Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-01-05 / 1. szám
11 12 IH'XÁXTríJ PROTESTÁNS LAP. sokká leírni akarókat képző iskola. Ott a sokféle polgári kereskedelmi-, ipar- reáliskola 5 -— ott igenis hel\en 'vannak ezek. Úgyis mindenütt halljuk a mit Horáezmond: O cives, cives quaerenda pecunia primum est, „Virtus post nnrnmos!“ Pénzt, pénzt minden áron. Pedig az a korszak, melyben ő élt s melyet e sza vaival, másutt erősebb sziliekkel, raj- 250I. nem éjien legboldogabb korszaka volt Romának! Sőt mondhatni már akkor lejtőn volt Róma. Nagyon üdvös dolog, ha a gymnasium magasabb, eszményi ezélokat tart maga előtt s jellemeket képez. Sőt én elriasztására az Utilitarismus embereinek, ezt írnám minden gvmnasium homlokára: _I)isce puer virtutem exmeverumque laboréin, Fortunám ex aliis.“ (institutis) . . . Verg. Aenis. s eszembe jutnak az <t polo (/la szavai Platónál. Görögül idézném már csak a forma s kifejezés kerekdedségeért, de félek, hogy a graecopliobia miatt kevesen értenék meg. Széavenlettem volna magamat, ha inkább törődtem volna egész életemben a magam hasznával, mint a közboldogsággal.“ És a midőn azt mondja: „hogy ő egész életében azt jirédikálta, hogy előbb a lelket kell gondunk tárgyává tennünk, az erényre törekedni, azután javakat sat. gyűjteni.“ 4. „A sok nyelv mirevaló a gymnasiumokban ?“ Ez is túlterhelés. Az angolokra, igaz Inában hivatkozunk, mert az angolnak nincs szüksége, mint p. o. nekünk a német nyelvre, bogy a nagy világgal érintkezhessünk ; az angol nyelv 150 millió ember nyelve — világnyelv. De hát ott vannak a bajor, cseh, sőt román gymnasiumok. hol a tanulók a gymnasiumban nem 4, de 5 nyelvvel is vesződnek. S a német, cseh. oláh fiú jobban elbírja a nyelvek tanulását, mint a természettől oly dúsan megáldott, testben lélekben ép magyar fiú? Volt kezemben több bajor s porosz gymn. értesítő, a hol a VII. VIII. osztályban még a zsidó nyelv is ott díszeleg s a maturandusok eredeti nyelven olvassák Dávid zsoltárait. Hát az ötvenes években (Bach-korszak) nem volt szó túlterhelésről, midőn a természettan a III. IV. s újra a VII. VIII. osztályban s a görög nyelv a III. osztálytól felfelé taníttatott, a mostani egyéb tantárgyak mellett ? 5. Azt is hallani, hogy a class, nyelvek nehezek az elsajátításra, sok szabály, sok idiotismus sat. van bennök, s a classicusok megértésére sok s nagy apparatus szükséges. E részben azon köztapasztalati igazságra utalok, liogy rendesen a mi becses, drága, nemes: sok utánjárást küzdelmet, kitartást igényel. A mi könnyen jön, a mihez könnyen jut el az ember, rendesen nem oly kedves. Emlékszem gyerek koromra : az a földi eper, mit az erdőn tiiskén-bokron átgázolva, összekarczolt kézzel szedtem, mindig jobbizü, kedvesebb volt, mint a mit más szedett, vagy ajándékozott. S bizony a mely eszméket, igazságokat hosszas stúdium, gyakran fejtörés után, mint nemes fémet a kövek, görgetegek széttörése, szétfej tése után nyerhetünk, sokkal kedvesebbek, mondjuk maradandóbbak is szoktak lenni, mint a melyeket könnyű utón, fordítások révén szerezhetünk. Emlékszem, minő öröm volt az rám nézve, midőn valamely classicus, szép de nehéz helyet, kitartó utánjárással saját magam emberségéből megérthettem. S lelkem mélyéből helyeslem Campenak valamelyik müvében ajánlott , paradoxnak tetsző emez állítását: „A lei/szárazabb, leyjarasztóhh iloh/ok lei/alkahnastdilndc a kitartó szon/alom s fáradhattan tandem 1/1/akorlására. Se kérdezd: mi hasznát veszed te vat/y mások anmd:; el é<j, ha feyfjeimezted, edzetted mai/adat“ sat. 6. De ez áll. azt mondhatni, más nyelvekre s teszem a nehézséget tekintve a mathesis s physikára. Igaz, de miután a gymnasium! oktatás czélja az értelmi s ismereti fejlettség előmozdítása, tehát részben alaki, részben anyagi képzés: legszerencsésebb találkozása a dolognak akkor s azon tárgyon lehet, a mikor s a miben mind a két feltételnek legjobban elégtétethetik. Szerintem a modern nyelvek oly nemes és ideális tartalmat, oly szép formában nem adnak mint a class, s in specie a görög nyelv, mely alak- s mondattanában a leggazdagabb s mégis legegyszerűbb, kiváltkép mondattanában legszabadabb s mégis a legvilágosabb, melyen a szív, az ész, kedély legfinomabb árnyalatait, mozzanatait a legelvontabb kifejezéseket a legbiztosabban hivebben visszalehet adni. A mi a görög nyelv gazdagságát illeti, csak egy példát hozok fel. Előre bocsátom, hogy bár a görög nyelvnek rendkívül sok szó áll rendelkezésére — hisz a philosophiai műszavak, technikus terminusok, a nőméndatura minden miveit nyelvben a philosophia, természetrajz, physika terén görögök — aránylag kevés tővel, gyökkel bir, hanem sok képzője s összetétele van. A képzők száma a görög nyelvben 421, míg a latinban 160—70. Úgv, hogy az aránylag kevés számú gyökökből a számtalan képző s összetétel segélyével temérdek szót lehet alkotni. A mely tanuló tehát pár ezer gyökszót megtanul, etymologizálás mellett több ezer szót képezhet s tanulhat meg. Találomra felütöttem egy nagy görögszótárt s a nolói— sok szónak 832 származékát találtam. 7. Nem megvetendő monumentum a class, illetőleg a görög nyelvnél, hogy általánosan emberi, ideális tartalmánál fogva, de meg mert nem élő nemzet nyelve, destructiv hatással egy nemzet nyelvére s irodalmára se lehet. Világosabban szólva, hogy más nép nyelvét s irodalmát ne érintsem, csak a német nyelv s irodalmat hozom fel, mely fejlettebb azaz gazdagabb lévén nyelvünk s irodalmunknál, de meg politikai okok miatt is, mint gondolom dr. Gyomlay Gy. megjegyzé, irodalmunkra germanizáló, elernyesztő, elnyomó hatással lehet. Volt idő, midőn (a múlt század közepe táján) a franczia, majd részben a latin nyelvnek (de kevesebb veszélylyélj volt ilyen reagáló, destructiv hatása. E részben a görög nyelv művelése csak áldásos, termékenyítő hatású lehet. Sőt ha a jövőt tekintjük, figyelembe véve azon körülményt, hog}r államunk délfelé terjeszkedik s maholnap Szaloniki által a vasutak révén, a görög népekkel jövünk érintkezésbe, — az a haszon is három olhat kereskedelmi diplomatiai tekintetben, hogy az ó-görög nyelv'segélyével az új-görög nyelvet is megérthetjük. Emlékszem rá, hogy egyik orsz. tanárgyülésen, ha nem csalódom Pécsen hallottam egy őszbevegyült collegámtól emiittetni, hogy
