Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1890-08-10 / 32. szám

515 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. A reformatio utáni kath. egyház vonta meg igazán a kö­zépkori hamis pramissáknak utolsó következményeit és semmisítette meg a mystikának ama kevés bensőségét, a melylyel a középkor némileg ellenszerül szolgált az egy­ház elvilágiasodásának. S a mi ama mystikából a jezsui­­tismusban még fönmaradt, az csakis érzéki enthusiasmus­­nak veendő. A mennyiben a középkori rendszer a bűn és tarto­zás jelentőségét nagy mértékben kiemelte s eliez az esz­közöknek olynemü rendszerét fűzte, a melynek feladata a tartozás megszüntetésében állana, s mindaz arra szolgált, hogy az egyes az egyházi orgánumoktól való függési vi­szonyában megtartassék, önként támadt az a kérdés, vál­jon ezen eszközök csakugyan czélhoz vezetik-e az üdvga­­rantiát s jogosult-e a hierarchiának ama jogigénye, amely szerint ily garantiát a tekintélye iránti feltétlen engedel­messég mellett csakugyan képes is nyújtani. E kérdésből u. m. a személyes iidvbizonyosssáy elérésének kérdéséből in­dultak ki a reformáczió egyházai. (Vége köv.) Dr. Szlávik Mátyás. 2C­VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Lapunk szerkesztését a következő számtól kezelve ismét a felelős szerkesztő veszi át. — A főiskolai igazgató tanács tagjait főtiszt, nagy­ságos László dózsef egyh. elnök kir. tanácsos ur f. hó 16-án d. u. 4 órára Székesfehérvárra hívta össze. E gyűlésen az igazgató tanács több, igen fontos, részint iskolai részint egyháztársadalmi ügyben lesz hivatott véleményt mondani, illetőleg javaslatot terjeszteni az egyházkerületi közgyűlés elé, ugyanazért nagyon óhajtandó, hogy a tanács tagjai teljes számmal megjelenjenek. Ismerve a tanács nagyér­demű tagjainak nemes ügybuzgalmát, bizton reméljük, hogy ez igy is lesz. — A dunáiiinneni ág. evang. egyházkerület újon­nan választott püspökének főtiszt. Bal tik Erigyes urnák ünnepélyes beigtatása f. hó fi-án történt meg nagyszámú közönség jelenlétében főtiszt. Zelenka Pál tiszakerületi püspök ur ténykedése mellett. A mennyire aggódtunk az újonnan választott püspök ur nemzetiségi gondolkozásmód­járól terjedt hírek s az ezek alapján fölmerülhető követ­keztetések miatt, ép oly kellemesen leptek meg bennünket azon hazafias nyilatkozatok melyek a beiktatás alkalmával ngy főtiszt. Baltik ur, mint mások részéről hangoztatva lettek. Adja Isten, hogy a szavakat, azoknak megfelelő tettek kövessék, hogy így főtiszt. Baltik Frigyes püspök nr működése áldásos legyen a gondozása alá helyezett Felelős szerkesztő: RÉVÉSZ KÁLMÁN. 51 fi testvéregyházkerületre szintúgy, mint kedves magyar ha­zánkra nézve. A tatavidéki egyházmegye f. hó 5-én 'Patán ismét közgyűlést tartott, melynek lefolyásáról részletesebb tudósítást adandunk. A pápai egyházmegye pedig ugyancsak e hó 8 án tartott rendkívüli gyűlést, egy pár sürgős tárgy elintézése végett. — Mint halljuk, a mezőföldi egyházmegye is tartott e hét folyamán közgyűlést. — A tanári fizetések javítása tárgyában az igaz­gatótanács által kiküldött bizottság folyó hó 7—8 napjain Pápán, Antal Gábor kerületi tauácsbiró elnöklete alatt tartott összejövetelében készítette el terjedelmes és minden részében alaposan indokolt javaslatát. Adja Isten hogy a nagy fáradtsággal, és nemes buzgósággal készített mun­kálatnak meg legyen a főiskola jól felfogott érdekében any­­nyira kívánatos üdvös eredménye.-— Beküldetett: „A hőnyi eo. ref egyház történeteA Irta az alakulástól 1857-ig néhai Bécsi Bálint hőnyi, ké­sőbb ácsi, 1857-től 1889. november 1-ig Széky Aladár hőnyi ev. ref. lelkész. Ára 35 kr. A tiszta jövedelem a rét-alapi társegyház iskolaalapja gyarapítására fordittatik. Ajánljuk t. olvasóink szives figyelmébe ez élénk tollal Írott és csi­nos kiállításban megjelent munkát. — Az illetéktelen elkeresztclésck ügyéhez liosz­­szas hallgatás után, ismét hozzászólanak a politikai napi­lapok. A Rómából jött decretum, úgy látszik, valami nagy és rejtelmes dolgot tartalmaz; mert bár nagyban hirdet­ték naponként, hogy „már útban vau/ „közeledik,“ majd ismét, hogy „már megérkezett,“ tartalma közlésével még most is késnek. A félhivatalos lapok azonban aligha bele nem pillantottak a titokteljes pápai döntvénybe, mert ugyancsak kerülgetik a dolgot, akár a macska a forró ká­sát. így például a „Nemzet“ egyik közelebbi számában egyenesen azt a kérdést veti fel, hogy akarja-e valaki ebben az országban a kulturharezot felidézni. Bizonyítja, hogy gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete nem czéloz sem többet* sem kevesebbet, mint a törvényes statusquonak fentartását, a mint azt az 1888. és 1879-iki törvényhozás megalkotta. Fejtegeti, hogy a kultuszminiszter rendeletéről semmiféle dialektika nem bi­zonyíthatja, hogy az uj állapotokat teremtett s annak más czélja volna, mint az életben levő törvények végrehajtá­sának biztosítása s igy fejezi be az elmélkedést: Kit fog érni mégis a felelősség, ha belőle kulturharcz támad? A kultuszminisztert, aki a törvények alapján áll, bizonyára nem. De mi bizunk benne, hogy a dolgok nem fejlődnek odáig. Az intentiók kölcsönös megértése és méltánylása meg fogja találni a kiegyenlítés útját. Csak reá kell erre lépni elfogulatlanul. Nálunk a kulturharezot nem akarja senki. A ki akarná, nem jót tenne vele. % A kiadóhivatal kezelője: KIS ERNŐ. Pápán, 1890. az ev. ref. főiskola betűivel ny. Debreczeny K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom