Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1890-08-17 / 33. szám

525

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

iskola kis társadalma karolja fel az iskola arcúit és szegényeit is. Egy-egy elhalt tanulótárs koporsójára vagy fejtájára készitett vagy bevásárolt koszorú, egy iskolás gyermek meghalt édes atyja, vagy édesanyja temetésekor részvétben és áldozatkészségben nyilvánult kegyelet. — egy szegény beteg tanulótársért való imádkozás, vagy felgyógyulásakor hálaima az iskolában, adakozásra való felhívás szegény beteg iskolás részére veendő orvosságért sat.. oly ténykedések, melyek a gyermeki szívre valóban nemesitőleg hatnak s a keresztyéni élőhitre nézve alkalmas bevezetőül szolgálnak.

(Vége küv.)

Szalóky Dániel.

Két népiskolai tankönyv.

Beküldetett. s az illető szakférfiúknak bírálat végett kiadatott az alább nevezett két népiskolai tankönyv, mikre vonatkozólag a következő bírálatot vettük :

a) Polgárjogok és kötelességek rövid ismertetése a népiskolák V. és Yi-ik osztálya számára — Halasi István pápai néptanító úrtól. A 34 lapra terjedő, velős tömörséggel és rövidséggel írott kis munka világosan és áttekinthetően felöleli úgy köz-, mint magánjogi viszonyainkat. — tartalmas kivonata a közjogi, magánjogi, nevezetesen a polgári, kereskedelmi, peres és perenkiviili eljárás szabályainak.

E munka a népiskolák felsőbb osztályaiban, úgyszintén az ismétlő iskolákban is haszonnal alkalmazható, mert általános tájékozást nyújt mindazon viszonyokról, mely ismereteknek hiánya községeinkben nagyon is szembetűnő. A munka ára 10 kr.. igy a szülők vagyoni megerőltetése nélkül is megszerezhető, miért is ajánljuk a tanügyi bizottság figyelmébe.

Pápa. 1890. augusztus hó 11-én.

I)r. Segesdy Ferenc/..

1)) Az 1889. szept. 20. s következő napjain Léván tartott kér. gyűlés jegyzőkönyvének 130. pontja nagyon meglepte alulírottat, a mennyiben az egyházkerületi népiskolai tanügyi bizottság oly tankönyveket is vett fel és ajánlott. melyek sem irályuk, sem terjedelmüknél fogva népiskolai tankönyvekül sikerrel nem használhatók.

Leginkább meglepett pedig az. hogy Halasi István tanító ur gazdaságtanát kiküszöbölte s helyette fölvette Doböczky Lajos négy füzetes munkáját, mely már jóval terjedelmesebb s nehézkesebb irályú.

Halasi István úr gazdaságtanát én mind innodora. mind tartalmánál fogva népiskolai tankönyvül használatra sokkal jobbunk tartom: ezért bátorkodom az egyházmegyék tanügyi bizottságait tisztelettel telkérni, hogy a hol még Halasi István ur gazdaságtana használatban van. mint eléggé alkalmasat tartsák meg továbbra i>.

Pápa. 1890. augusztus 8.

Jády József,

tank. int. ijj.

520

Részünkről is csodáljuk, hogy miért maradtak ki e tankönyvek az ajánlottak közül, miután azok negyedrész jövedelme, mint tudjuk, az egyházkor, képezdéjének javára fordittatván eddig is mintegy 600 frtnyi hasznot jövedelmeztek.

K. E.

TÁR€ZA.

Elvi kérdések a Symbolikában.

(Vége.)

B)

Ha Kattenbusch a kath. és prot. egyház közötti különbséget az elérendő üdvnek különböző felfogására alapítja. úgy ezzel szemben Schmidt kiemeli, hogy az üdvöt minden kér. egyház transcendensnek. az Istennel való teljes közösségben állónak tekinti s bizonyos ethikai feltételekhez köti. ha mindjárt a középkori rendszer az ethikai követelményeket a czeremoniális és jogiakkal zavarja is össze. Nemis annyira a vallásos életnek ezé!ja. hanem annak eszközeire vonatkozó különbség képezi a reformátor! mozgalom kiinduló pontját. Maga a középkori tanrendszer kettős irányt jelölt ki a reformátornak. Az üdvbizonyosság czentralis kérdésére nézve a reformáczió az evang. szabadság és személyes üdebizonyosság egyháza; arra a kérdésre pedig, hogy mennyiben biztosítja az egyház az üdvöt, a svájezi mozgalom felelt, mely is a protestálás egyháza minden teremtményi tekintélyével szemben.

A német reformáczió kiinduló pontja abban az érdekben keresendő, mely a hit által való megigazolás dogmájának megalkotására vezetett, már t. i. az üdvbizonyosság érdeke. Hogy az egyetemes vallásos viszony a személyeknek viszonya, elismerte a középkori egyház is. De itt a viszony jogi jellegű volt. a melynél a személy értéke a cselekedetektől függött s a személy csaknem eltűnt a cselekedetek mellett. Az istenfiuság igéjében rejlő személyiség elvét igazán csak a német reformáczió emelte érvényre. A bünbocsánat s a megigazulás alapja Krisztus műve. nevezetesen az ő engesztelő halála, mint az emberiség által érdemlett büntetésnek aequivalense. A hitben, mint az egész személyiségnek a Krisztusra való önvonatkozásában találja meg a bűnös a cselekedetek követelményeitől vagy emberi tekintélyektől való szabadságot.

A Krisztussal való benső közvetlen hitviszony az uj erkölcsi erőnek forrása is az emberben. A személyiségnek érvényre emelése cselekedeteinknek is új értéket kölcsönzött s a Krisztusra vonatkozó hitérzelem biztosítja a hívők jócselekedeteinek termékenységét. A megigazulás evangyélmi tanában ama megdönthetetlen igazság nyilvánul. hogy minden ralénli ethikai cselekvésnek előfeltétele <t vallásos normaiitás. az emberi személyiségnek helyreállítása az Isten előtt való helyes érvénynek megnyerése által s hogy az Istenhez való normális viszonynak közvetlennek személyesnek kell lennie. A megigazulás tanával elvileg’