Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-08-31 / 35. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 558 szönte meg; a közönségnek egy remek beszédben szeretett atyjának iinuepeltetését. l'gy az ünnepély, mint a közebéd alatt egyremásra érkeztek az ünnepeltet a távolból üdvözlő sürgönyök és levelek. A uagyszamn rokonság részéről jött megemlékezéseket itt nem részletezve, üdvözölték a jubilánst: egyetemes egyházunk és a tiszáninneni kerület nevében Kun Bertalan püspök, a tiszántúli egyházkerület nevében Révész Bálint püspök és Tóth Sámuel főjegyző, az erdélyi egyházkerület részéről Szász Domokos püspök, a sárospataki főiskola, a dunaalmási ref. egyház; egyházi és polgári közéletünk férfiai közül pedig: Báró Vay Miklós („Messze távolból küldi a hálás szivek rendezte félszázados szép ünnephez leghőbb üdvözletét"). Oróf Tisza ]jajos, Szász Károly püspök, Báró Xyáry Béla, Ballagi Mór, Zuber és Kürtliy főispánok. Szabó dános békés-bánáti esperes. Sárküzy Aurél alispán. Tátray komáromi polgármester, Eötvös Károly Lajos tanfelügyelő, dr. Schnitzer komáromi főrabbi és még igen számosán. Végezetre megemlítjük, hogy a kerületi közgyűlés üdvözletét tartalmazó diszalbum nemes Ízlést tanúsító fényes kiállítása a jubiláns szülővárosának érdeme, amenynyiben a bekötési tábla komáromi könyvkötő munkája, az üdvözlő-iratot is igen díszes antik betűkkel — ottani egyén másolta le. Az emlékalbum egyúttal autographgyüjtemény is. amennyiben a kerületi közgyűlés tagjai, mintegy ötvenen, aláírták a lapunk múlt számában már közölt üdvözlő iratot. É—x. 3f. ID Két egyházkerületi határozat. Lapunk múlt számában röviden már érintettük, hogy kerületi közgyűlésünk negyedik napján laug. 21.) a püspöki jelentés idevonatkozó pontjai alapján, melyeket főtiszt, püspök ur egy igen hatásos beszéddel vezetett be — első sorban lapunkra vonatkozólag, másodsorban pedig a „/b*H <ni h'i li I’rötest i in * l\ őzt ön;/re" nézve a következő határozatokat hozta: Püspök ur örömmel jelenti, miszerint a múlt évi lévai gyűlés határozata értelmében felállított s Révész Kálmán tanár úr által szerkesztett „Pu* nántúli Protestáns Lap“ valóban megfelelt a hozzákötött remény és várakozásnak s kifejezi azon óhaját, vajha a kerület által minél több szellemi és anyagi támogatásban részcsittetnék. A közgyűlés osztozik püspök úrnak ebbeli öröm nyilatkozatában s felkéri a kerület lelkészi és világi tagjait, valamint az egyházakat, hogy e lap minél szélesebb körben való terjesztését melegebb pártfogás által eszközölni szíveskedjenek. Révész Kálmán tanár urnák pedig buzgó és sikeres szerkesztői működésért ezennel elismerés szavaztatik. II. Ezzel kapcsolatban emlékezetbe hozatott a püspöki jelentésnek ezen passu.sa: ..Ha valaha szüksége volt. úgy most van szüksége az ev. ref. egyháznak erői központosítására, tagjainak egyetértésére, az egyházak választottjaiból alakult, s igy az egyházakat képviselő egyházi főhatóságoknak közös erővel támogatására, s minden oly irányzat kerülésére, mely a hatósági statu mókát effectuálás helyett desavouálni, s az azok iránti kellő tiszteletet fokozás helyett lerontani, az egyházkerületi gyűlés tekintélyét aláásni, a statútumai iránti engedelmességet megingatni irodalmi téren, egyházi lap útján törekedik.“ stb. stb. (Lásd a püspöki jelentés lő. és 20. lapjait.) Fájóan érinté a kerületi gyűlést a kerületünkben megjelenő és épen kerületünk egyik tisztviselője által szerkesztett Dunántúli Protestáns Közlönynek itt jelzett eljárása s jóllehet sem elve, sem szándéka kerületünknek a sajtószabadság korlátozása : de ily. kerületünk tekintélyét és méltóságát lealázni törekvő s törvényes határozatai ellen izgató czikkekkel szemben tiltakozó szavát emeli h*l a közgyűlés s ezennel kimondja, hogy ezentúl az egyházi törvénykönyv 257. k- d. betűje alatt érintett és körülirt eljárás ellen a törvényes lépést megtenni önmaga iránt tartozott kötelességének ismerendi. Minden kommentár nélkül közöljük »• jegyzőkönyvi pontokat addig is. mig azok a kerületi jegyzőkönyvben miudenik gyülekezetünkhöz eljutnának. Ugyancsak szükségesnek látjuk a püspöki jelentésnek a fentebbi idézet után következő s e kérdésre tartozó pontjait lenyomatni. „Szemben a több oldalról jövő támadással, melyek közül csak a clericális támadás is oly erős, oly hatalmi erőkkel ellátottan száll ki ellenünk aharczi síkra, hogy a védelmi küzdelmet csak összes erőinknek egyesítésével, s igy az erők túlfoszitésével kezdhetjük meg ellene — egyáltalában nem kedvező az idő arra, hogy önmagunk ellen most indítsunk harezot, az pedig mindig helytelen, h i az egyházkerület, vagy az egyházmegye oly modorban, oly hangon, oly kifejezésekkel támadtatik, a minőben, a mily hangon, a mily kifejezésekkel egyházkerületünknek több határozata a „Dunántúli Pro-
