Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-08-24 / 34. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 535 Mél tjén tisztelt ünneplő lözönséu! Örömiiunepe van ma a dunántúli ev. reformált keresztyén egyházkerületnek, mert szeretve tisztelt főjegyzőjének. zsinati és conventi képviselőjének, az országos közalapot kezelő bizottság elnökének, a Baldaccy-alap igazgató tanácsosának, a komáromi ev. ref. e. megye gondnokának, a főrendi ház tagjának, a m. kir. Ítélőtábla nyug. tanácselnökének, s 0 Felsége atyai kegyelméből lett kitüntetés folytán több rend tulajdonosának reudezett e mai napon, egyházi téren félszázados hivataloskodása alatt szerzett érdemei elismeréséül, jubiláris ünnepet. A komáromi ev. ref. egyház, mely oly szerencsés vala. hogy először sorolhatta az ünnepelt férfiút tisztelői közé s övé az az érdem, hogy felismerte az erőt, mely jövőben áldólag munkálja az egyház javát ... és szab. kir. Rév-Komárom városa, a hol született, a hol bölcsőjét ringatták, mely büszke is. és méltán, fényes triászára, mert Beöthy Zsigmond mellett ő ajándékozta meg a magyar hazát koszorús Írónkkal Jókay Mórral s az irodalom terén szinte működött legfőbb itélöszéki tanácselnökkel Tóth Lörinczczel. óhajtották volna, kérték is. hogy az ünnepély Révkomáromban tartassák, a hol szülővárosa, a révkomáromi egyház és a komáromi egyházmegye tömegesebben s impozánsabb alakban adhattak volna kifejezést az ünnepelt férfin iránti szeretetiiknek. De az a féltékenység. amelylyel a nt. egyházmegyék a ft. egyházkerület határozatainak sérthetlensége felett őrködnek kötelességszerüleg. s azon. tán túlságos, de túlságábau is tiszteletet érdemlő aggodalom, hogy. ha most elvi kérdést nem involváló. csakis a gyűlés kitűzött helyének megváltoztatását czélzó kérdésben az alsóbb testületek megváltoztathatják a felsőbb testület határozatát, az veszélyes praecedeusiil szolgálhat, a melyre hivatkozással elvi kérdést tartalmazó határozatok is alterálhatók lesznek: nem engedte meg a komáromi egyház és város oly méltányos óhajtásának teljesülését, de azért küldötteik által megjelentek ők is ez ünnepélyen, hogy itt vegyenek részt az egyházkerület örömében, itt adhassanak kifejezést az ünnepelt iránti tiszteletüknek és ragaszkodásuknak. E szép ünnepély rendezésével azon férfiúnak adjuk meg a tisztelet, hála és elismerés adóját, ki egyházi és iskolai ügyeink terén s a magyar nemzeti cultúra szolgálatában fényes érdemeket szerzett: ki őseitől átöröklött vallásos érzelemtől, hithüségtől vezérelve gyönyörködött az Ur dolgaiban, szerette az Ur szent házában lakozást s mint a keresztyénség kiváló apostolának, legnagyobb bölcsének Pálnak: ,,még élete sem drága, csakhogy örömmel végezhesse e pályafutását és a szolgálatot, melyet vett Urától Istenétől“ ... ki ott volt a nemesen küzdők sorában mindig, ha az evangélium örök igazságain alapuló s épen azért valódi keresztyén egyházat kellett, bárhonnan jöhető támadások ellen megvédeni, s mint kemény csatákban megedzett veterán harezos egyháza és a szabadság iránti szent szeretetéből merít új erőt, még élete alkonyán is, a küzdelemre ott, hol az elibénk dobott harczi keztyüt a szent ügy érdekében fel kell venni. A ft. egyházkerület csekélységemet tisztelte meg azon megbízással, hogy nevében az ünnepeltet jnbilaeuma 5 3(> alkalmából üdvözöljem, hogy közhasznú életének érdemvirágait koszorúba fűzve. az ünueplő közönség előtt felmutassam. 8 én lelki örömmel fogadtam el e megbízatást, mert az ünnepelt férfiúhoz nem csak az egyházi téren együtt működésnek, hanem rám nézve oly megtisztelő barátságának szent kötelékei is csatolnak. De a feladat nagyságával szemben érzem, beismerem erőm gyengeségét s ‘ha a koszom nem lenne méltó az ünnepekhez, ennek oka nem abban keresendő, mintha tán az ünnepelt életfolyamában hiányzanának az érdeinvírágok. hanem csakis az én gyengeségemben, ki azokat összeszedni, csokorba fűzni nem voltam képes. Fájón érzem, hogy bár ,.a lélek kész. de a test erötelen.“ s most annyival inkább, mert a hosszan tartott s jelenleg is tartó betegség által le van veretve s csakis lelkem készségéből, az ünnepelt iránti tiszteletemből és szeretetemből merítek annyi erőt. hogy ezen ünnepélyen részt vehessek. Beöthy nem egy téren szerzett érdemeket. Vannak érdemei a polgári, irodalmi és egyházi téren. Az a hosszú életpálya, melyet sokfelé ágazó tevékenységgel futott meg. minden ágazatában áldásos működését igazoló érdem virágokkal van felékesítve. Mellőzöm most polgári és irodalmi téren szerzett érdemeit, mert ezek élettörténetének egy más, de szinte fényes lapjára tartoznak. Irodalmi működését is csak annyiban érintem, amennyiben vonatkozással van vallásos és egyházi életére. Mint költőnek minden költeményét vallásos érzés, élő hit. Isten imádat, az Isten akaratán feltétlen megnyugvás, s benne vetett rendíthetetlen bizalom lengi át. Mint jogi szakiró 1853-ban adta ki ,.Az evangelicus házasságügyi törvények (gyakorlati magyarázata“ czimii müvét, s 1876-ban „A magyarországi prof. egyházra vonatkozó összes országos törvényeket.“ melyeknek közzétételével hasznos szolgálatot tett egyháza lelkészeinek is. Ez az ünnepély az egyház szolgálatára szentelt félszázados működésnek jubiláris ünnepélye, nekem hát e működés által szerzett érdemeket kell kiemelnem. 8 mi által emelhetném ki inkább, mint azon munkaköröknek felsorolása által, melyekbe őt hitsorsosaiuak kiérdemelt bizalma.— őt fokról-fokra emelve s mindig szélesebb tevékenységi tért nyitva meg előtte — beállította. Egyháza szolgálatát a révkomáromi ev. ref. egyházban kezdette meg. mely egyház a még alig 21 éves ifjút 1840- ik évi junfits 21-én egyhangúlag jegyzőjéül s 1848-ik évben főgondnokául választotta meg. Csakhamar felé fordult az egyházkerület figyelme is. 1841- ik évi július 1-én id. Pázmándy Dénes fögonduok és Tóth Eerencz püspök elnöklete alatt tartott gyűlésben tanáesbiróvá. 1846-ik év május 18-án aljegyzőjévé s 1848-ik évi február 13-án Széki gróf Teleky Gyula főgondnok és Nagy Mihály püspök elnökletük alatt tartott gyűlésében főjegyzővé választotta. Ékes tolla, szabatos irálya igazolta e választás helyességét. 1877-ik évben tagja volt azon országos bizottságnak mely a zsinati munkálatok előkészítésére küldetett ki az egyházkerületek által s e bizottság őt — mint szakférfiút kérte fel az egyház ,.törvénykezési rendtartását“ tartalmazó törvényjavaslatnak elkészítésére. E törvényjavaslat volt a zsinat tárgyalásának alapja s az által csekély és
