Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-03-02 / 9. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 145 146 pléliek csináltattak, melyre befolyt adakozás utján 22 forint. Nevezetes nyilvánulása volt a gyülekezet vallásos buzgóságának az 1881. évi márcz. 12-én kelt közgyűlési határozat, mely szerint a lelkészi szűk udvarnak kibővítése tekintetéből, a szomszédos Böröczki Péter-féle háznak közadakozás utjáni megvásárlása kimondatott. Ezen ház megvásárlására befolyt a „Buzgóság könyvében" egyenkint megnevezett nemeslelkü adakozóktól 17(i frt, melyből s a 275 írton megvásárlott ház eladott anyagának árából űzette ki az egyház a kérdéses háznak vételárát s kerittette be kőfallal a lelkészi udvar legnagyobb részét 195 frt költséggel. I)e legnevezetesebb alkotása volt a gyülekezetnek az 1882. évi július hó 30-án tartott közgyűlés határozata folytán felállított egyházi takarékmugtár. melyre az egyház jövőjét is szem előtt tartó, nemesen gondolkozó gyülekezeti tagok adakozása folytán, mindjárt az alapítás első évében, befolyt 184 és l/z mérő gabona, mely az 1883. évben a befolyt kamatok és újabb adakozásokból ma már 500 mérőre emelkedett s rohamos szaporodásánál fogva kevés év múlva megszabadítja a szegény osztályt a lelketlen uzsorásoktól, felmenti a gyülekezet összes tagjait sokféle teherviseléstől s biztos alapja leend a gyülekezet virágzásának. Ezen magtári gabona czélszerü és biztos elhelyezhetése végett építtette a gyülekezet a lelkészi lakon emelt 1000 mérőre számított díszes magtári épületet. Az 1884. évben pedig templomát javíttatta 3000 frt költséggel, mely alkalommal toronyóra is állíttatott 380 forintért. Ezen építkezés körül kitüntetett hűséges fáradozásaikért elismeréssel kell említenem Fejes Károly építtető és gici Böröczki Gábor egyházi gondnok urakat, kik a nagymérvű építkezés alatt egymással nemesen versenyezve, időt, fáradságot nem kiméivé, iparkodtak az építkezésre felügyelni s kitartó szorgalommal és körültekintő ügyességük által az egyháznak nevezetes megtakarításokat eszközültek. Vajha áldozatkész hitbuzgóságban többi egyházaink is követnék a teveli egyház szép példáját! Bállá Gábor. Nyilatkozat. Minden félreértés kikerülése és az erdélyi ..Protestáns Közlöny szerkesztőségének megnyugtatása czéljából tisztelettel kijelentem, hogy az ezen lapban megjelent ...\ protestáns egyház autonómiájának áruba bocsátása“ ezimü czikkem I. közleményében előforduló ezen kifejezés ..Szomorú törekvések indultak meg a magyar reformált egyház erdély-vidéki részein": sem az erdélyi egyházkerületre, sem az erdélyi ..Protestáns Közlöny“ szerkesztőségére nem vonatkozik, mivel nagyon jól tudom, hogy ők legjobb erejük s tehetségük szerint küzdenek az airtonomia elárusitására ezélzó törekvések ellen. Hanem ezen kifejezés vonatkozik egyedül az erdélyi egyházkerület azon ev. ref. lelkészeire, a kik. úgy látszik saját felelősségükre, ezen elárusitási terv keresztülvitelét munkába vették. Antal Gábor.- Az egyetemes lelkészértekezletet (eddigi néven: országos papi gyűlést) előkészítő, illetőleg szervező értekezlet f. évi február hó 19-én tartatott meg Szatlnnár megye Nagy-Károly városában. Asztalos György lelkész egyházi és Nagy László alispán világi elnöksége s számos környékbeli lelkész és buzgó világi férüu részvétele mellett. Az értekezlet tárgyalta és elfogadta az Asztalos György által szerkesztett memorandumot, melyet egy szőkébb körű bizottság fog majd kinyomatni s minden egyházmegyei hatósághoz és az egyházi lapok szerkesztőihez megküldeni. E memorandum fog aztán a szeptember 30-ra. tervezett országos értekezlet vagy gyűlés tárgyalásainak alapul szolgálni. Majd ha e fontos munkálat egész terjedelmében előttünk lesz, érdemlegesen fogunk hozzá szólani; addig csak annyit jegyzőnk meg, hogy — mint látszik — a memorandum legfőbb pontját azon kivánalom képezi, hogy az 1848. XX. törvényczikk rendelkezései (tökéletes egyenlőség és viszonyosság a bevett felekezetek közt; az egyházi és iskolai szükségeknek államköltségből való fedezése) teljes mértékben foganatosíttassanak. Szép és méltó kívánság; de hogy lehető-e teljesítése és — mikor azt nagyon bajos lenne megmondani. Érdekes ultramontán munka. ..Mivé lett. a katholikus Magyarország" czim alatt dr. Laurán A goat ott ez. apát és nagyváradi gör. katli. kanonok egy Nagyváradon ez évben megjelent 174. lapra terjedő csinos füzetben közre bocsátá azon „egyházpolitikai“ ezikkeit. melyek a múlt 1889. év folyamán a hazai róni. katholikus sajtóban, legnagyobbrészt a ..Magyar Államban“ láttak napvilágot. Szerző nem ujoncz e téren, előzőleg már három ilyszerií munkája jelent meg', nevezetesen „Korszerű egyházpolitikai kérdések" 1887-ben. ..Az egyház és állam“ 1888-ban, „Egyházpolitikai helyzetünk" 1889-ben. A jelen évben megjelent füzet 17 czikket tartalmaz, melyeknek legnagyobb része igen közelről érdekel minket, úgy is mint állampolgárokat. úgy is mint protestánsokat. Az 1848. XX. és az 1868. Lili. törvényezikkek. a büntető törvénykönyvnek a felekezetközi viszonyokat és a házasságjogot érintő szakaszai. Szilágyi Dezső igazságügyminiszter programmja. s több más. bennünket is igen közelről érintő kérdések, tárgyaltainak e füzetben, természetesen oly túlzó ultramontan állásponton, mely több pontnál még egyes katholikus papok ellenmondását is kihívta. Talán lesz alkalmunk. hogy bővebben is foglalkozzunk ezen munkával, illetőleg a benne érvényre jutó irányzattal; addig is. jellemzésül legyen elég annyit megemlítenünk, hogy a ..türelmetlenségről" szóló XV. czikkében (megjelent a ..Magvar Állam" 1889. okt. 23-ki 244. számában) a többek közt a következőket mondja a kanonok ur: ...Mivel szent vallásunk minden tiedynek oly annyira esküdt ellensége, hogy azt szükségképen kárhoztatnia kell. legyenek bár egyesek, avagy épen testületek (vulgo : szekták, magyarul: felekezetek) is annak hordnokai; nagyon természetes, hogy már maga az ünnepélyes „cath. lidei professio“ is a konkrét alakot öltött, vagy konkrét alakot ölthetó mindennemű frrelyh/d szemben f őrei illetlenséget fejez ki. < sakis azon.
