Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-10-05 / 40. szám
637 keltett reversálisok, melyek ellen épen római katliolikus testvéreink léptek ki szent lelkesedéssel és férfias erélvlyel a harczi síkra. Ha már a szülék természeti joga iktattatik törvénybe, ne korlátozza azt semmiféle megállapítás a két fél között, hanem hagyassák meg mind a két házastársnak természeti joga ahhoz, hogy a neme szerinti gyermeket ott kereszteltethesse és azon egyház hitelveiben neveltethesse, a melyben akarja. Ha nem is minden alesperesi kerület papsága, de azért több kerületből követelik nemcsak az 1868: IJli. t. ez. \2. §-nak. hanem a felekezeti viszonyokat szabályozó összes országos törvényeknek is revisióját; kívánják megszüntetni, hatályon kívül helyezni mindazon törvényeket, melyekéi protestánsok részére némi jogokat biztosítanak. Legerősebb argumentumok. hogy ők képezik az ország többségét s feledik, hogy a jól rendezett államnak épen az a feladata, hogy a kisebbséget megvédelmezze az erősebbnek hatalmaskodása ellen. Aligha lesz Magyarországban oly törvényhozás, mely a elericalis álláspontra helyezkedjék, mely kezet fogjon a többséggel, az erősebbel, a kisebbségnek, a gyengébbnek eltapodására. esetleg megsemmisítésére. — Hiszen akkor, ha — mint a Magyar Állam május 14-ki számában követeli „nem lehetne büntetni a róni. kath. papot. ha vallása parancsai szerint jár el". . . . szomorú napok, az üldöztetés keserves időszaka várnának a magyar protestánsokra, mert a római vallásnak az is parancsa. hogy az eretnekeket, zsidókat, szabadkömiveseket stb. üldözni kell. a római pápa, (ki az uj dogma szerint csalhatatlan) ez irányban már locutus est; a püspököket eskü kötelezi arra. hogy az eretnekeket, szakadárokat. az ő l roknak és utódainak ellenszegülőket, lehetőleg üldözzék és kiizdjék le. A csalhatatlanná dogmatizált pápa, s az uralomra jutott jesuitizmus nemcsak hazánkban, hanem a föld minden részén megindította az ildvtelen, a szeretet isteni nagy mesterének, az l r Jézusnak tanaival ellentétes harezot. A különböző nevezetek alatt alakított egyházi egyletek. az apáczák vezetése alatt álló leánynöveldék? betegápoló szerzetesek és apáczák. a papi vezetés és irányzás alatt álló legényegyletek, katliolikus iparosok, kereskedők stb. mind megannyi szervezett, tervszeriileg működésre felhasznált hadcsapatai a támadó seregnek. Ex idő szerint csak térfoglalás (főleg ott. hol a protestánsok nagyobb számban vannak) a czél. s ha ez el van érve, ha majd elég erőseknek érzik magokat, akkor kezdetét veendi az üldözés. Torquemada máglyái még kigyulhatnak. a valdeusek. albigensek ellen folytatott irtó hadjárat. a XIV. és XV. Lajos korabeli francziaországí dragounádok stb. még megújulhatnak és ha nem ájulnak meg. az nem azon a papságon múlik, mely az előtte meg nem hajlókat eretnekiti. Istentől eíszakadtaknak hirdeti, s megsemmisítésükért ünnepélyes imatartásokat rendel el. Németország protestantismusa már fölismerte a fenyegető veszélyt; nem támadásra, hanem önvédelemre megalakította az Ev. Bundot, az evangélikus szövetséget. Nekünk sem szabad összetett kezekkel nezuiiuk azt a mozgalmat, melynek éle sérti ugyan az államkormányt is. de azért főleg a protestántismus ellen irányul. A papság már a jövő képviselőválasztásokra tömöríti híveit, a Magyar Ál- j 638 lám arra hívja fel olvasóit, működjenek közre, hogy törvényhozó testületünkben a lóm. kath. egyház (helyesebben a deríts) érdekeit védelmező centrum párt alakuljon, a minő már a német birodalmi parlamentben Windhorst vezérlete alatt megalakult s döntő hatást gyakorol a parlament határozataira. Ápril 15-ki számában azt állítja, hogy ,.csak a r. katholicismus képviseli a nemzetet, a politikai hatalmat." Julius 6-ki számában ezt Írja: ...Mi lágyunk számban, vagyonban, szellemben a többség, mi alapítottuk. mi védelmeztük, mi szereztük e hazát, érvényesülnie is kell a katholicismus elveinek a törvényhozásban, a politikában, a közigazgatásban, a társadalmi ügyek rendezésében”, s jul. 13-iki számában: ..Nem volt. mai nap sincs, de nem is lesz béke, szeretet és egyesség az ország polgárai között, míg protestánsok és katholikusok együtt laknak”, s ennek okául a Protestantismus szellemét tünteti föl. Ónkénytelenül eszembe jut itt Aesop meséje, melyben az alantabb álló bárány gyauusiitatik a folyam vizének fölzavarásával. Elvitatják tőlünk a haza szerzésében s védelmezésében részvétel érdemét, találkozik majd egy magyar Jansen is, ki hazánk történetét ily irányban átdolgozza, s tán azt is bebizonyítja, hogy a honszerző Árpád és harezosai is mind római katholikusok voltak: római kath. iskolákban használt tankönyvekben azt már úgy is olvassuk, hogy Bocskai. Bethlen és ILíkőczy, kik nemcsak a lelkiismeret szabadságáért, hanem ugyanakkor a magyar nemzet alkotmányos jogaiért is küzdöttek. — bűnös lázadók voltak; most kimondja ellenünk a lóm. kath. alpapság tiltakozó és revíziót, követelő része, hogy inig mi létezünk, mig velők egy területen lakunk, addig az országban, ennek polgárai között béke, szeretet és egyesség nem lehet, hogy ennek okai mi vagyunk, s a mit ki nem mond. de a mi a kimondottakból logice következik. az nem lehet más, mint ez: „tehát a protestánsokat ki kell űzni. vagy meg kell semmisíteni, mert az országnak érdekében van az. hogy polgárai között béke, szeretet és egyesség legyen." Jelentésemben hosszasan időztem a róni. kath. alpapság mozgalmának részletekbe hatoló, saját közlönyükből vett idézetekkel illustrált ismertetésénél. — Addig, mig a ...Magyar Állam" folytatta ellenünk a harezot, mig nem állt mögötte több mint száz alesperesi kerület papsága, mely halleluját zeng e lap dicsőítésére, mig e lap törekvéseinek diadalra jutt áthatásáért az izgatás terére nem léptek, mig törvényhozó testületünkben kath. centrumpárt alakítására, a képviselő-választásnál ez irányban tevékeny közreműködésre nem hívták fel a rokonéivA társakat, addig figyelmen kivid hagyhattam az ultramontanismusuak közlönyét, de most ezt nem tehettem s egyházam iránti kötelességem parancsoló szavának engedelmeskedtem, mikor ezen újabb, úgy az államra, mint reánk nézve veszélyes mozgalmakra fölhívtam s fölkértem a főt. egyh. kerületi gyűlésnek figyelmét. Pap (tátíOR, püspök. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP
