítják a papmarásra azon pályatársaikat, kik nem tanítói családból származtak — innen már a theologusokkal, ha az iskolai törvénytől féltőkben nyilvános háborút nem folytathatnak, — mindenesetre csak fegyveres békében élnek! Az életben pedig? 0 az élet a rekt’ramnak kedvez! Mihelyt a pulpitus örökös megszületik — a falu negyedrészét komákul beinvitálja — némelyikkel megiszsza a „pertu“ poharat, nagy népszerűségre tesz szert - - ezt látva a saját decor urnát féltékenyen őrző lelkész — közeledik tanító uramhoz, igyekszik kedvébe járni, hogy legalább ha nem dicsőíti is, legalább hallgatói előtt ne kétértelmüsködjék felőle. És tanító urunk kezdi megérteni magáról, hogy ő fontos emberré lett. De meg bölcs ember is a legtöbb tanító ur, azt tartja, hogy mig a papot czinczálják, addig neki békessége van, azért gyorsan a malcontentusok pártjára áll — persze csak úgy titokban — vagy ha ő kegyelmének akad férge, hát akkor ő szerzi meg e malcontentusok seregét a pap ellen — persze csak úgy titokban. — El merem mondani, hogy ahol kellemetlensége van a lelkésznek egyháza tagjaival, — ott többnyire sub rosa — a jegyző mellett — mindig a tanító is szerepel. A közelebb alkotandó zsinati törvényekben ki kellene hát mondani azt, hogy lelkészükkel szemben a hallgatók tisztelettel viseltessenek. Öt ne úgy tekintsék, mint a „cselédet vagy bérest“ hivatalos cselek vényeiért közvetlenül kérdőre vonni s megtámadni sem egyesek, sem presbyterium ne merészeljék. A lelkész ellenében jogorvoslatot első helyen az esperest hivatalnál kereshetnek. A lelkészt sértegetek vagy megtámadok egyházi közhívataluok elleni sértést követnek el s mint ilyenek szigorúan megbüntettetnek. A lelkész ellen tiszteletlenkedő, vagy azt háborgató tanító azon helyről, az esperes által, haladéktalanul elmozdittassék. így talán egy-két csattanós példa után a lelkészek tisztessége, békéje fokozódni és javulni fog. Adná az Isten! Most áttérek az egyházi törvénykezési rendtartás Il-ik fejezetének 276-ik §-ára. És kérdem: kikkel szemben akarja itt megóvni a fegyelmi bíróság a közerkölcsiséget ? A lelkészekkel szemben? Hisz azok czifrábbnál czifrább panaszokat kénytelenek egyházaikban híveiktől meghallgatni és azokat elintézni! Az egyházak küldötteivel szemben? O azok többnyire jártak már /sodorna és Gomora határaiban!—Másféle egyének ide nem tolakodnak úgy, mint például a világi törvényszékek tárgyalásaira s ha mégis talán hívatlan vendégek jönnének, azokra nézve érteném a nyilvánosság kizárását. A 285 §-ban határozottan kifejezendő, hogy a bíróság a hamis vádló ellen a fegyelmi eljárást elrendelni köteles. Nem kell a gonoszt futni engedni, viseljen bár mentét vagy mándlit. Itt kimondandó volna, hogy a lelkész ellen beadott, sokszor száz, sőt több aláírással ellátott folyamodvány mielőtt érdemleges tárgyalásra kerülne, az aláírók közül legalább 3 vállalja magára a törvénynyel szemben a felelősséget — mert a legtöbb aláíró sokszor nem is tudja mi van a vádlevélben! Ö csak aláírta, mert félrevezették és ha nem teszi, megharagudtak volna reá némelyek. Ezt a három embert aztán, ha hamis vádlónak bizonyulnak (pars pro foto) a bíróság kérlelhetetlenül és a legszigorúbban büntetné meg, ne bízná a papra az elégtétel keresést, mert akkor megint azt hirdetik felőle, hogy híveit a törvényszékekre hurczolja! Lennének több észrevételeim is a jelenleg kezünkön forgó zsinati törvények némely §-aira, — de egyelőre elégnek tartok ennyit közölni. Én nem nézem fekete szemüvegen a világot és az embereket — azért amiket ifcfc megírtam, ha sötét szint mutatnak is, nem az én szemüvegemben van a hiba. Bényei Gábor ev. ref. lelkész.-— —• Zsoltár átdolgozások. Az alább közölt énekek az egyetemes énekügyi bizottság által a kihagyandók vagyis javításra alkalmatlanok közé vannak sorolva; holott én azt hiszem, hogy még ilyenforma átdolgozásban is beválnának, p. o. az első alkalmas bűnbánati, a második Istent magasztaló ének le
