Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-10-26 / 43. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. *;so fi Só látták leszállani — részben a láthatatlanban éltek. Az a a szellem, mely az igaz lelkész szivében él. a láthatatlanhoz köti üt is. Hazájául az eget tekinti. Egyedüli törekvése az embereket közelebb vinni Istenhez. Az igazi lelkész érzi. hogy a bizonyságoknak fellegével van körülvéve, s azért mindig az ég felé néz, az vele van munkálkodásban. l’gy él, ,.mintha látná azt, aki láthatatlan." Mert a hit „amely dolgok nem láttatnak, azoknak bizonyos mutatójuk." Szent ( h ry sóstó ni u sró 1 igen szép legenda szól. Gondosan neveltetett; müveit ember volt és egészen hivatásának élt; lelkészi pályája kezdetén mégsem mutathatott lel figyelemre méltó eredményt. Egyszer látományt látott. Mintha szószéken lett volna s körülötte angyalok lettek volna, ezek között egyenesen vele szemben az IT Jézus állott: és ezen gyülekezetnek prédikált. Ezeu jelenet vagy látomány mélyen hatott rá. Másnap, midőn felment a szószékbe. akkor is érezte hatását, l’gy vélte, mintha a szent angyalok most is körülötte volnának s közöttük épen vele szemben az áldott ldvezitő. hallgatván szavait. Ez anynyira föllelkesítő, hogy e naptól fogva csodálandó hatással prédikált. Bármikor és bárhol beszélt is. nagy sokaság gyűlt köréje. Mig élt. egyszerűen dánosnak nevezték, de az idők folyamában Chrysostonius az „aranyszáju“ nevet nyerte meg. Ha mi lelkészek is mindig azon tudattal lépnénk fel a szószékre, hogy körülöttünk szent angyalok vannak; hogy az áldott ldvezitő is ott van s a szeretet azon tekintetével néz ránk, mely Péter szivét megtörte és hallgat beszédünkre, hogy vájjon mondunk-e olyat, a melyet az ü lelke tiizszárnyakon vihet be az emberek leikébe. mily dicső eredménynyel prédikálnánk mi is! A szent Lélek áldott munkálkodása folytán felismernék az Atyának dolgait; eszünkbe juttatná Krisztus szavait; megnyitná szemeinket, hogy lássuk az ő törvényének csodálatos bölcseségét; meggyőzne bennünket az ldvezitő személyes jelenlétéről. Ez a szellem az, mely a gyengeség, setétség és egyediiliség óráiban suttogja lelkűnknek: ,.lmé én tiveletek vagyok mindennapon.'4 Ismét más feltétel az isteni segély tudata. Az Isten jelenlétének tudata önmagában szétzúzó erővel hathat ránk; de ha jelenléte segélyében nyilvánul, mily nagyszerű hatalom lesz az! A régi idők hősei is beszéltek isteneik jelenlétéről és segélyéről. Jupiter és Mars intézték a csaták kimenetelét. Aeneas \ éniis fiának tartotta magát. Nagy Sándor Jupiter Ammon fiának hivatott. Caesar isteni küldetés és hatalom igényével lépett fel. Már az a gondolat is. hogy barátaink ránk tekintenek, nagy segély. Csata napján a hősöket a haza. a barátokra való gondolás lelkesíti. Mily halált meggyőző erélylyel áll ellen egv atva. egv férj a vad ellenségnek, mely házát szétrombolni. nejét, gyermekeit megölni készül! Nagy Sándor ifjú korában, midőn a világhóditást megkezdette, igy szolt: „Úgy érzem, mintha az egész világ tekintete rajtam függene." De mily csekélyek mindezek az Isten jelenlétének gondolatához képest és hogy az o ereje nemcsak támogat bennünket, de általunk hat a gyülekezetben! Mily lelkesítő az a másik gondolat is, hogy mig mi Isten segélyét kérjük, ő maga saját dicsőségére használ fel bennünket! „Ebben diesöittetik az én Atyám, ha sok gyümölcsöt teremtek." A szőlőtőnek az a dicsősége, ha vesszői fürtök' kel vannak megrakva. Krisztus az igaz szőlőin. Mi vagyunk a vesszők. Mennyire óhajtja, hogy sok gyümölcsöt teremjünk! Mi korlátozhat minket munkánkban, ha Isten cselekszik általunk? Az az erő. mely megaczélozta Sámson karjait, hogy Gaza város kapuját elvigye, és hogy az épület oszlopait kidöntse : az az erő. mely eszközülte. hogy a kürtőik hangjára leomoljanak Jericho falai; az az erő. mely szétválasztotta a veres tenger vizeit és milliókat táplált mannával; az az erő egész fenségében velünk munkál. szavaink, nyelvünk, tekintetünk által hat. hogy a világot kibékítsük Istennel! Mily szomorú dolog, sokan önmagukat zárják el ezen isteni villamáramtól! Ezen szent lélekkeresztség mindenkor megvolt és megmarad az egyházban. Mily bizonyságot- tettek az apostolok Krisztus feltámadásáról! A társadalomban mily forradalmat idéztek elő és az erkölcsöket, szokásokat, mind megváltoztatták! Bál apostol prédikálása a magasrangnakat ép úgy megremegtette, mint az alacsony sorsunkat. Ephesusban lázadás tört ki; Athénben is indult meg mozgalom. A Thessalonikabeliek ezt mondák: ..Ezek azok. kik e világnak állapotját felforditották és most imlnd vágynak.'4 Hallom az apostol mondását: ..Hála legyen pedig az Istennek, ki azt cselekszi, hogy mindenkor diadalmasok legyünk a Krisztusban; és az ő ismereteinek illatját miáltalunk minden helyen megjelelni.“ János, a szeretet apostola mily sok lelket nyert meg Urának és mily erővel prédikált Péter, mig a Szentlélek megszálló azokat. akik hallották! Irodalmi Társaságunk a külföld előtt. A „lluol. Studien mid Kritiken“ t. évi októberi füzetében (1891. T.) közölt jóakaró ismertetésemet a Prot. Írod. 'Társaságról s annak megjelent kiadványairól eddigelé a /Vöt. Kfjt/luhi ős Iskolai L>i/> (4o. sz.) a Ifrbreczen< l*mt. haji (4L sz.) s e h. Iiijtoit (4o. sz.)*) méltatták figyelemre. Nevezett ismertetésemben igyekeztem világosan, tömören és jellemzetesen Írni e soká vajúdott vállalatunkról. Igyekeztem az egyes dolgozatok és nagyobb kiadványok rövid jellemzésével és tartalmuk kivonatolásával lehetőleg hű és jó képet adni a 'Társaság kiadváványairól, hogy ily alapon a német intelligens olvasó közönség teljes képet nyerjen Társaságunk egész irányáról és működéséről. Sajnos, ebbeli törekvésemet, melyet még a Debreczeni Prot. Lap is „rokonszenvesnek“ talált, kevésbé méltányolták „u mieink.u de legkevésbé méltányolta azt e lapok általam igen tisztelt és még inkább szeretett szerkesztője. S inig a külföld gratulál az Írónak, és lelkesedik az ügyért, addig Urn's: Kálmán barátom és /H- rn z> a „legnagyobb ''//óí/m/^sóí/í/o/ párosult naivsággal.-4 az ^idn/KiSsiii/“ liii'iHifiínd és I uthrrá n us <•>»///*ssnnntlisiiniss'iK 4V •'•s a kot S/i-rk
