Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1890-08-17 / 33. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 524 523 szülök miatt nincsen — gyermek ? Hogy a szülői meggon­dolatlanság mennyire károsan hathat a gyermek egész jö­vőjére nézve : legyen elég p. o. csak azt megemlítenem, mikor az anya máklével itatja s altatja el gyermekét, vagy pálinka itatásával „erösitgetiu azt. E körülményt, búra gyer­mek testi életére tartozik, a vallás-erkölcsi tanító figyel­men kívül nem hagyhatja. 2. Minden szépre, minden jóra rászoktatni, a rossz társaságoktól óvni. alkalmas időben sziveikbe vallás-erköl­csös érzelmeket csepegtetni; velők imádkoztatni stb. ,.Is­tennek kedves a gyermeki ima — mondja Felméri Lajos — mert egy szép legenda szerint: Isten egy fő angyal énekét hall­gatva, egyszer csak azzal szakító félbe: „Megállj angyal, egy kis gyermek imádkozik a földön , hadd hallgassam meg imáját!“ E fontos teendők fejlesztésében a szülők részint ut­­mutatásra. részint támogatásra szorulnak. A lelkésznek és tanítónak itt igen fontos teendői vannak. Lehet-e ennél magasztosabb tárgya p. o. a cura pastoralisnak is? Mily sok jót tesz i». o. a lelkipásztor, ha a szülőket alkalmilag figyelmezteti, hogy serdülő gyermekeiket ne az iskolával és tanítóval való ijesztgetéssel fegyelmezzék; iskolás gyer­mekeik előtt pedig soha — még ha okuk lenne is rá — a tanítóról kárhoztatólag és kisebbitőleg ne szóljanak, mert az ilyen eljárással a haladás egyik alapfeltételét, a gyer­mek bizalmát ölik ki tanítója iránt s ennek maga a gyer­mek vallja legnagyobb kárát. A tanító is, midőn az anya vagy apa a gyermekat iskolába felkiséri; midőn a beteg növendéket meglátogatja; midőn a rosszul tanuló vagy rossz magaviseletii tanítványának szüleivel — a baj együt­tes orvoslása czéljából — értekezik : mindig talál alkalmat (s ezt fel is kell használnia!) hogy a szülőknek jó taná­csokkal szolgáljon. Az állton és a társadalom aligha tehetnek többet an­nál. mintha a gyermekmenlielyek, kisdedovodák felállításáról gondoskodnak, a gyermekbetegségek gyógyítására nézve pedig a községi vagy körorvosoknak szigorú utasításokat adnak, hogy eljárásukban őket ne a kalmár üzleti szem­pontok. hanem emberiségi tekintetek és a jó lelkjjsmeret vezéreljék. Ha a lelkészek és tanítók a szülőkkel való gyakori érintkezéseik alkalmával arról győzték meg azokat, hogy gyermekeik jövője és boldogsága valóban szivökön fekszik-, könnyű lesz azután őket p. o. arra is megnyerni, hogy téli estéken beszélgetésre, értekezletre egyik iskolai terem­ben összejöjjenek. Ilyen alkalommal igen sok üdvös dolog megpenditését. esetleg foganatosítását lehet kieszközölni. A „Téli Ujság“­­ból vagy más alkalmas lapból és könyvből vallás-erkölcsi felolvasások eszközölhetők. A női jótékony egyletek, ének­karok, felnőttek oktatása, erkölcsnemesitö (mértékletességé káromkodás elleni) egyesületek, a hódmezővásárhelyi mintára alakítandó „Jótét egyesület“, népnevelési egylet stb. üdvös vol­táról és életbeléptetéséről való beszélgetések tarthatók; a viszonyoknak megfelelők azután meg is alakíthatók; az iskolai és népkönyvtárból a könyvek olvasásra kioszthatók. A lelkipásztor a házi ájtatosság szépségéről és vallás-erkölcsi hatásáról ; a hazai hitrokon egyházak kebelében felmerült a hitélet elevenségét a hívek kegyességét és áldozatkész­ségét