Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-02-23 / 8. szám
129 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. díszes torony Isten dicsőségére s a tevékeny lelkész emlékére ! A torony építtetése alatt hívta meg őt a szilasi, sokkal gazdagabb jövedelmű egyház, ott szolgált ipa helyébe, lelkésznek; de mivel teveli gyülekezetének számos tagjai kérve kérték, hogy az építtetés fontos munkája közben őket ne hagyja el: egyháza javát saját érdekének elibe tévén, megmaradt állomásán; később azonban, miután reá néző feladatának becsülettel megfelelt, s gyülekezetét kitünőleg rendezte, az 1815. évi márcz. havában Mezőijakra s onnan nem sokára a népes és virágzó ácsi egyházba vitetett. L'tánna következett: 14. az 1815. esztendei márcz. 14-töl Mező .János az 1824. évi márczius 20-ig. Ennek idejében szereztetett az 1800. évi nagy tűzvészben leolvadt nagyobb harang Pesten az 1822. esztendőben, szinte ekkor készíttetett az ugyanazon évi tűzvészben elpusztult toronyóra is. Mező János után elválasztatott Tevelre lelkésznek 15. Vincze Imre, ki is szolgált 1824. márczius 20-tól 1835. évi július 22-íg, a mikor az anyakönyvek másod példányait a megyére beadni vonakodván, a történhető kellemetlenségek kikerülése végett, hivataláról lemondott és nyugalomba lépett. Utálnia helyettes lelkésznek rendeltetett ényi Dömötör Lajos, ki is 1830) május 17-ií» viselt lelkészi hivataloskodása után az alföldre költözött. 10). 1830). Márcz. 27-én elválasztatott Tevelre antalfai lelkész Bodor .János, ki is lelkészi hivatalát folytatta 1838. évben történt haláláig. Utálnia helyettes lelkészi minőségben Mező Dániel volt tapolczafői lelkész rendeltetett. utálnia elválasztatott rendes lelkésznek: 17. Szép Lajos mihályházi lelkész, ki az 1839. évi márcz. 13-án állomását elfoglalván, folytatta azt 1854. évben ápril 3-án történt haláláig. Ennek idejében, 1845. évi január havában, az országos népszámlálás alkalmával volt a ref. gyüleKezet népessége 1540 lélek; az 1880. évi népszámláláskor 1320. Fogyott e szerint a gyülekezet népessége 39 év alatt 22o lélekkel, mit a számos tűzvészek, a nép fő foglalkozásának a kereskedésnek, a változó időviszonyok folytán, megszűnése és föképen birtoktalanság miatt gyakran előforduló kiköltözködések idéztek elő. Szép Lajos halála után adás-teveli születésű is. Somogyi Sándor n.-pirithi lelkész választatott el. ki is lelkészi hivatalát folytatta 1855. évi okt. 15-től az 1857. évi május 24-én történt haláláig. Halála után segéd s később helyettes lelkésznek Barátit Lajos rendeltetett, ki mint ilyen hivataloskodott az 1859. évi márcz. 12-ig. a mikor püspöki candidatio alapján, mint kitűnő lelkészi oklevelet nyert ifjú. a gyüleke zet rendes lelkészének el választatott. 19. Ha rá fh Lajos rendes lelkészi hivatalt viselt 1859. évi márcz. 18-től 1860. július 30-án történt haláláig s igy rövid egy év és négy hónapig. Meghalt legszebb reményeinek közepette, életének 29. házasságának első évében. Ezen szép törekvésű ifjú lelkész. luTa végzet neki hoszszabb pályafutást enged, gyülekezetének benne helyezett bizodalmát* bizonyosan igazolandotta volna. 130 T. Barátit Lajos halála után segéd-lelkészül Bilin (iábor rendeltetett az egyházba. Ennek idejében az I860 esztendőben, szept. 16-án éjjeli V212 órakor ütött ki az a gyászos emlékű tűzveszély, mely a helység déli sarkán rendkívüli erős széllel támadván, csakhamar az egész helységet lángba borította s azonkívül, hogy 307 lakóházat s számos melléképületet elhamvasztott s egy emberélet is áldozatul esett, az egyházat is, lelkész, tanító és s.-tanitó lakaitól, mindkét iskolájától. gazdasági épületeitől, ugyszinte 8 öl magas, bádoggal fedett díszes tornyától, 3 harangjától és órájától is megfosztotta s a szerencsétlen egyháznak hivatalos becsit szerint 17,700 írt kárt okozott. E rendkívüli nagy kárnak fedezésére a csekély kivétellel károsult híveknél elsőben is önkéntes adakozás kiséreltetett meg. melynek azonban a siralmas körülmények közt csekély, csak 261 írt eredménye lett. Ezután 5 osztály szerint kivettetett a gyülekezeti családokra 3000 frfc építési költség. Könyöradomány gyűjtésből befolyt 1807 frt 83 kr. A közbirtokosság adományozott 500 irtot. A tetemes építési költségek fedezéséhez szép összeggel járult az épen üresedésben álló lelkészi állomásnak helyettes lelkészszel betöltése s a lelkészi jövedelem felerészének 3 éven keresztül a ft. superintendentia által az egyház részére engedése is. Ezenkívül több kegyes jóltevők, ki egy-, ki másféleképen. nyújtottak segélyt a szerencsétlen egyháznak. Ily jóltevők voltak: 1. a szentgáli nagyérdemű közbirtosság, adván a parochialis házakhoz tartozó melléképületek felépítésére egy egész terület erdő részt, mely nemes lelkű adomány, igen szép értéket képviselt volna, ha a kijelelt fát az egyház haza szállíttatni bírta volna. 2. A tapolczafői nemes közbirtokosság, kik közül nyolczan 8 szekér fát szívességből a szentgáli erdőről házalsz á Hittattá k. 3. A J.-yörzsönyi nemes egyház, mely saját költségén Győrből 5 jó kocsi épületfát szállíttatott haza. 4. A marczaltöi uradalom, mely az egyház részére <* mérő búzát küldött. A nemeslelkü jóltevők előszámlált segélyezése, a gyülekezet tagjainak teljes erömegfeszitése mellett is azonban az építkezés teljes befejezésével 2400 frt adósság" terhelte az egyházat. Ezen adósságból azonban ma már csak 450 frt terheli az egyházat, holott összes épületeit biztosítva, cserépre vétette. Igy kelt ki az adás-teveli egyház phönixként hamvaiból szebben, mint létezett, pedig, biztosság szempontjából. a lelkész szűk udvarához 120 0 öl belsőséget, s az; egyház gyarapítására 2 hold földet is vásárolt. Bállá Gábor helyettes lelkész 1862. évi Sz.-Mihálykör rendes lelkészül Dereskére rendeltetvén, helyettes» utódja lett Tevelen. a még hátralevő 2 kegyelem évre, Szabó József 1862. szept. 29-től 1864. szept. 29-ig. Ekkor letelvén a ft. egyházkerület által a gyülekezetnek engedélyezett 3 kegyelem év, a hálás gyülekezet volt helyettes lelkészét Bállá Gábort az I860, évi tűzvészben szenvedett tetemes károsodása jutalmazásául s a.
