Dunántúli Protestáns Lap, 1891 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1891-03-29 / 13. szám

195 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 196 Egyről-másröl. (Országos napilap létesítése. — Olcsó népies kiadvá­nyok. — Egyházmegyei látogatás. — Lelkészi értekezlet.) III. Lelkészi értekezlet. Ha volna nálunk is ilyen: akkor azon megbeszélhetnék az egyház­­látogató küldöttség, az egyházmegyei gyülés-tar­­tási alap kérdését, a néplap ügyét is, meg mást is. De hát nincs. Pedig épen két éve, hogy in­dítványt tettem létrehozására. Némelyek nem voltak megelégedve azzal az elvvel, melyből ki­indultam. Én u. i. minden lelkészre nézve köte­lezővé szerettem volna tenni a részvételt. Mások ettől borzadtak. Én utoljára azt mondtam, ne­kem mindegy, akár az általános kötelezettség, akár a szabad társulás folytán jön létre; csak legyen. Én e dologban megelégszem a harangozó szerepével. Figyelemmel kísértem a lelkészi értekezle­tekről közzétett tudósításokat. S talán három arra nézve is adott felvilágosítást, hogy kötelező a részvétel. A tatai egyházmegye lelkészi érte­kezlete a magukat nem igazoló elmaradottakat 2 frt birságban el is marasztalta. Ezt pedig „minta egyházmegyének“ nevezi Szentkuti Kiss Károly. Hát kérem, én nem is látok abban az általános kötelezettségben semmi képtelenséget. Az egyházmegyei lelkészi gyámintézetbe belépni és fizetni a gazdag papra nézve is kötelesség; minden tanítónak a tanítói köri értekezleten megjelenni 1 frt büntetés terhe alatt kötelesség; a káplánoknak, legyenek bár felszenteltek, min­den évben két, az esperes által feladott (nem szabadon választott) tehát aféle házi iskolás dol­gozatot készíteni kötelesség. — Ha ezek nem kép­telenségek, akkor a lelkészi értekezleten megje­lenés kötelezettsége se lenne az. Elvi ellenfeleim s közöttem — előbbi nyilatkozatom szerint — csak az a különbség, hogy ők talán, ha esetleg kötelezővé tétetnék a megjelenés, keresnének ürügyet, hogy elmaradhassanak; én pedig, ha szabad társulás utján jön is létre, örömmel üd­vözlöm s részt fogok abban venni. Az szomorít csak, hogy két évi vajúdás után se tudtuk még létrehozni. Jónak látom néhány lelkészi körnek múlt évi működéséről kevés szóval megemlékezni; ta- Ián majd kedvet kapunk mi is. A pesti egyház­­megye Monoron tartott értekezletén Szász K. püspök úrnak „A lelkész az iskolában“ ez. érte­kezését olvasták, akarom mondani élvezték. Mert élvezet az valóban, ha kitűnő férfiaink elmélke­déseit hallgatjuk vagy olvassuk. Szőcs Farkas theol. tanár apostoli lelkesedéssel ajánlotta a „gyermek-istenitiszteletek“ tartását. —- Földváry László váczhartyáni lelkész történeti munkájá­ból olvasott fel nagy érdeket keltő egyes részle­teket. A prot. népirodalom felkarolására Szabó Aladár theol. tanár buzdított. A „Bánvölgy-vidéki lelkészi kör“ az orszá­gos gyámtár ügyében, a lelkészválasztási feleb­­bezések megszüntetéséről tanácskozott. A beregi egyházmegye 63 anyaegyházból áll, 8 lelkészi körre oszlott. A „Tóháti lelkészi kör“ 3 érdekes indítványt tárgyalt. Ennek tudó­sítója közli, hogy a kör járatta a Protestáns Papot, Prot. Közlönyt, Dunántúli Prot. Közlönyt, Közpapok Lapját, Religiót, a pesti, pataki és debreczeni lapokat szabad csoportosulás utján. Léván a barsmegyei lelkészek értekezlete a gondnoki számadások egyöntetűsége, egyházme­gyei könyvtár ügyében tanácskozott. A tatai egyházmegye lelkészi értekezletének tudósításából elég közölni, hogy a „Nyelvtörté­neti szótár“ s Pázmán Péter műveinek megren­delése elhatároztatik, egyéb könyvek hozatalával pedig könyvtárnok úr bizatik meg. Lapokat já­rat az értekezlet, mint a múlt évben, a követ­kezőket: 1) Prot. egyházi és iskolai lap, 2) deb­­reczeni, 3) sárospataki, 4) erdélyi prot. közlönyt, 5) Religiot, 6) Prot. Papot. Indítványok szép számmal tétettek. Az esperes tartott felolvasást. A dunántúli lapokat valószínűen azért nem já­ratta a kör, mert az egyes lelkészek külön külön járatták. E rövidke ismertetéséből a lelkészi értekez­leteknek már kitetszik azoknak nagy haszna. — A közszellem erősödik, élénkül. A fontos gya­korlati és egyházpolitikai kérdések nem két-há­­rom, találomra kinevezett bizottsági tag, de az érdeklődő lelkészek közös részvétévéi vitattatnak meg és kerülnek az egyházmegyei közgyűlések elé s biztosítva van a lehető jó és gyors elinté­zés. Egyesülés folytán oly lapokat és folyóirato­kat s a könyvtárból oly könyveket is olvashat az olvasni szerető, de a paizsos férfiúval küzdő lelkész, melyeket ő maga saját erszényéből se­hogy se szerezhetne meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom