Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1890-09-28 / 39. szám

631 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. megíró H. Kiss Kálmán kartársunk a következőket mondja „Nem is akadt rágalmazója (Károli bibliájának) Káldi Györgyig. —------------A rágalmazó jezsuitának s társai­nak más toll fog megfelelni, mi csak annyit jegyzünk meg, hogy a Károli fordításának 1875-ig 71 kiadása je­lent meg; ellenben a Káldi fordításának (a Párkányi ja­vítását is véve) kettő.“ Bizonyára nem fogja gondolni senki, hogy a jeles életirat kétségtelen érdeméből bármit is le akarunk vonni, ha a történeti, illetőleg bibliogra­­pliiai hűség érdekében megjegyezzük, hogy az idézett ál­lítás, melyet a „Vasárnapi Újság“ is átvett, a legnagyobb mértékben téves. Téves először azért, mert Károli bibliáját már tizenhárom évvel Káldi bibliájának megjelente előtt (1626) megtámadta Pázmány Péter hírhedt „Kalauzában“ (1613.) Téves másodszor azért, mert Káldi bibliájának napjainkig nem két, hanem — csak a mi tudomásunk sze­rint is — hat kiadása jelent meg, nevezetesen: 1) Bécs, 1626. 2) Nagy-Szombat, 1732. (Ivrét 1194 lap.) 3) Buda, 1782. 4) Pozsony 1835. (Szepessy.) 5. Pest, 1851. (Szabó József.) 6) Eger, 1865. (Tárkánvi.) Mellékesen megjegy­zem, hogy Verseghi íerencz is foglalkozott a Káldi biblia revisiojával, amennyiben erre vonatkozólag egy javasla­tot nyújtott be Rudnay Sándor prímásnak, mely javaslat (264 lap) Budán 1822-ben nyomtatásban is megjelent. Valószínűnek tartom, hogy nagyobb könyvtárakból még egy vagy két kiadást — taián a legújabb időkből is — lehet felmutatói. Természetes, hogy igy tudva is a dol­got, nagy hátrányban marad a Káldi bibliája a Károlié mögött; de midőn a mi fordításunkat a megérdemelt ma­­gasztálásokkal említjük, igyekezzünk az ellenfélre vonat­kozó adatokat is teljes pontossággal felsorolni, mert köny­­nyen megtámadásoknak teszsztik ki magunkat. — Református nőnevelő intézeteink közül legú­jabban kettő megy át nevezetes és örvendetes átalakulá­son. A miskolczi intézet mellett, egy f. hó 10-én megtar­tott sorsjáték jövedelméből convictus szerveztetett; a deb­­reczeni régen fenálló ilynemű intézetet pedig a tulajdonos debreczeni egyház, Debreczeu városa és a tiszántúli egy­házkerület hozzájárulásával kibővíti s internátussal látja el. A meglevő épület egy emelettel bővíttetik s az épít­kezés 35,000 forintba kerül, mely összegből 15,000 forin­tot az egyházkerület, ugyanannyit Debreczeu városa fe­dez. A négy alsó s hat felső osztályt magában foglaló intézet évi fentartása 15,650 írtra van előirányozva, mely­hez az egyházkerület 1200 frtot, Debreczen városa 100,000 forintos alapítványának 5%-s kamatját (5000 frt), a deb­reczeni egyház 5080 frtot ád; a 10, 20 és 30 frtos tandí­jakból pedig 4800 frt évi jövedelmet várnak. Ha az át­alakítás megtörténik, mindenesetre a debreczeni leánynö­­velde lesz a magyarországi protestáns egyház legelső ily­nemű intézete. — Megrendítő haláleset. Xagy Frigyes huszti (má- I ramarosmegyei) lelkésztársunkat e hó 19-én, épen midőn égy temetési szertartást végzett, hirtelen szivszélhüdés érte s daczára a jelenvolt három orvos rögtöni segélyé­nek, ott a helyszínén ki is oltotta életét, s a félbesza- j 632 kasztott szertartást egy jelenlevő másik lelkésznek kel­lett befejezni. A csak 42 éves, bár sokat betegeskedett derék lelkész hirtelen halála annál megrenditőbbeu hat ránk, mert még teljes jó egészségben és vidám kedély­­ly.el vett részt velünk együtt a Károli ünnepélyen, sőt még Kassát is megnézte társaságunkban az ünnepély után. Halálát három kiskorú árva siratja, kiknek most már sem apjuk, sem anyjuk; mivel a jó atyát már régeb­ben megelőzte a halálban a szerető anya. Béke a korán s oly megrendítő hirtelenséggel elhunyt atya hamvai fe­lett, az árvákkal pedig legyen a jó Isten oltalma s a résztvevő lelkek gondossága. — A suplieatio végnapjait éli. Legközelebb a ti­­száninueni egyházkerület is kimoudá eltörlését, úgy hogy most már csak a tiszántúli egyházkerület hozzájárulása szükséges ez intézmény végleges megszüntetéséhez. Na­gyon természetes, hogy amely kerület nem küld: nem is fogad suplicansokat s igy az egyes egyházak által e czi­­meu kiadott összegek mindenestől a kerületi főiskola ja­vára lesznek fordíthatók. Ekép az iskola csak nyer, de nyernek vele a növendékek is; akik, kivált a legújabb időkbeu igen sokat panaszolkodtak az őket hivatásuk tel­jesítése közben méltatlanul ért kellemetlenségekről. — Szüreti szünidő. A tiszáninueni egyházkerület a sárospataki főiskola tanári karának javaslatára ki­mondta, hogy ezentúl is két heti szüreti szünidőt engedé­lyez, melynek határidejét a tanári kar állapítja meg. Fő­tekintettel voltak e határozat hozatalánál a Karácsonyig terjedő szorgalomszaknak hosszas voltára, mely megsza­kítás nélkül egyaránt terhére van tanárnak és tanulónak. Bizonyára más egyházkerületek is követni fogják e pae­­dagogiailag helyes intézkedést. — A görögnyelvi oktatásról szóló törvény nem hozza meg azon gazdag gyümölcsöket, melyeket alkotói tőle vártak. A gimnáziumi V. osztályba lépő tanulók kö­zül — az egész országot véve fel — alig egy negyedrész él a törvény nyújtotta kedvezményűvel; inig nagy szám­mal vannak oly tanintézetek is, melyekben a növendékek közül egy sem kívánta magát felmentetni a görögnyelv tanulása alól. Egyesek aztán, reményükben csalódva, ille­téktelen és törvénytelen pressióról beszélnek s kemény repressáliákkal fenyegetőznek; pedig Róma sem egy nap alatt épült fel; először el kell várni pár esztendőt, hogy biztos képet alkothassunk magunknak az uj intézmény értékéről és hatásáról. New-Yorkban 8034 egyén foglalkozik szeszes italok elárusitásával, kik közül 3041 irlandi, 2179 német, 500 amerikai és 265 néger. Közöttük 2004 börtönbünte­tést, 2645 vizsgálati fogságot, 1769 rendőri büntetést ki­állott ember vau, úgy hogy csak 1616-an mondhatják el, hogy büntetés vagy vád nem érte őket, —- Tizenhárom nyelven hirdetik az Isten igéjét az északamerikai lutheránus egyházakban. E nyelvek: német, angol, svéd, norvég, islandi, finn, lett, lengyel, vend, franczia, cseh, tót és (Pensylvániában) magyar. <*!*> Felelős szerkesztő: RÉVÉSZ KÁLMÁN. A kiadóhivatal kezelője: KIS BRNO. Pápán, 1890. az ev. ref. főiskola betűivel ny. Debreczeny K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom