Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-08-17 / 33. szám
529 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 530 kegyelemeszközök intézetének, mivel kegyelem eszközök lutheri értelemben véve egyáltalában nincsenek a reformátusoknál. A hit nem a kívülről nyújtott üdv iránti fogékonyság. hanem egy bensöleg már tapasztalt iidvhatásnak produktuma, nem a kegyelmet Ígérő Isten, hanem azon Isten iránti bizalom, kinek kegyelme bensöleg már elsajátíttatott. .1 ref. etjyházfoíjttlnni tehát kizárólat) sociális. Az egyház csak iidvközösség lehet, nem pedig az üdv elnyerésére szolgáló intézet is egyszersmind. Mivel ezen üdv ref. felfogás szerint is benső, tehát empirikus 1 módon föl nem mutatható tulajdon, azért természetszerűleg az iidvközösség sem lehet empirikus jellegű. Miután az üdv alapja az örök isteni határozat, azért az üdvközösség is a prüdestináltaknak örök közössége s az egyes csakis mint a közösség tagja van kiválasztva. De a mint a Krisztussal a közösség feje láthatóvá lesz, ami épen Krisztus királyi tisztének feladata, amidőn az egyes kivá- j lasztottal a maga kiválasztásának tudatát közvetíti. Mig I Ágoston Krisztus valódi testének jelenlétét a charitas s , az abból eredő uuitas jellegében, a lutheri reformáczió pedig az egyház valódi ismertető jelét a kegyelemeszközök irásszerü használatában, addig a ref. egyház az isteni törvény iránti engedelmességben látta, mi mellett e törvény alatt az egyházi közösségi élet istenileg rendelt istentiszteleti fegyelmi és szervezeti formáit is értette. Az egyház külső rendjére vonatkozó isteni parancsok felállításához közel állott erőszakos megvalósításuknak gondolata is. A ref. tanrendszer s a középkori egyház közötti ellentét messzesége abban leli magyarázatát, hogy előbbi hasonló módon magában hordta a politika feletti uralkodásának tendentiáját. s a theokratia eszméje különböző módon nyilvánult a ref. egyházban is. mi mellett az egyház és az állam közötti éles megkülönböztetés is bizonyít. K mellett Schmidt szerint a ref. egyházfogalomhoz közel áll a propagandistikus buzgalom és ehiliastikus törekvésnek veszélye is. A ref. tanrendszer törvényszerű politikai jellege daczára főleg ethikai irányzata miatt hatalmas ellenszerét képezi a lutheri tanrendszerhez közelálló egyoldalú vallási quietismusuak. S tekintve a ref. tanrendszer ethikai irányzatában rejlő vívmányokra a misszió, egyházi szervezet stb. terén, azt kell mondanunk, hogy a 2 prof. tanrendszer az eijyniással raló kietjészítesnek viszonyában tilt. Reformátori. a 10. századbeli mozgalomból kiinduló mindkét egyházi alak. mivel az Írásban foglalt eredeti keresztyéuség alapján tudatosan bírálatot gyakorol s mivel a személyes hitnek, mint a benső élet átalakító erejének a keresztyénség lényegében rejlő követelményét érvényre emelni törekszik. Mindkét tanredszer előnyeinek történeti alapon való felhasználása s az egyoldalúságoknak kikerülése adja a valódi evangyeliomi Protestantismus lényegét. A ref. tanrendszerszak eiőnye annak sociális jellege s a tanhierarchiát mellőző behatóbb kritikája, hibája az isteni s a teremtinényi közötti merev dualismusa: viszont a lutheri tanrendszer előnye a Krisztusban megváltott kér. szabad személyiség elvének s a valódi evangyéliomi hitnek érvényre emelése, hibája annak doetrinarismusa s ethikai téren annak quiestismusa. így tanít meg a Svmbolika mindkét prot. egyház specziális jelentőségének és elvi történeti jogosultságának felismerésére és méltatására. Dr. Szlávik Mátyás. ir* Nyilatkozat. Alólirottak. mint a pápai főiskola tanári karának jelenleg Pápán időző tagjai, a Győrött megjelenő ..Dunántúli Protestáns Közlöny ez évi 29. és 31. számaiban „Szóljunk most már igazán hozzá a dologhoz" és „Főiskolánk autonómiája" czímekkel megjelent két vezérczikkre kötelességünknek tartjuk ezennel a leghatározottabban kijelenteni, hogy azokban a tervbe vett államsegély ügye a valóságnak meg nem felelőleg tárgyaltatik. mert 1) a főiskola összeségének vagy bármely alkotó részének autonómiáját megcsorbitani. vagy feladni közülünk senki sem akarja; 2) mert az évi államsegély kérésének szükségét legelső sorban épen nem a tanári kar. hanem Rarthalos István főisk. pénztárnak ur indítványára a főiskolai igazgatótanács 1890. év ápril hó 1-én tartott ülésének 20. számú határozatában egyhangúlag mondotta ki s ugyancsak a. főisk. igazgatótanács szólította fel a tanári kart. hogy e tárgyban véleméuyes javaslatot készítsen ; 3) mert e javaslat készítésénél és elfogadásánál a tanári kar tagjai között legkisebb nézeteltérés sem forgott és jelenleg sem forog fenn. Az oly állításokat tehát, mintha a tanári karban e tekintetben ellentétes pártok léteznének, vagy mintha a tanári kar vagy annak egy része főiskolánk autonómiáját bármi tekintetben legkevésbé is csorbítani, vagy épen feláldozni akarná: valótlanoknak. — az ezen állításokkal kapcsolatban világgá bocsátott fejtegetéseket és sértő vádakat pedig alaptalanoknak nyilvánítjuk s ezennel a leghatározottabban visszautasítjuk. Pápa. 1890. augusztus 14. Kiss János, Szilái/i/i József Jády József Tóth Daniid, l\ Szabó Káról, Xéineth 1st rá a, /»i ráth Ferencz, Sebest t/én Dáridy Kis Erűét, Dr. Horváth Józs"f, Révész: hál illáit, Antal fiéza, Harsas István. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. A pápai ev. ref. főiskolában (theologiai akadémia. tőgymnasium és tanitóképezde) az 1890 -91. tanév folyó évi szeptember hó 8-án. reggeli 8 órakor tartandó istenitisztelettel nyittatik meg. A beinUámk a főiskola mindenik szakában szeptember hó 1—0 napjain délelőtt 8 — 12 óráig történnek az illető igazgatóknál. A föyyinnasiumbau a javító és pót vizsgálatok aug. 3n. és szept. 1. 2. 3. napjain mindenkor d. u. 3 órától fogva tartatnak; és pedig a VIII. osztálybelieké aug. 30-n. az I— 111. osztálybelieké szept. 1 -n. a IV—V. osztálybelieké szept. 2-n. a VI. és VII. osztálybelieké szept. .3-n. A felvétetni kívánó tanuló tartozik előző évi bizonyítványával szüléinek vágj' azok helyettesének kíséretében az igazgatónál és az illető osztályfőnöknél beírás végett megjelenni és ruháinak a
