Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1890-03-23 / 12. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 189 190 Itt már mintegy hóim éreztem magamat, s kezdtem .jól enni a derék magyar ebéden. —, Egész nap kürültem voltak a szokottak, ezek között a derék kapitány Cserei. Másnap, Junius 2S-ún. minden erőtlenségem mellett is. kimentem Kocsra. főtiszteletü superintended Nagy Mihály úrhoz ebédre; Kosár Ferencz, öreg Beöthy, ifjabb Beöthy Zsigmond, Nagy Sámuel satu urak társaságában; ott találtuk főszolgabíró Tlialy Lajos urat is. Jó kedvvel ebédeltünk ; (ez alkalommal főt. suptdns úr meg is ajánl­kozott a komáromi papságra) Estve haza mentünk. Junius 2D-én (Komáromnak földrengési nagy ünnepén) több látogatásokat végezvén, déltájban kimentem a gözös kikötő helyére. Oda kisértek tek. Kosár Ferencz (kinek derék családja nagy elérzékenyedéssel vált meg tőlem), kapitány Cserei, Nagy Sámuel és Beöthy Zsigmond urak. Félóra kettőre megérkezvén a „Stepháir gőzös, érzékeny búcsú mellett váltani meg szives kísérőimtől (beszélvén röviden a gőzösből kiszálló főispán gróf Nádasdyval) s fölmentem a hajóra. — Itt Nemesszegi Ltoknok úrral s igen derék nejével társalogtam legtöbbet. — De összeta­lálkoztam Esztergomnál liptói főispán báró Majtényi An­tal ő ligával is. és többször beszélgettem vele, (mint fel­menet báró Majtényi László ő ligával és nejével). - Leg­nevezetesebb volt azonban itt összetalálkozásom báró Sinn dijönjíjíjijel, ki maga szólított meg, mondván, hogy gróf Kolowráthnál látott. — hol pedig én ötét észre nem vettem. Itt sokat beszéltem vele, kinek arcza különösen kitűnő lelket mutat. — Este VIII óra után megérkeztünk Pestre, hol méltóságos Detrich úr Aranyos György bará­tunkkal együtt, a parton vártak ream kocsival, s vittek mindjárt a ,.Ilid" vendégfogadóba. Junius JO-tél — Julius 5-ifj időztem Budán és Pes­ten. használva a császárfürdőt, különösen orvos Török József úr javallatából. — Szembeötlő volt rajtam e für­dőnek jó hatása. Igen érezhető volt naponként javulásom. El i> határoztam, hogy legalább két hétig maradok hely­ben ; (mi azonban csakugyan nem teljesedett.) Itt létem alatt legnevezetesebb volt az, hogy Julius 1-ú* Nádor () Fensége előtt udvaroltam. — Báró Yay Miklós () excltja vitt tel az előszobába, s bemutatott ka­marás gróf Zichynek. Itt találkoztam Szőgyéni László ö exi ltjával, cousiliárius Szilasi és Somsich ő agaikkal. Végre a sor reám kerülvén. — minden elöleges bejelen­tés nélkül bementem a Főherczeg eleibe. — Igen fel­tűnt a komolyság, melylyel előttem állott.— Én mély meg­hajlás után mondám: ..Eure Kaiserliche Hoheit! Ich habe es für meine Pflicht gehalten, meine demiithigste Aufwar­tung zu machen, und auch persönlich meinen Dank knie­beugend abzustatten." „ II er siuil Sie?“ kérdé. még min­dig igen komolyan. En. csaknem levert lélekkel, megne­vezőm magamat. Ekkor ült fid arczára a szokott kegye­lemteljes nyájasság; nevetve szála: ..Ich habe Sie wirk­lich nicht erkannt: was ist Ihnen denn geschehen? Sie sind um vieles magerer, als Sie waren.“— En felelék: ,.Eure Kais. Hoheit! Ich habe halt gealtert seit der Zeit.