Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-12-14 / 50. szám
«01 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. felosztás, vagyis segélyezés nem egyez meg a mostani szabályrendelettel, elmondom hát nézeteimet egy következő czikkben, hogy miképen gondolnám ezt keresztül vihetőnek, minden nagyobb rázkódás nélkül, kiindulási pontul vevén évi 7600 forint államsegélyt, mint amennyit tényleg kap egyházkerületünk. Thury Etele. 4» A lelkészi hivatal. I)r. M. Simpson amerikai methodista püspök felolvasásai. XXIX. Dr. Chalmers egyik glasgowi „rongyos iskolájában“ (ragged school) volt a többek közt egy fékezhetetleu fiú, mindig zajongott. Nem bírhatván véle, elhatározták, hogy elkergetik. Az iskola felügyelője tehetséget sejtvén a fiúban, még egy próbát kísérlett meg vele. Még akkor a gázvilágitást, petróleumot nem ismerték, az iskolában egyszerű faggyugyertyát használtak. A gyertyákat mozgatható karral ellátott tar- ! tokban égették, mint amilyet a czipészek szoktak használni. A gyertyákat gyakran kellett koppantani, s a felügyelő kinevezte a gyermeket főkoppantónak. Ettől a ' pillanattól fogva megváltozott, nagy kedvvel viselte ezt a hivatalt s az egész iskolában ő lett a legjobb magaviseleté Egyedül foglalatosságra volt szüksége. Luther oly nyugtalan gyermek volt, hogy tanítója naponként többször I is megvirgácsolta. Isten adta beléje azt a nyugtalan lelket. Isten alkotá úgy, hogy megrázta egész Európát. Sok anya büszkén mondogatja, hogy neki mily kedves, csendes gyermeke van. hogy e^ész nap elül, zajt nem csinál. Azok aztán egész életükben is csendesen fognak ülni és keveset teendőnek barátaikért, a világért. Adjanak nekem egy fiút, aki nem tud csendesen maradni, aki mászkál, felforgat mindent; aki az iskolában könyökével folyton taszigálja szomszédjait és én megmutatom, hogy helyesen foglalkoztatva mily sok eleme van benne a jó- J uak. A locomotivban lehet akármennyi gőz. ha a sínen van és terhet lmz: de ha teljes erővel, egyedül rohan, le fog ugrani a sínekről. Az ilyen energiában bővelkedő egvéuek is bajt csinálnak, ha csak valami foglalatossággal le nem kötjük őket. A sikerrel munkálni akaró lelkésznek a társadalmi viszonyokat is tanulmányoznia kell. A vidéken ezek egyszerűek. A földmivelők szabad és független élete fejleszti az individualitást. Minden egyes család önmagára utalva, önerejéből tartja tön magát, mások kegyére nincs igen szüksége. I>e az ipar fejlődése, a városok nagyban korlátolják az individualitást. A gyáros állandó befolyást j gyakorol munkásaira. A civilisatio egyik törekvése az erők összesítése és az egyéni hatalom csökkentése. Néhány a vezér — sok az engedelmeskedő. Ilyen a társadalmi élet a keleti, a sűrű népességű országokban. Ilyen volt nem 802 rég dél-Európában is. A civilisatio ilyen irányban halad, ellensúlyozni egyedül a tömeg nevelése, jogaik helyes felfogatása által lehet. Nagy társulatok vaunak, melyekben az embereket nem a barátság kötelékei, hanem az érdekközösség tartja össze. A társulás ezen neme a kaszt rendszerhez közeledik. Ilyen közszellem uralkodik a vasútiaknál. Érdekeik közösek, identikusok; a gépészeknek is vannak nagy egyleteik s az egyeseknek a munka és dij iránt való jogait az egylet szabja meg. A többi kézműveseknek is hasonló egyleteik vaunak. Újabban már a napszámosok, ezek a legalacsonyabb sorsú és terhes foglalkozású emberek is szervezkedtek. A szószék nem társulatokkal. hanem egyesekkel foglalkozik.* Az igazságot egyeseknek hirdeti, s mindenki Isten előtt önmagáért felelős: mégis az egyeseket a társulat befolyásolja, segítvén avagy akadályozván a szószéket. Ha az egylet ellenséges indulattal van az egyház iránt, az egyesek visszavonják magokat és előítélettel vannak eltelve; de ha e társulat jó indulattal van iránta, akkor az egyesek is részt vesznek az egyház dolgaiban. Ez érdemlőm tehát egy végtelen mező tárul fel a lelkész előtt. Tanulmányoznia kell ezen egyletek érdekeit, bogy a közélet minden részeiben hatályával működhessék. A társadalom olyan mint a fa. melyet szövete irányában lehet hasogatni, s az ügyes favágó mindig szerkezete szerint aprítja föl a fát. Ki ne tudná, hogy egy társulat elnökének mily befolyása van a társulat vagy annak tagjai fölött? Akárhányszor megtörtént velem, hogy egy bankba belépve egyik vagy másik Írnoktól kérdésemre nem nyertem udvarias választ; de ha az igazgatóhoz mentem s az szívesen fogadott, legközelebbi megjelenésemkor minden hivatalnok felettébb udvarias lön hozzám. Ha belépek egy gyárba s a tulajdonos vezet be minden munkavezető szívesen ád felvilágosításokat; de ha ilyen kalauz nélkül megyek be: szives fogadtatásra nem igen számíthatok. Ezekre azért figyelmeztetem önöket, mert a nagy tömeg még sohasem volt úgy szervezkedve, mint a mai időkben. Külön clubjaik vannak; hírneves emberek jelennek meg ott köztük s beszélnek hozzájuk: és gyakran az egyház, a lelkészek ellen is ingerük őket, hogy törvénytelenségekre. erőszakoskodásokra annál könnyebben rá vehessék őket. A conunuuismus és nationalism»» Európában egyházellenesek, mert az egyház identikus a polgári hatalommal. Az egyházat és az államot egynek veszik. a lelkészeket elválaszthatatlanoknak tartják azoktól. akiket elnyomóiknak tekintenek. Az ilyen nézet egyik rósz következménye az egyház és állam egyesülésének; és én nem tudom, hogy Isten nem használja-e fel azt, azon szentségtelen egyesülés megsemmisítésére. Hazánkban nincs meg ez az egyesülés, nincs is ok olyan érzelmekre és gondolatokra , a bevándorlók — és legtöbb socialistánk bevándorlott — hozzák azokat magokkal. Megfontolandó az is. hogy miután a lelkész mindenkor a békét és a törvényes felsöbbséguek való engedelmességet hirdeti, azok, akik erőszakoskodni, a társadalmi rendet felzavarni szeretnék, a lelkészek befolyását is szeretnék megsemmisíteni. Innét van, hogy az atheist a szó-50*
