Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1890-12-14 / 50. szám

«01 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. felosztás, vagyis segélyezés nem egyez meg a mostani szabályrendelettel, elmondom hát néze­teimet egy következő czikkben, hogy miképen gondolnám ezt keresztül vihetőnek, minden na­gyobb rázkódás nélkül, kiindulási pontul vevén évi 7600 forint államsegélyt, mint amennyit tényleg kap egyházkerületünk. Thury Etele. 4» A lelkészi hivatal. I)r. M. Simpson amerikai methodista püspök felolvasásai. XXIX. Dr. Chalmers egyik glasgowi „rongyos is­­kolájában“ (ragged school) volt a többek közt egy fékezhetetleu fiú, mindig zajongott. Nem bírhatván véle, elhatározták, hogy elkergetik. Az iskola fel­ügyelője tehetséget sejtvén a fiúban, még egy próbát kísérlett meg vele. Még akkor a gázvilágitást, petróleu­mot nem ismerték, az iskolában egyszerű faggyugyertyát használtak. A gyertyákat mozgatható karral ellátott tar- ! tokban égették, mint amilyet a czipészek szoktak hasz­nálni. A gyertyákat gyakran kellett koppantani, s a fel­ügyelő kinevezte a gyermeket főkoppantónak. Ettől a ' pillanattól fogva megváltozott, nagy kedvvel viselte ezt a hivatalt s az egész iskolában ő lett a legjobb magavise­leté Egyedül foglalatosságra volt szüksége. Luther oly nyugtalan gyermek volt, hogy tanítója naponként többször I is megvirgácsolta. Isten adta beléje azt a nyugtalan lel­ket. Isten alkotá úgy, hogy megrázta egész Európát. Sok anya büszkén mondogatja, hogy neki mily kedves, csen­des gyermeke van. hogy e^ész nap elül, zajt nem csi­nál. Azok aztán egész életükben is csendesen fognak ülni és keveset teendőnek barátaikért, a világért. Adja­nak nekem egy fiút, aki nem tud csendesen maradni, aki mászkál, felforgat mindent; aki az iskolában könyökével folyton taszigálja szomszédjait és én megmutatom, hogy helyesen foglalkoztatva mily sok eleme van benne a jó- J uak. A locomotivban lehet akármennyi gőz. ha a sínen van és terhet lmz: de ha teljes erővel, egyedül rohan, le fog ugrani a sínekről. Az ilyen energiában bővelkedő egvéuek is bajt csinálnak, ha csak valami foglalatosság­gal le nem kötjük őket. A sikerrel munkálni akaró lelkésznek a társadalmi viszonyokat is tanulmányoznia kell. A vidéken ezek egy­szerűek. A földmivelők szabad és független élete fejleszti az individualitást. Minden egyes család önmagára utalva, önerejéből tartja tön magát, mások kegyére nincs igen szüksége. I>e az ipar fejlődése, a városok nagyban kor­látolják az individualitást. A gyáros állandó befolyást j gyakorol munkásaira. A civilisatio egyik törekvése az erők összesítése és az egyéni hatalom csökkentése. Néhány a vezér — sok az engedelmeskedő. Ilyen a társadalmi élet a keleti, a sűrű népességű országokban. Ilyen volt nem 802 rég dél-Európában is. A civilisatio ilyen irányban halad, ellensúlyozni egyedül a tömeg nevelése, jogaik helyes fel­­fogatása által lehet. Nagy társulatok vaunak, melyekben az embereket nem a barátság kötelékei, hanem az érdek­­közösség tartja össze. A társulás ezen neme a kaszt rend­szerhez közeledik. Ilyen közszellem uralkodik a vasúti­aknál. Érdekeik közösek, identikusok; a gépészeknek is vannak nagy egyleteik s az egyeseknek a munka és dij iránt való jogait az egylet szabja meg. A többi kézmű­veseknek is hasonló egyleteik vaunak. Újabban már a napszámosok, ezek a legalacsonyabb sorsú és terhes fog­lalkozású emberek is szervezkedtek. A szószék nem tár­sulatokkal. hanem egyesekkel foglalkozik.* Az igazságot egyeseknek hirdeti, s mindenki Isten előtt önmagáért fe­lelős: mégis az egyeseket a társulat befolyásolja, segít­vén avagy akadályozván a szószéket. Ha az egylet ellen­séges indulattal van az egyház iránt, az egyesek vissza­vonják magokat és előítélettel vannak eltelve; de ha e társulat jó indulattal van iránta, akkor az egyesek is részt vesznek az egyház dolgaiban. Ez érdemlőm tehát egy végtelen mező tárul fel a lelkész előtt. Tanulmányoz­nia kell ezen egyletek érdekeit, bogy a közélet minden részeiben hatályával működhessék. A társadalom olyan mint a fa. melyet szövete irányában lehet hasogatni, s az ügyes favágó mindig szerkezete szerint aprítja föl a fát. Ki ne tudná, hogy egy társulat elnökének mily be­folyása van a társulat vagy annak tagjai fölött? Akár­hányszor megtörtént velem, hogy egy bankba belépve egyik vagy másik Írnoktól kérdésemre nem nyertem ud­varias választ; de ha az igazgatóhoz mentem s az szíve­sen fogadott, legközelebbi megjelenésemkor minden hiva­talnok felettébb udvarias lön hozzám. Ha belépek egy gyárba s a tulajdonos vezet be minden munkavezető szívesen ád felvilágosításokat; de ha ilyen kalauz nélkül megyek be: szives fogadtatásra nem igen számíthatok. Ezekre azért figyelmeztetem önöket, mert a nagy tömeg még sohasem volt úgy szervezkedve, mint a mai időkben. Külön clubjaik vannak; hírneves emberek jelen­nek meg ott köztük s beszélnek hozzájuk: és gyakran az egyház, a lelkészek ellen is ingerük őket, hogy tör­vénytelenségekre. erőszakoskodásokra annál könnyebben rá vehessék őket. A conunuuismus és nationalism»» Euró­pában egyházellenesek, mert az egyház identikus a pol­­gári hatalommal. Az egyházat és az államot egynek ve­szik. a lelkészeket elválaszthatatlanoknak tartják azok­tól. akiket elnyomóiknak tekintenek. Az ilyen nézet egyik rósz következménye az egyház és állam egyesülésének; és én nem tudom, hogy Isten nem használja-e fel azt, azon szentségtelen egyesülés megsemmisítésére. Hazánk­ban nincs meg ez az egyesülés, nincs is ok olyan érzel­mekre és gondolatokra , a bevándorlók — és legtöbb so­­cialistánk bevándorlott — hozzák azokat magokkal. Megfontolandó az is. hogy miután a lelkész minden­kor a békét és a törvényes felsöbbséguek való engedel­mességet hirdeti, azok, akik erőszakoskodni, a társadalmi rendet felzavarni szeretnék, a lelkészek befolyását is sze­retnék megsemmisíteni. Innét van, hogy az atheist a szó-50*

Next

/
Oldalképek
Tartalom