Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1890-01-12 / 2. szám

Első évfolya m. £. szánt. Pápa 1890. január 12. DUNÁNTÚLI M----------------------------X ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre pos­tai szétküldéssel e«:ész évre 4 frt. félévre 2 írt. Az egyház és iskola köréből. HIRDETÉSEK DÍJA: 4 hasábos petitsor több­szöri közléséért 5. egy­szeriért 7 kr sorja. Ezen­kívül bélyegdij 80 kr.-© MEGJELENIK MINDEN VÁSÁRNAP. TARTALOM: Egy egyszerű, de nehéz kérdés. //. K. — Néhány szó az akarat szabadságáról. I)r. Horváth József. Történelmi múzeumunk ügyében. Kis Ernő. — Tár ez a: Egy lap a veszprémi reform, egyház történe­téből. 'Tinin/ Etele. — Könyvismertetés: Csiky To A rokonság és sógorság fokainak számítása. Kérész Kálmán. --Vegyes közlemények; Egy egyszerű, de nehéz kérdés. Melyik minősítési szabályzat érvényes kerü­letünkben V Hogy lehet ilyet kérdésbe is tenni, fogják felelni a legtöbben, ott van az 1883. évi füredi gyűlés jegyzőkönyvének 46. pontjában úgy az egyházosztályozási, mint a lelkészminősitési sza­bályzat. Tagadhatatlan, hogy igy volt a dolog — a legközelebbi (lévai) közgyűlésig. De nézzük meg csak ez utóbbi jegyzőkönyvének 26. pontját. „Az 1883. évi konventi gyűlés jegyzőköny­vének 54. pontjaiban foglalt egyházosztályozási „és lelkészminősitési püspöki javaslatra vonat­okozó vélemén}res jelentéseiket beterjesztik . . . . „(az egyházmegyék.) „Az egyházmegyék többsége az idézett kon­­„venti jkönyvi pontban foglalt határozat (talán „javaslati mellett nyilatkozván, etjijlaizkerületihd: „azt <‘(/<’sz térjedid méhen ráltozatlunid elfogadja.“ Ismétlem: a lévai közgyűlés a püspöki javas­latnak úgy egyházosztályozási, mint lelkészminő­sitési részét változatlanul elfogadta. Most már a legegyszerűbb és legtermészete­sebb okoskodás azt mondja : „lex posterior dero­gat priori,vagyis az 18S3-ban elfogadott sza­bályzat az 18S9-ki határozat által egyszerűen hatályon kívül helyeztetett. Más szavakkal: a lévai közgyűlés óta kerületünkben megejtett lel­készjelöléseknek már a püspöki szabályzat §-ai szerint kellett volna végbemenniök. És vajon igy történt-e? Felelet: nem, sehol­­sem. Mindenütt a régi 1883-iki szabályzatot vet­ték figyelembe azóta is. Helyesen, jogosan van-e ez igy? Ez az egy­szerű, de azért nehéz kérdés. Próbáljuk meg­fejteni. Az 1889. évi egyetemes kon vént jegyzőköny­vének 54-ik pontjában foglalt osztályozási és mi­nősítési javaslat véleményem szerint nem azért tétetett le az egyes kerületekhez, hogy azok a két javaslatot, ha tetszik elfogadják és azonnal alkalmazásba vegyék; hanem igenis azért, hogy a kerületek tegyék meg a maguk észrevételeit e két javaslatra s ezen kerületi javaslatok ügye­lem be vételével és lehető összeegyeztetésével fog aztán a konvent (talán már a jelen évben) egy olv végleges osztályozási és minősítési javaslatot készíteni, amelyet aztán, ha az egyes kerületek mindannyian elfogadnának, el lenne érve végre az egyházi törvények 188 §-ában óhajtott s va­lóban szükséges egyöntetű eljárás. Kerületünk tehát kissé elsiette a dolgot; buz­­góságában többet tett, mint a mire tulajdonképen fel volt híva; épen azért szerintem az 1889. évi lévai 26. számú határozat daczára, mindaddig az 1883. évi osztályozási és minősítési szabályzat áll érvényben, mig az egyházkerület kifejezetten meg nem szünteti annak a hatályát és mig saját jtyyzo­­höm/rébe i.s beszöeeíjezetteu uj szabályzatot nem hoz létre. I k K. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom