Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-10-12 / 41. szám
Első é T f o 1 y a m. 41. v/'int. Pápa 1890 október 12. DUNÁNTÚLI r V TARTALOM' ^s',,{lT' képviselőink számáról. Révész Kálmán. — A lelkészi hivatal. XXL (Dr. M. Siin/ison.) Kgyltázi élet: Az országos ref. lelkészi értekezlet kérvénye a kunventhez. — Táré z a: Kálvin atvzképe. Havakanyi Kristóf. — A fülbegyőnás Ausztráliában. Amerikában és Kraneziaországban. (Vége köv.l V egy es közlemények. — Hivatalos rész: Az iskolásgyennekek ivóvize. — I * á 1 y á /. a t. Zsinati képviselőink számáról. A jövő év őszén ismét össze fog ülni református egyházunk egyetemes zsinata. A zsinat alkotó tagjainak száma, mint jól tudjuk, Egyházi Törvényeink 68. és hl), szakaszaiban van megállapítva. A hivatalból helyet foglaló 1<) tagon és a 10 tanártagon kívül 1)4 tag küldetik a zsinatra, mint a gyülekezetek választott képviselője. E tagok számának az (‘gyes kerületekre való elosztása, bár ez a törvényben kimondva nincsen, a kerületek népességének arányában történt. Így a legnépesebb kerület, a tiszántúli küld 34, az erdélyi 18, a duhamolléki 16, a tiszáninneni 14 és a dunántúli 12 képviselőt. Midőn 1881-ben a tagok számának ilyetén felosztását megállapították, meglehet, hogy az akkor ösmert statisztikai népességi — adatoknak teljesen megfelelt az egyes kerületekre cső tagoknak számaránya; újabb adataink azonban azt bizonyítják, hogy a jelzett megosztás épen nem felel meg az egyes kerületek népességéből következő számaránynak. — Ugyanis eddig első és egyetlen Egyetemes Névtárunk szerint, — melynek adatait tartozunk teljesen hiteleseknek elfogadni — egyházkerületünk népességi adatai 1886-ban következők voltak: Tiszántúli kerület Dunamelléki „ 3484167. Erdélyi «, 347,060. Dunántúli n 234.258. Tiszáninneni - 227,712. Tehát a dunamelléki kerület 1907 lélekkel népesebb, mint az erdélyi s ez mégis hél képviselővel többet küld. mint amaz: hasonlóképen a dunántúli kerület 6546 lélekkel népesebb, mint a tiszáninneni s ez utóbbi szintén lót képviselővel többet küld, mint a nála népesebb dunántúli kerület Más szavakkal: a két duna^kerület határozottan és arnnylalmnil hátrányban van az erdélyi. illetőleg tiszáninneni kerülettel szemben. A számok bizonysága mellé nem kell semmiféle érvelés. A népesség száma az egyes kerületekben 1886. óta bizonyára változott,*) 1<> -11 év múlva pedig még jobban meg fog változni: de a hullámzás semmi esetre sem fog oly nagy mérveket ölteni, hogy az átlagos arányon, amely szerint a i/nnánintieni hevület az evdélyicel, a daaánfa/i nedig a tisztin innenivel hövülhelü1 egyforma népességűnek mowUialá. — még évtizedek lefolyt:» után is változás történhetnék. Ha tehát egyforma népességüek. minden kétség nélkül egyenlő számban kell választaniok zsinati képviselőket. *1 Így például az erdélyi kerület lH'.Ml-ki névtárában Höö.tMIS lelket, a dunántúli ugyanezen évről 2:»t>,H‘.l| lelket imitál ki; tehát 1880-hoz képest amannak népessége növekedett 7001-gyei. emezé pedig 2fí3B-tal. He ennyi, sőt sokkal nagyobb különbség i„< nem jöhet tekintetbe az arány megállapításánál, mert ha az egyetemes névtárban kimutatott összes lélekszámhoz 2.021.OHM) viszonyítjuk a választott képviselők számát >92), nyílván kitűnik, hogy minden 21.Ö3B lélekre esik egy. — illetőleg minden 43.07$ lélekre esik ef/v/«"'< 1 egyházi és 1 világit képviselő. Negyvenháromezernyi növekedés vagy fogyás pedig, emberi számítás szerint bizonyára egyik kerületben sem lesz egy egész század alatt. Azért a kerületek mutluin népességünk* nyál. a zsinati képviselők számának szempontjából oly iilliiii‘l<innl. tekinthetjük. mely egy század múlva is alig fog megváltozni. Azért igyekezzünk legközelebb ez aránynak megfelelöleg állapítani meg az egyes kerületek képviselőinek számát. II. K. 4