jelző ténykedésekről — híveit buzditólag — beszél: a prot. egyházi önkormányzat becséről, a vasárnap megszente­lésének nagy jelentőségéről; a dornestika áldásos voltáról, a nép anyagi jólétét előmozdító intézményekről (biztosítás stb.) találmányokról s ezekhez képesti teendőkről meggyözőleg értekezik stb. Ezeket a tiszt, lelkipásztor urak ugyan — ha én nem mondom is — igen jól tudják s hogy itt is fel­sorolom, csak azért van, mert e fontos teendőket, mint a vallás-erkölcsi képzés eszközeit, megemlítés nélkül nem hagyhattam; de felsoroltam különösen azért, hogy t. pálya­társaimnak a velünk egy rzélra törekvő ezen tiszt, munkatár­sak irányában a jó egyetértést, a bizalomteljes együttműködést szivem mélyéből s ismételve ajánljam. II. Az iskolában a tanító rendelkezése alatt, számtalan hathatós eszköze van a valláserkölcsi képzésnek. Mielőtt ezek felsorolásához fognék, általánosságban kell egyetmást elmondanom. Mivel a szó megindít, a példa pedig vonz, legyen a tanító minden szavában, minden tettében és egész maga­viseletében olyan, hogy a gyermekek őt a vallásosságban és erkölcsösségben méltó példányképnek tekinthessék. Le­gyen ő iskolájának nemcsak tanítója, hanem ihletett s keble Istenétől felszentelt papja is. Valahányszor vallási tárgy (ima, ének, bibi. történet, hit- erkölcstan, egyh. történet) kerül elő, mindig jusson eszébe a Mózeshez intézett s fennt is említett emez isteni szózat : „Szent ez a föld melyen te állasz; old le a te saruidat!u Úgy intézze vallásos oktatá­sait. hogy azok a gyermekek kedélyére üditőleg. erkölcsére nemesitőieg, értelmére felvilágositólag hassanak s igy azok­ban a növendékek lelki élvezetet találjanak. Legyen a ta­nító ihletett, hogy a gyermekek templomban képzeljék ma­gukat, melyről meg van Írva, hogy e hely nem egyéb, mint a mennyország kapuja'. Ne felejtse el. hogy erkölcsre nem annyira tanítani, mint nevelni kell s e ezélra kisebb-nagyobb szerencsével és sikerrel csaknem minden tantárgyat felhasz­nálhat. Ne felejtse el, hogy a hitigazságok is csak jó erkölcs talajában verhetnek erőteljes gyökereket. A nemes érzelmek életre keltése s ápolása és a jóra való akarat szilárdítása a fődolog, nem pedig a hitigazságoknak és erkölcsi parancsolatoknak bemagol tatása. Ez általános kivánalmaknak hangsúlyozása mellett, ajánlom t. tanitótársaimnak megszivlelésül a következő­ket is: 1. A hitben való erősítésre tegye minden tanító iskolai ünneppé a ref emléknapját. Rendezzen ez alkalomra (s ha lehet: máskor is) lelkipásztorával egyetértőleg gyermek­­isteni-tiszteletet. Tanítson be ez alkalomra egy pár alkalmas éneket összhangzatban s imádkozzék velők az ő nyelvükön, szivük sugallata s értelmi fejlettségük fokozata szerint. 2. Ha a helyi viszonyok engedik, az iskolai könyvtár, a szegény vagy árva gyermekek javára (esetleg a prot. árvaház és a tanítók orsz. árvaháza javára is) elhagyott kalászok összeszedetéséből, a betanított házi iparbeli ké­szítmények eladásából, a szülők meghívása mellett rende­zett ének-, szavalás- és tornaünnepély jövedelméből, az iskolai perselybe éven át e ezélra befolyt s takarékpénz­tárba berakosgatott fillérekből való segélyezések és adomá­nyozások legyenek. Szoktassa a tanító növendékeit — al­kalmilag — az Isten dicsőségére való adakozásra is. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom