Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-10-19 / 42. szám
669 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. ezek között legfontosabbak azok. amelyek az istentiszteletre vonatkoznak. A törvény adásának jelenete, a Sinai hegy lábánál levő népet félelem és rettegéssel töltötte el. Midőn a sátor elkészült s az oltárra az első áldozat helyeztetett. „az úr elől tűz jőve alá és megemészté az oltáron az egészen megégetendő áldozatot; és a kövérségeket: melyet mikor a sokaság látott volna, arczczal leborulának." Így, midőn Salamon temploma is felépittetett, szintén tűz szállott alá és megemészté az oltáron levő áldozatokat. S a nép látva a tüzet s hogy Istennek dicsősége betülté a házat, leborulának a földre s imádók és tisztelék az Urat, ezt mondván: ...Mert igen jő, mert örökké megmarad az ő kegyelmessége/ Így midőn Illyés próféta könyörgésére tiiz esék le a Karmel hegyén emelt oltárra s megemészté az égő áldozatot, mind a fákkal, kövekkel és porral egyetemben: a vizet is. mely az árokban vala. kiszárító, a nép ezt látva, a földre borult és monda: „Az Ur az igaz Isten! az úr az igaz Isten'/ S ezen jelenet hatása alatt a nép megragadó Kaal négyszázötven prófétáit s pártfogóik, Ákháb szeme láttára megölő őket. így az Atyának kijelentése a hatalom kijelentése volt. „A mi Istenünk megemésztő tűz.-1 A tudomány, művészet és kereskedelem mozgalmai js összefüggenek az evangyéliomi lelkészséggel. A sajtó épen azon időtájt fedeztetett fel, midőn a reformatio a nép kezébe adó a bibliát. A delejtűt is mintha csak azért alkalmazták volna a hajózásra, hogy a biblia és a prédikátorok minden néphez eljuthassanak. A kutatási szellem is. mely a szigeteket mind fölkereste és most Afrika belsejét és Ázsia pusztáit fürkészi át; az összehasonlító nyelvészet; grammatikák és lexikonok készítése, a lég és viz áramlatai, a gőz és villamosság ismerete — csak mindmegíinnyi kiáltó szók: „Egyengessétek az úrnak útját!“ .Mindezek csak ujj mutatások, hogy valaki ha Isten izenetét viszi, számíthat az ö mindenhatóságának segélyére. Fiiepet az úrnak lelke ragadó el, a mi hírnökeinket a gőz ereje röpíti czéljához. S igy az Isten által szerzett természeti erők a nagy eredmény elérhetése végett összemüködnek a lelki hatalommal. A másik jellemző sajátsága ezen hatalomnak az. hogy „onnan felülről’4 származik egyenesen Isten trónjától. .Jézus felmenven a magasságba „fogva vivő a fogságot és ada ajándékokat az embereknek/ S az Atya helyeztető Otet az ö jobb keze felől „sokkal feljebb minden birodalomnál, hatalomnál, erőnél és uraságnál és minden méltóságnál. mely neveztetik nemcsak e világon, hanem a következemében is-4 s onnét adja ezen hatalmat az emberek fiainak. Nem található ez a könyvekben, s azokból el sem is nyerhető. Nem található ez sem a professorok tanításában, sem a tantárgyakban. Ez tisztán Isten ajándéka, mely ngv munkál gondolataink és érzelmeinkben, hogy nem tudjuk praecise meghatározni, mi jött tőlünk s mi attól. A természetben nem találunk-e erre hasonlatosságot ? Egy elszigetelt székre ülve. úgy megtöltethetünk villamossággal. hogy hajunk szálai felborzadnak. Es mi erről nem is tudtunk semmit sem. De ha valaki hozzánk ér. szikrák lövellenek ki belőlünk. Épen ily öntudatlanul bú-hatunk azon erővel, mely szemeinkből sugárzik ki és beszédünkben nyilvánul. 670 Mily remek példákat nyújt erre nézve a tudomány! A villamos táviró. melylyel barátainknak hegyeken keresztül. a tenger alatt, a föld ellenkező pontjára izenetet küldünk. nem illustrálhatja-e. hogy Isten megilletheti sziveinket és erővel felruház bennünket minden külső jel nélkül? Ez a hatalom nem csupán felülről származik; ez az összekötő kapocs sziveink és az Isten trónja köziüt; ez a bennünk lak«'* szent Lélek, nem újjászületésünkre vagy megszenteltetésünkre, hanem hogy tiszta életet élve terjeszszük Isten országát. Egyéb jellemző sajátságaira nézve két illustratióf találunk a szentirásban. Lássuk először is Ezekiel lát. Hiányát a száraz csontokról. 0 által vitetett a széllyelszórt és megszáradt csontokkal fedett mezőn. Nézetem szerint ezen látomány egyik jelentése az. hogy ezen hatalom gyakorlásának feltétele a, teljes meggyőződés az emberiség romlott állapotáról. Ez jelzi a lelkészi teendők szertelen nagyságát s egyszersmind ösztönöz, hogy rettegéssel munkáljuk az elesett emberiség üdvét. Az a theologiai nézet, mely az emberiség romlottságát tagadja. — hogy a természeti ember nem elaljasodott — az a theologia, mely az embert természet szerint jónak mondja, gyengíti a természetfeletti segély szükségérzetét. Ha a baj nem volna végzetes, úgy ideiglenes eszközök segíthetnének. Az egyház története púdig azt tanítja. hogy midőn az emberek romlottságában kétkedtek, vajmi keveset munkáltak azok lelki javára. Mig az evangyéliomi munkát akkor végezték buzgón, midőn arról meg voltak győződve. A prófétától az kérdezgetett: „élnének-e ezek a tetemek?" vagyis van-e ember, van-e gyógyszer, a melyik uj életre támaszthatná azokat? A próféta ezt feleié: „1 ram Isten, te tudod/ Mintha azt mondaná: „Az embernél ez lehetetlen.” Ebben találjuk a lelkészi hatalom másik teltételét - az a felől való meggyőződést, hogy Isten segélye nélkül tehetetlenek vagyunk. Nincs az a philosophia, az a műveltség, az a társulás, mely megtarthatná az ember lelkét. „Nem adatott az emberek között ég alatt más név. mely által kellene megtartatnunk44 nincs más mód. mely reményt nyújthat az idvesség iránt azoknak, akik az evaugyéliomot hallották, mint az Isten előtt való megalázódás. töredelem és az úr Jézus Krisztusban való hit. Azok a képzelődések, hogy az ember még valami ki nem jelentett uton-módon eljuthat a mennyekbe — csupán gyengítik a lelkész buzgalmát. Az egyház történ el mének tanúsága és saját megfigyeléseink szerint is — midőn az emberek azt vélik, hogy más módon is. nem csupán Krisztus keresztje által, bejuthatnak a mennyországba, a kereszt prédikálását az emberiség üdvére nézve nem tartják szükségesnek. és a kik ilyen nézeteket vallanak, kevésbé óhajtják a Szentlélek segélyét. Az igazi lelkész ma is. mint hajdan az apostol, ezt mondja: „Tudván azért az úrnak ama rettenetes napját, az embereket hozzuk a hitre.” Hiszi, hogy van egy isteni hatalom, mely az elesett emberiséget megtarthatja; s hogy ez a hatalom az evangyéliom, az igének hirdetése által munkál. Ez érdemben a lelkész részéről várakozás tételeztetik tol. Vagyis higyje. hogy mig imádkozik és prédikál, az isteni hatalom társul szavaihoz, és titokteljesen munkál a hallgatók szivében. 42*
