Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-08-03 / 31. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 494 493 Ha t. i. a mezőföldi egyházmegye Polgárdijából itt járt missionárius is beleegyeznék abba................ A csurgói főgymnasium tanácsának szabályai most leTek kidolgozva és elfogadva, s annak alapján a tanács In évre megválasztva. A csurgói főgymnasiumról szólva, érintenem kell azt a vitát, mely a görögnyelv tanítása kérdésénél felmerült. Már majdnem hogy bajba kerültünk, de az áramlat, mely a modern rendszert uralja, mégis győzelemre jutott, s igy a görög nyelvet, mint kötelezett tárgyat mi sem tanítjuk. Segesvári József n. károlyvidéki esperes megkeresése felett, — mivel mi tudunk a jobb jövőben bízni, s mivel kevesek is köztünk a ,.közpapok.“ — napirendre tért ez alkalommal az egyházmegye. Segély tkérő egyházunk — fájdalom, mások példájára ! — nekünk is akadt elég; s mivel a domesticai összeg — fájdalom, a * földfelosztók politikájához nagyon hasonlít! — a mi egyházaink is ki akarják venni a magukét a borravalókra emlékeztető „segélyből.“ Káplánjaink örömére — - a kutasi egyháznak nem adta meg az egyházmegye a 10 éves lelkészi administraturát. mivel a lelkészi jövedelmek nem arra valók, hogy az egyházak azt építkezési czélokra fordíthassák. Több érdekes, de magunkra tartozók után. azon reményben fejeztük be a közgyűlést, hogy a jövő év piinköst útónjáig nem fogunk többé a zöld asztal mellett találkozni. — mert. kérem: mi is csak egyszer fogunk gyülésezui évenként. Maradjunk ebben a jó reményben! Ha rákon vi K ristóf. *é* TÁRCZA. Elvi kérdések a Symbolikában. (Folytatás) I) ,1 Symbolik" tárgyának elrendezése. Nehézséget okoz a Symbolika tárgyának beosztása és elrendezése, I'öiiénethittani /HIeye ellentétes eljárást látszik követelni. Ha arról vau szó. hogy saját egyházunk dogmáját máséval szemben előadjuk és beigazoljuk, úgy helyesebb utat alig találunk, mint azt. amely szerint minden egyes dogmatikai kérdésnél a különböző egyházi kifejezéseket egymásmellé állítjuk s ily módon megítéljük, hogy melyik a helyesebb dogmatikai meghatározás. Ez volt a régebbi dogmatikának útja. mely módszer szerint az egyes exegetikai és dogmatikai bizonyítékok összehasonlítás alapján méltányolva és ezáfolva lettek. S ezen összehasonlító módszernek máig is vannak követői; példa rá a nV/or-féle tankönyv, mely átuézetes tabellákban tünteti fid s hasonlítja össze egymással az ellentétes egyházi taufogalmakat. Tudományos szempontból is beigazolható a módszer. Hiszen a mi dogmatikánk a középkori scholastikns dogmatikával való ellentétes viszonyában keletkezett, s a prot. positiónak megértése mindenütt a középkori felfogást tételezi tol. S a középkori dogmának tridenti meghatározása is viszont a prot. theologiára való tekintet által van feltételezve. Aztán meg a Symbolika. sem akarja az ev. és kath. dogmatikát mayában, hanem ellentéteikben föltüntetni, s e feladatát hogyan oldhatnámeg jobban, mint az által, hogy az egyes pontoknál az ellentétes dogmatikai meghatározásokat közvetlenül egymásmellé állítja ? Bármennyit lehet is azonban az összehasonlító módszer előnyössége mellett felhozni, ezen az utón az ellentéteknek mélyebb felfogására nem igen juthatunk el. Az a formula, amelyben az ellentétek kifejezésre találnak. mindig csak nagyobb összefüggésében érthető meg teljesen. Mit használ p. o. a lutheri úrvacsorának „in. cum et sub“ formulája, ha nem tudom azt, milyen érdeket akart ez által a lutheri theologia megóvni. Aztán meg az egyes hittani kérdések állása is igen különböző, mi mellett világosan bizonyít a megigazulásról szóló ev. tan, mely ev. felfofogásában teljesen hiányzik a kath. theologiában. Milyen szerepet játszik a 2 prot. egyházban a christologia ellentéte, amelyet a reformátió századának katholicismusa alig méltatott figyelemre! Mindezeknél fogva a különböző egyházi tanrendszerek <Im/matikai meghatározásainak benső összefüggésükben való előadásáén kell fősúlyt fektetnünk, mint azt Mariiéi nekef Köllner s mások is tették, mivel csakis a benső összefüggésnek kellő méltatása mellett lehet az egyes egyházi hitvallásszerii tanfogalmaknak helyes felfogásáról szó. E módszer azonban hasonlóan némi nehézséggel jár, amennyiben a Symbolika pole mikai oldalát megszorítani látszik. Ha p. o. Marheineke abból indúl ki. hogy a kér. egyházak tanrendszerének különbözősége csakis a hasonjogu individualitásoknak kiilönféleségén alapúi, úgy viszont Köllner fejtegetéseiben a római rendszer benső következetességének föltüntetése önkéntelenül is apologetikába megy át. s a következetesség túlságos hangsúlyozása mellett csaknem félreismeri az egyes dogmatikai tételeknek az irás tanával s a kereszténység lényegével való elletétességét. sőt ellentmondását. Pedig a Symbolikának azt is ki kell mutatnia, hogy az egyes dogmatikai meghatározások tartalma mennyiben közelíti meg a kereszténységnek a kijelentés okmányaiban letett igaz lényegét. Mivel a különböző egyházi tanrendszerek a történeti feltételezettségnek viszonyában állanak egymással, s az egyik rendszer a kér. elvnek tökéletesebb vagy tökéletlenebb tárgyalása s kifejtése a másiknál, azért a genetikai módszert, relative véve. leghelyesebb módszernek tartjuk, mely a történeti érdek mellett a polemikai jelleget sem mellőzi. E módszer alkalmazásánál a gör. kath. tanrendszer előadása termékenyebbé válik. Mig az eddigi Symbolikákban közönségesen függelékként tárgyalták az Írók, addig, a genetikai módszer szerint tárgyalva benne, a kér. elvnek legkorábbi egyházi kifejtését kell látnunk. S ha a gör. egyház túlnyomókig antik jellegű, úgy ezzel szemben a róni. kath. a középkornak egyháza, amelynek helyes megértése csak az által lehetséges, ha annak a keleti
