Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1891-04-26 / 17. szám
Második évfolyam. 17. szám. Pápa 1891. április 26. DUNÁNTÚLI ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 4 frt, félévre 2 írt. XAz egyház és iskola köréből. Á1IÍ8TÍLI HÍM ralim HIVATALOS KÖZLÖBYS 5*“ X HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petitsor többszöri közléséért 5, egyszeriért 7 kr sorja. Ezenkívül bélyegdij 80 kr. &________________K MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. TARTALOM: A kerületi lelkészi gyámoldáról. III. (Vége.) Thuri Etele. — Unitárius történetirás. Kálmán Farkas. — Egyházi élet: A közelebb összeülendő zsinat becses figyelmébe. (Vége.) fíényei Gábor. —Tárcza: Zsoltár átdolgozások. FülÖp József. — Vegyes közlemények. —Hivatalos rész. A kerületi lelkészi gyámoldáról. III. Előző két czikkemben kimerítően reá mutattam azon hiányokra, melyek miatt kerületi lelkészi gyámoldánk nem fejlődhetik a kívánt mértékben. Legfőbb baja az, hogy tagjaitól bizonyos meghatározott törzsbefizetést nem követel; második az, hogy a csekély évi járuléknak csak 20(j0-át tőkésiti; harmadik az, hogy soha sem alkalmazta nyolcz évi gyakorlatban az alapszabály 11. §-át. Tudom jól, hogy sok érdeket nem fog kielégíteni javaslatom és sokan tán az özvegyek bele vonása miatt el is Ítélik; de vegyék kérem figyelembe, hogy az osztó igazság ezt követeli és az özvegyekre eső s levonandó járulék vajmi csekélység fog lenni akkor, ha a gyámolda tőkéi 5l’|0-nál magasabb kamatra elhelyezhetők lesznek. Ha a meglevő tőkéket is 5"|0-ra redukálnánk, amit ha lehet nem fognak tenni az intézők, akkor a törzsbefizetésre szánt 10 frt levonásával csak 3 frt 90 krral jut kevesebb egy-egy özvegynek, mint ma. Ugyde most, a meglevő 20.000 frt tőke máris magasabb kamaton van, mint 5°|0 holott számításomban ez is 5-ösnek vétetett fel, hogy annál biztosabban lehessen reá építeni; holott az 8, 7, 6°|0-ra van most kihelyezve s 1890. évi e. kér. közgjmlésünk jegyzőkönyve szerint átlag bizton számíthatom a meglevő tőkéket 7°|0-al, mely esetben 400 írttal több lesz az évi kamat bevétel, melyből egy özvegyre 4 frt esik s igy a valóságban alig kapnak kevesebbet, mint ma. Ez pedig ott leli magyarázatát, hogy az eddigi 20°|0-os tőkésítés megszűnnék s ebből 500 frt megint az özvegyek javára esnék, a gyámolda tőkéjéhez csupán egy özvegyre eső rész csatoltatnék; kárpótolva lévén a gyámolda a lelkészek törzs befizetéseivel s az özvegyek alapdijaival a mi kerekszámban 34.500 frttal emelné gyámoldánk tőkéjét. Számításon nyugvó igazság tehát az, hogyha a meglevő 20,000 frt tőke a mostani kamatlábon tovább is maradhat, akkor az özvegyektől egy fél krajczár áldozatot sem kíván ezen új tervezet, mert ha a 10 frtos részletek levonatnak is tőlük, jut nékik anynyi osztalék, mit a mennyit tényleg ma élveznek, de 10 év múlva másfélszer annyit kapnának, mint ma. Formulázom már ezek után, az alapszabály tervezetet. A dunántúli ev. reform, egyházkerületi lelkészi gyámolda alapszabályának tervezete. 1. §. A dunántúli ev. reform, e. kerületi lelkészi gyámolda czélja: a kebelében levő lelkészek özvegyeit és árváit, sőt ha nyugalomra lépnek, vagy hivataluktól elmozdittatnak, magukat a lelkészeket is, évenként rendes segélyben részesíteni. 2. §. Az eh. kerület területén működő min-: den rendes, missiói és fegyházi lelkész kötelezett 17*