“ Közbeszólott: „Gealtert. gealtert, aber Sie haben sieh ganz verändert. ich hätte Sie wirklich nicht erkannt. Frei­lich ist es eine hübsche Zeit seit dem Landtage, wo Sie uns gedient haben.“ Én: ..Ich bete zu Gott, Er möge das thenre Leben Euer lvaiserl. Hoheit recht lange erhalten.“ — Mire ezt felelte: ..Ich wünsche Ihnen auch von Herzen, Gott er­halte sie lange in dem Amte, — wo Sie soviel Gutes wirken können.“ Kijővén beszélgettem még egy kissé kamarás gróf Zichyvel. mert — mivel a Fenséges Főherczegnő be nem jött. — gondolatom vala. kimenni udvarlás végett Al­­csutra. Mondta a kamarás, hogy ha meghatározom az időt, csak neki adjam tudtára, s ö mindjárt Írni fog ki. (De « szándékomról letettem). Julius 4-én fölmentem a consilium épületébe, hol azonban sem főgondnok () excltját (ki Bugyiba rándult ki), sem Szőgyéni () excltját (ki jószágaiba leutazott), sem Dobranszky ü nagyságát, sem Szilasit, sem senkit ösme­­röseim közül nem találtam, hanem csak az egy consilíá­­rius Somsichot. Ennek nagyon örvendettem, értvén, hogy ö referens a religionáriumokban. Beszélgettem vele so­káig. Mondta, hogy ö bizony, a mely tárgyak eddig a me­gyékhez küldettek, egyenest egyházkerületeinkhez küldi, (mint ezt már meg is kezdte), — ily loyalis emberekkel mint mi. ő könnyen fog boldogulni úgy hiszi. — De nem számítja hozzánk gróf Zayt, ki a kormánynyal örökös há­borúban van. — Említette, hogy most küldött egy ultimá­tumot a körözs-ladányi prédikátor iránt, ki egy vegyes házaspárt, a plébános dimissionálisa nélkül összeesketett. Már jött közbe ilyen eset Besztercze-Bányán. A tettet nem lehetett nem rosszaluiok. de egyszersmind a püspö­kök fölszóllittattak, hogy a törvényt megtartassák, s a. bizonyítványok kiadását eszközöljék. Beszéltünk a püs­pök czim feletti vitáról is. — O nyilvánította, hogy itt politikai jelentés forog fen. s ezért nem engedhetnek. —* Ígérte, hogy főgoudnok báró () excellentiájával a nyáron lejön I »ebreczenbe. Julius j-én egyszeri’*' igen nyughatatlan lettem.-egyéb­iránt is minden éjszakámat nyugtalanul és aggódva félt­vén; ebéd alatt rögtön elhatároztam, hogy még az nap kiindulok. Úgy is lett. Meglátogatván főgoudnok báró <> excltiáját. kit betegen, de már mégis jobbra fordulva ta­láltam s hagytam ott; meglátogatván Török Pál és Török József urakat, több dolgaimat hirtelen végezve, estve he­tedfél órakor (egyéb lovakat nem kaphatván, méltóságos Detrich urnák ott lévő lovaival) csakugyan kiindultam a. gyűlölt városból, s Gödöllőig jöttem, hol is. épen a ven­dégfogadó előtt, egy árokba hajtván a kocsis, feldúltunk, de e miatt sem magamnak, sem a cselédeknek semmi nagy bajunk nem történt, kocsimon is csak egy lámpás tőid, össze. Másnap a forró melegség óráit nyugalomban féltvén Gyöngyösön N. órától IV-ig — éjszakára F. Abonyba; harmadnap már délelőtt Tekintetes Sárközi Mi­hály urékhoz a kocsi tanyára megérkezvén s az egész napot ott (és az estvét Sombori ő nagysága társaságában) féltvén: negyedik nap. um: Julius H-iíu estve haza érkez­tem. — itt Istennek buzgó hálát adtain, hogy életben, haza hozott, s minden nagy veszélytől megszabadított.

Next

/
Oldalképek
Tartalom