Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-09-07 / 36. szám
579 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 7. Balaton-Fii red, Zalavármegye, melynek nagyobb Tészét kívül való és ott lakó couipossessor nemesek bírják, többi részét pedig az egri püspök, tihanyi apát úr és a veszprémi káptalan. Prédikátor itt most Fúró Mihály, iskolamester Boncz János. 8. Alsó-Örs, Zalavármegye, melynek felét compossessor nemesek, egy sessiót Tettes Tallián uraság, több részeit majd felére a veszprémi káptalan bírják. Prédikátor itt Szép János, iskolamester Ágoston Fái. 9. Felső-Örs, Zala várni. Egy curiát bir benne a csesznegi gróf uraság, másikat Antal nevű nemesek, egy sessiót két agilis emberek és egy kis curiácskát a Tóthi famíliának maradéki, a több részét pedig veszprémi nemes káptalan, felső-örsi prépost ur és a Tettes Tallián uraság. Most itt a prédikátor Fjvári József úr, iskolamester Pápai János. 10. Szent-Király-Szabadja, Yeszprémvárm., egészen curiális helység, bírják részszerint ott lakó couipossessor nemesek, részszerint a kívül való nemesek és urak. Prédikátora most Tuba István, iskolamester Nagy Ferencz. 11. Veres-Berény, Yeszprémvárm. Ennék egy darab részecskéjét templomunkon felyül, bírják ott lakó és külső nemesek, több részeit pedig bírta a győri jezsuiták collegiuma, most bírja ő felsége. Itt most prédikátor Biró László, iskolamester Szécsi György. 12. Papkeszi, Veszprémvárm. Egészen a mélt. gróf Zichy uraságé. Prédikátor itten most Szombatid Mihály, iskolamester Gönczy Pál. 13. Vilonya, Veszprémvárm. Egészen a mélt. gróf Zichy uraságé. Prédikátor itt Burján János, iskolamester Régedé László. 14. Szent-lstván, Yeszprémvárm. Ez is egészen a mélt. gróf Zichy uraságé. Prédikátoruk Lovasi Nagy Imre, iskolamester Boldizsár János. 15. Palota, Veszprém vármegye, város, mind a három relígiónak szabados exerciciuma vagyon, egészen a mélt. gróf Zichy uraságé. Prédikátor most Körtvélyesi János, iskolamester Szűcs Mihály. 16. Inota, Fehérvárul. Egészen a mélt. gróf Zichy uraságé ez is; prédikátor most Osváld György, iskolamester Ráskai János. 17. Csoór, Fehérvárra. Egészen a Tettes Nedeezky uraságé. Prédikátor most Nyitrai János, iskolamester Tóth István. 18. Iszka-Szcnt-György, Fehérvárra. Báró Amadé Taddeus uraságé Jegészen. Prédikátor itt Burján István, iskolamester Torma Ferencz. 19. Moha, Fehérvárul. Ez is egészen báró Amadé uraságé. Prédikátor most itt Szikszói Sámuel, iskolamester Szilágyi István. 20. Csurgó, Fehérvárra. Mélt. gróf Lusinczky uraság maradékaié egészen. Prédikátor Kocsi Horváth Sámuel, iskolamester Erdős István. 21. Kádartu, Veszprémvárm. Egészen a veszprémi nemes káptalané. Prédikátor Ráczkevi János, iskolamester Beregszászi István. 22. Rátát, Yeszprémvárm. Xagyobbrészint ez is a veszprémi nemes káptalané. Prédikátor itt Palotai György, iskolamester itten nincsen. 580 23. Szent-Gál, Veszprém vármegye. Nemes helység. 0 Felsége jószága, esztendőben egyszer, mint O Felsége vadászai tartoznak vadakkal kedveskedni 0 Felségének. Prédikátor itt Naszályi István, iskolamester Erős József. 24. Vámos, Veszprémvárm. Curiális helység; bírják az ott való couipossessor nemesek és agilisek. De felesen bírnak külső couipossessor urak is. Prédikátor itt már tiz esztendőtől fogva Pados Ferencz, iskolamester Nagy János. 25. Tót-Vázsony, Veszprémvárm. Lakják compossessor nemesek is, de nagyobb része jobbágy helység; prédikátor itt Somogyi István, iskolamester Varga Mihály. * ❖ * Idáig tart az érdekes conscriptio, melyből azonfelyül, hogy az egész veszprémi egyházmegye uomenclaturáját megtanulhatjuk, az is kitűnik, hogy akkor 25 anyaegyház volt kebelében. De kérdezheti — és méltán — a szives olvasó, hogy mikor, melyik évben és ki által készíttetett ez'? Erre is megadom a feleletet. Az okmányon nincs sem évszám, sem név, aki hát biztosat akar tudni, más külső körülményekhez kell fordulnia, hogy az okmány keltét meghatározhassa. Az kétségtelen előttem, hogy az egész Pados Ferencz veszprémi esperes Írása, kitől egyházmegyénk levéltárában a neve aláírásával levő okmányok a fent közlőttel forma tekintetében teljesen megegyeznek. Ugyde Pados Ferencz 1763-tól 1784-ig volt esperes, tehát az okmányban szereplő prédikátorok hivataloskodási idejéből kell annak keltét meghatároznunk, hogy igy azután hitelessége is meg legyen állapítva. Az árva ekklésiák során Zánkáról egy 1772-diki helytartó tanácsi rendeletre van hivatkozás, tehát ezen okmány nem kelhetett 1772 előtt,, s hibásan van reá vezetve boritékára, hogy 1728-ból való; mely keltezésnek ellent mond maga az okmány szövege, mikor Antalfánál 1768. Csopak és Kövesnél 1751. Lovasnál 1754. esztendőkre hivatkozik, nem is említve Zánkát, melyről 1772- ben beszél. A veszprémi reform, egyházmegye levéltárából azt tanulom, hogy Márton István 1775-ben balatonhenyei lelkész volt, Toronyai Jánost pedig, aki ezen öszszeirásban mint nagyvázsonyi lelkész emlittetik, már 1776-ban Csuporos Ferencz követte hivatalában; maga az okmányszerkesztő esperes Pados Ferencz pedig azt Írja magáról, hogy „már tiz esztendőtől fogva“ vámosi prédikátor; ahova — mint levéltárunk más adataiból látom — 1764-ben ment Alsó-Őrsről. Ha most tudjuk, hogy Gergely nap, vagyis márczius 12. volt a változások napja, önkényt kitűnik, hogy emez okmány 1775-ből való, s mint a veszprémi egyházmegyéről szóló conscriptio érdekes és értékes adatokat szolgáltat gyülekezeteink történetéhez, melyek közlését más alkalommal nt. szerkesztő úr szives engedelmével folytatni fogom.*) Thúry Etele. *) Örömmel várjuk. Szerkesztő.
