Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1890-10-05 / 40. szám

645 DUNÁNTÚLI PROTBSTÁNS LAP. De van egy tloloar, amit Dr. Poldiug tanúvallomásá­ban állított és amely különösebb magyarázatot igényel, minthogy az vagy a szentirást tünteti fel istenkáromló világításban, vagy Dr.. Holdingnak kell a szentirásban egészen járatlannak lennie abban, amiben a Maynooth kollégium növendéke mester, ha a protestánsok ügyeimét a lóm. katli. egyház gyónási szabályzatára nézve a szent­­irásra irányozza: és ha nem tisztelném női gyengéd ér­zelmem egész teljességéből az Isten dicsőségét, szégyen­kezve borzadnék vissza annak bevallásától, amit most nyilvánosan teszek, hogy én gondosan átolvastam Dens ,.Theologiá"-jo kivonatának fordítását, hol egyedül talál­ható fel a lóm. katli. gyóntatószék igazi gyakorlata, amit a dublini róni. katli. érsek Dr. Murray is helyben ha­gyott ; és az én Teremtőm előtt ünnepélyesen kijelentem, hogy bár borzasztó és kibeszélhetlen hitvány ez a könyv, de még százszorta undorítóbbak voltak azon kérdések, melyeket hozzám a gyóntatószékben intéztek, amelyekre felelnem kellett, minthogy gyóntatom azt mondta. ..hogy ha szégyenkezésből nem felelek, halálos bűnbe esem." Gyakran kénytelen voltam szigorú elégtételt kiáltani s elbeszélgetve barátnőimmel a gyónás után ezen borzasztó dolgok felől, összehasonlítottam a hozzájuk intézett kér­désekkel (amennyiben a tisztesség engedte) a hozzám in­tézetteket. Es mit szól hozzá a protestáns közönség, ha azt is ünnepélyesen kijelentem, hogy azoknak a tapasz­talata olyan volt és különösen azok közül egynek a ta­pasztalata még rosszabb volt. mint az enyém, tettek kö­vetvén a kérdéseket, amit én készségesen elhiszek azon mutatvány után. ami velem is történt egy szép napon a gyóntatószékben. Ha tehát Dr. Holding magából a szentirásból meg­győz engem, hogy a tekintély, melyre én hivatkoztam, épen a róm. katli. hitvallás részére döntő és hogy azt akinek csak tetszik elolvashatja, a Dens Theologiájában: én megígérem, hogy visszatérek a lóm. katli egyház ke­belébe. De most abbanhagyom ezen tárgyat, melyről jó­kora kötetet tudnék Írni. és szólok egy pár szót a bün­­bocsánat árulásról melyről Dr. Poldiug csak ..protestáns könyvekben" olvasott. Bámulatba ejt. hogy egy püspök a róni. katli. egyházban semmit sem tud ezen dolgokról, holott én magam is vásároltam az 1842-iki kolera idejé­ben. Ekkor hallottam, hogy a pap kihirdette az oltárnál, liogv a pápa bünbocsánatot adott, s minthogy kolera dü­höngött Dublinbau. mindenki félt annak az egész ország­ban való tovább terjedésétől s minden róm. katli.. aki csak befért a kápolnába, igyekezett bejutni. A tolongok közt jól emlékszem, mutatott nekem a pap egy öreg asz­­szonvt. kiről azt uioudá. hogy ötven esztendei»* nem gyónt s aki épen akkor t»*tte le pénzét a tálezára. miután ügye rendben volt. A bünbocsánatot módunkban volt megsze­rezni. amint a pap kihirdette; láttam, hogy az öreg asz­­szony odateszi pénzét a tálezára. ahova én az enyémet; ő is megkapta a maga bűnbocsátó pecsétjét. <*n is a ma­gamét. Lenne olyan szives Dr. Poldig. s megmondaná nekem, hogy mire való volt az a pénz? A bünbocsáuattal kapcsolatban még sok imádságot is »*1 k«*llett mondani, milyenek a Jézus zsoltára stb. akik p**»lig ez»*k»*t nem tudták, el kellett vinni olvasójokat a paphoz, ki a kell»« 64« számit elmondandó imádságot kijelölte. Kiki tetszése sze­rint adhatott több kevesebb pénzt, de ezüstnél*) kisebbet, nem fogadtak el. Láttam, hogy a sekrestye asztalán levő tálczák tele voltak ezüsttel, bankjegyekkel, és aranynyal; láttam még tálezákat ugyanezen ezélra a Malborough-ut­­czai kápolna szenteltvíz tartóján Dublinben. Hány szegény teremtést ismertem én. akik közel voltak az éheuhaláshoz. de azért összekoldultak, vagy kölcsön kértek harminc/ krajezárnyi eziistpéuzt. hogy ek­kor ott lehessenek a kápolnában; de én bizonyára néni lettem volna ott. ha én is épen oly érzéketlen nem let­tem volna, mint azok a képek, melyeknek tiszteletére en­gem tanítottak, melyek közt első helyen állott szent Ag­nes. az én őrző angyalom és Szűz Mária, kinek oktatásom folytán nagyobb tisztelettel adóztam, mint magának az Istennek. Es én úgy látszik azon helyzetben voltam, hogy ezeket és sok más gonosz, és hitvány csalást, melyek a legönmegtagadóbb vallás köpenyege alá takartattak. soha se ismerem föl. minthogy sok pap rokonom és egy püspök nagybátyám volt. továbbá születésemtől fogva papok s a legkülönbözőbb rendbe tartozó barátok és apáczák közt növekedtem, e mellett magam is a legbuzgóbb róni. katli. voltam, míg meg nem ismertem „az igazságot, mely a Jézusban van.“ De elégedett vagyok, hogy szabadulhatok az ideiglenes javaktól, amint hogy le is ráztam nyakam­ról a gazdag rokonságot és előbbi barátaimat, egyedül azt óhajtva szivemből, hogy amint én eltűrtem mindennek az elvesztését, én mindinkább képes legyek arra. hogy azon dolgokat olybá tekintsem, mint a sarat, hogy megnyer­hessem a Krisztust és őbenne találtassam. — minthogy én bennem nincs igazság, (holott a róm. katli. egyház ezen önigazság becsülésére tanított., amire a törvény is tanít.) hanem csak a Jézus Krisztusba vetett hit által, amely igazságot nekünk Isten a hit által tulajdonit. Tu­dom. hogy már nagyon is igénybe vettem becses lapját, de ha Isten megáldja azt az igazságot, melyet én kimond­­tnm, akkor az fel fogja rázni róm. katli. bűnös atyám­fiáit is s szét fogják törni a szolga-jármot, amelyben nyögnek és elkezdenek magukról gondolkozni: s ön úgy hiszem kétszeresen is jutalmazva lesz a szívességért, hogy lapjában ezen levélnek helyet adott. Maradtam stb. 18.49. jit 1. 25. — Byrne Ágnes Katalin. (Folytatása következik.) VEGYES KÖMÉNYEK. CESKKÓ (Ü SZTÁV. Főiskolánknak ismét gyásza van. Tizenegy éven át nagy liivatottsággal és buzgó Sággal működött ének- és zenetanárunk. Egeké (Liszt á v. hosszas és kinos szen­vedés után múlt szeptember hó 29-én elhunyt. Kletadataí­­ból a következőket említjük m**g: Született a boldogult *i Az estist alatt (él kliilling. slulling. tél korona, és egész ko-* róna érthető. 40 kr.. 60 kr.. I frl 50 kr. és 4 frl o. értékben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom