Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-03-30 / 13. szám
211 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 212 október 1-jével (1889. évi VI. t. ez. 8. §-ának második bekezdése). Az ily egyének tehát besoroztatásuk napjától október 1-ig állományba nem vett — október 1-je után pedig állományba vett egyénekül tekintendők. Mig ellenben azok, akik október 1-je után deczern],er 31-ig soroztainak be. úgyszintén a védtörvény 8-ik szakasza második bekezdése utolsó részében felsorolt többi kategóriák alá tartozó egyének is (önkéntesek és büntetéssel besorozottak) mindjárt már a besorozás napjával állományba (létszámba) is vétetnek, ezek tehát azonnal besorozásukkor egyszersmind állományba vettek gyanánt is tekintendők. 2. Azon további kérdést illetőleg, vájjon kik értendők „tényleges és nem tenyleyes pottartalekosok“ alatt, van szerencsém válaszolni, hogy a „tényleges póttartalékosok“ alatt a póttartalék állományába beosztott azon egyének értendők, akik tényleges szolgálatban állanak. „Nem tényleges póttartalékosok“ pedig azon egyének, akik már állományba vaunak ugyan véve, de nincsenek tényleges szolgálatban. 3. Végül azon kérdésre vájjon „az állományba vett s tényleges póttartalékosok nősiilési esetében a katonai hatóság engedélye megkivántatik-e V“ igennel kell válaszolnom mert az ily tényleges szolgálatban álló póttartalékosok, — mint vagy a közös hadseregnek, vagy honvédségnek tényleges szolgálatban álló egyénei — az uj védtörvény (1889. évi VI. t. ez.) 61-ik szakasza első bekezdése a) pontjának rendelkezése alá esnek, a melynek értelmében a tényleges szolgálatban álló egyének katonai hatósági engedély nélkül nem nősülhetnek. Budapest 1890. évi márczius hó 4-én Gróf Csáky. E miniszteri intézvény teljes világításba helyezi az 1889. VI. iörvényezikk és a hozzá adott utasítás azon szakaszait, melyekre nézve eddig némi jogos kételyek vagy félreértések merültek fel. Hozzám is nemcsak egyházkerületünkből, de a tiszántúli s erdélyi részekből is intéztek kérdéseket a szóban forgó esetekre nézve s hogy most már azokra biztos és határozott feleletet adhatunk, ft. és inéit, püspök urnák köszönhetjük, ki kegyes volt e miniszteri intézvényt a lelkészkedő papság érdekében kieszközölni. Szerkesztő. II. Izraeliták megkeresztelése. 3565. sz. A vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztertől. Ismételten fordultak elő olyan esetek, hogy izraeliták, kik valamely keresztyén vallásra tértek át, vagyis inegkeresztelkedtek, utóbb ismét izraelitáknak adták ki magukat s az izraelita anyakönyv vezetőtől kivett eredeti születési anyakönyvi kivonattal egyes rabbikat és izr. hitközségeket tévedésbe ejtettek, nemcsak, hanem az is megtörtént, hogy ily anyakönyvi kivonat alapján az illető izr. ritus szerint házasságra egybe adatott. Hasonló visszaélések megakadályozása czéljából van szerencsém felkérni a főtiszt. Főhatóságot, méltóztassék a liatósága alatt lelkészkedő papságot utasítani, hogy izraeliták megkeresztelésénél jövőre mindenkor a következő módon járjanak el: Ha izraelita a keresztséget óhajtja felvenni, legelőször mutasson fel, vagy az izr. anyakönyvekben szükségessé váló utólagos bejegyzések szabályozása tárgyában 1889. évi márczius hó 6-án 10442. sz. a. kiadott körrendeletemben előirt módon szerezzen be hiteles anyakönyvi kivonatot születéséről. Amint a keresztelés megtörtént, a keresztyén lelkész vezesse a keresztelés tényét, helyét és idejét az izr. születési anyakönyvi kivonatra s az igy helyesbíteti anyakönyvi kivonatot tegye át hivatalból és haladék nélkül azon megye alispánjához, vagy törvényhatósági joggal biró város polgármesteréhez, melynek területén azon izr. anyakönyvvezető működik, ki a keresztelés alapjául szolgált anyakönyvi kivonatot kiállította volt. A törvényhatóság a helyesbitett anyakönyvi kivonatot megfelelő utasítás mellett az illető izr. anyakönyv-vezetőnek kiadván, ez utóbbi köteles a keresztelés tényét, helyét és idejét saját anyakönyvében a megfelelő bejegyzési tétel „Jegyzet“ rovata alatt feljegyezni, ennek megtörténtét a hozzá érkezett eredeti anyakönyvi kivonaton tanúsítani s azt a törvényhatóság első tisztviselőjéhez rögtön megküldeni, a keresztelő lelkészhez leendő visszaszolgáltatás végett, ki is az újonnan keresztelt részére keresztelési anyakönyvi kivonatot csakis akkor lesz jogosítva kiállítani, ha az izr. anyakönyv-vezető által a leirt módon láttomozott születési anyakönyvi kivonat kezéhez visszakerült s megőrzés végett levéltárában letétetett. Budapest 1890. február 16-án Gróf Csáky. (E két intézvényt f. hó 20-án kaptuk közlés végett a főtiszteletű püspöki hivataltól 1078—890. szám alatt, de a múlt számban térhiány miatt nem közölhettük.) III. Államadóssági kötvények beváltása. 1180/890. A vallás és közoktatásügyi Miniszter űr 9124 sz. a. kelt levelében, az e tárgyban m. évi szeptember 9-én 37786. sz. a. kelt körirata kapcsán a m. kir. pénzügyi-minisztériumnak f. évi február hó 13-án 91028. sz. a. kelt figyelmeztetéséhez képest, — arról értesíti a püspöki hivatalt, hogy az 1888-ik évi XXXII-ik t, ez. értelmében némely magyar államadóssági kötvények beváltására nézve folyamatban levő pénzügyi-művelet folytán, az eddig még ki nem sorsolt alföld-fiumei vasúti elsőbbségi kötvények az 1890-ik évi márczius hó 1-én; az első erdélyi és duua-drávai vasúti elsőbbségi kötvények pedig 1890 évi április 1-én leendő visszafizetésre felmondva levéli, az említett kötvényeknek kamatozása a mondott napon megszünend. Kz intézkedéssel szemben, felkérem Czimedet, hogy amennyiben a rendelkezése alatt álló pénztárakban a fent nevezett kötvények bármi czimeu, például letét, vagy bérovadékként netán még léteznének, melyekre nézve az előirt törvényszerű eljárás elmulasztva volna, a késedelemből származó kamatveszteség elhárítása végett, ezen kötvények beváltására nézve a megfelelő intézkedést haladék nélkül megtenni, s eljárása eredményéről a püspöki hivatalt értesíteni szíveskedjék. Révkomárom márczius 24. 1890. Pap Gábor, püspök. Felelős szerkesztő: RÉVÉSZ KÁLMÁN. A kiadóhivatal kezelője: KIS ERNŐ. Pápán, 1890. az ev. ref. főiskola betűivel ny. Debreczeny K.
