Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-07-27 / 30. szám
473 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. nek az Isten házába. A hosszú beszéd magának az illető lelkésznek is tereli, és ha komoly ember, nem is illik hozzá az elnyújtott istentisztelet. A bevezetésnek a beszéd hosszúságához mértnek kell lennie. Olyan ez mint az épület előcsarnoka. Általában véve rövid legyen a bevezetés, magában foglalván az alapige rövid exegesisét, a contextus magyarázatát és egyéb felvilágosításokat, melyeknek mind az a czéljok, hogy a figyelmet felkeltsék. Ha a tárgyalás hosszú, legjobb, ha egyszerre ehhez fogunk hozzá. Nagyon ügyetlen politika jelentéktelen és triviális megjegyzésekre pazarolni az időt; mig a gyülekezet ki nem fáradt, költsék fel egyszerre a hallgatóság figyelmét és éreztessék velők, hogy fontos mondani valójuk vau. A beszéd szerkezete az egyesek Ízlése és tehetsége szerint különbözhetik. A systematises és logikus gondolkozást! ember, egy kis képzelőtehetséggel, a felosztást gondosan fogja megtenni s azok mintegy lépcsőül szolgálnak néki- A philosophusabb elmék és nagyobb képzelő erejűek tárgyukat inkább növekedésében mutatják be. Látható náluk a gondolat magva, a csira, a szár, a levél, a virág, a gyümölcs, daczára, hogy technikai felosztást nem tüntetnek föl. Egyéni tetszéstől függ, hogy a szokásos felosztásokat megtegye-e vagy nem, és hogy előadáskor előre kijelentse-e a részeket, vagy pedig a predikálás közben hangoztassa azokat. Ha a részeket előre kijelentik, azok egyszerűek és kevesek legyenek. Emlékszem, egyszeregy lelkészt hallottam, ki ezen textust vevőn fel „Iliié az Istennek ama báránya" nagy gyorsasággal huszonnégy pontot sorolt el. mint amelyek szerint a tárgyról elmélkedni fog. Midőn a tizenkettedikhez ért, meglepetés látszott az arezokon; a tizenhatodiknál rémület; a huszadiknál pedig mosoly; és midőn a huszonnegyedikhez ért elfojtott nevetést hallatott az egész gyülekezet. Bármilyen terv szerint dolgozzék is a lelkész, azt a saját gondolataiból kell kifejteni a connnentárok és más segédeszközök felhasználása nélkül. Így a beszéd az övé lesz. saját Ízlése szerint alakítva. Miután a tervezéssel készen van. s a váz elkészült, segédeszközt használhat. Fordulhat a commentárokhoz, vagy ha van ugyanazon tárgyról predikácziója, ahhoz is. Csak saját tervezetét, vázlatát készítse el egészen, mielőtt segítséghez merne fordulni. Ezekből nyerhet olyan eszméket, melyek az ő gondolataival társulván, növelik a tárgy érdekességét. Ha egy tudományos bizonyítást akar használni, előbb lássa meg, hogy az elég világos és pontos-e. Ha a tudományban nem igen jártas, nézetei tisztázása végett forduljon valami elismert munkához. S tudni való, hogy világositá>ait minél inkább a közönséges élet köréből menti, vagy gyülekezete ismeretéhez méri. predikáczióival annálinkább hat. De ismétlem, tervezetének megállapítása előtt a világért se nyúljon predikácziók és vázlatokhoz, mert azok plagizálásra kisértik, s igy saját eredetisége meggyöngül, meg is semmisül. Sok ember járt már igy. Sokszor hallottam. a komoly családi bajokra vonatkozólag, hogy minden családnak van egy váza. de azt, az igazi családok elrejteni igyekeznek idegen szemek elöl. Ha a lelkésznek is vannak vázai, ám csak saját használatára tartsa és 474 csak lehető ritkán nézegesse azokat. Ne engedjen a kisértésnek, hogy mintegy saját magáéi gyanánt mutassa fel azokat. Ha a beszéd tervezete meg van állapítva, a feltalálás törvénye jön önöknek segélyükre. Ezen törvényt ismerhetik a rhetorikából és az észtanból. Azt hiszem nem mondok nagyot, ha azt állítom, hogy a legfontosabb szellemi munka egy vonzó, élő predikáczió készítése. Kora gyermekségünktől fogva. amennyire emlékezetünk csak visszaszólhat. — elménkön keresztül, legalább éber óráinkban. a gondolatoknak egy szakadatlan folyama vonni keresztül. Ez az ismeret és haladás fonala. Ebből alakulnak teendőink mintái. Már említettem, hogy az egyes emberek szellemi tehetsége a gondolkodás gyorsasága és az eszmék sokasága szerint különbözik. Az alaptörvényeket nem változtathatjuk meg ugyan, de elménk némi tekintetben oly gépnek mondható, amelynek mozgását részben ellenőrizhetjük. Uyorsithatjuk avagy késleltethetjük működését. Elmélkedés és tanulmány által növelhetjük az eszmék számát. S ezekből egyeseket kiválasztás által megtarthatunk, a többi elröpül. Egyes eszméket nem igen űzhetünk el, de úgy kereshetünk egy másikat, hogy ez kiszorítja amazt. A theologiai feltalálás is hasonló egyéb feltaláláshoz: a lélek teljes belemélyedését igényli. Edison mindig talál fel valamit. A phonográph, a telephon, a villamos lámpa stb. mind az ő munkájának eredményei. A görög vagy zsidó nyelv tanulására vagy a metaphysikai irodalom olvasására nincs ideje*, a természettudományok foglalják el egészen. Az igazi lelkésznek is cy// könyve. <<jtj teendője van. Az ő tanulmánya az, hogy miként vihet a Krisztushoz lelkeket. Ugyan becsületességet, tisztaságot, igazságosságosságot és nemeslolkiiséget óhajt tanítani; de megtanulta, hogy csak a kereszt által taníthat, azaz, úgy jönnek az emberek Krisztushoz, ha megtanulják, hogy miként lehetnek ő hozzá hasonlók minden egyes nemes tulajdonságokban. Ezért egyedüli eszméje ez, hogy őket Jézushoz vezérelje. Erre az isteni elhívás öntudata és a felelősség érzete készteti. Így ez lesz vezéreszméje éjjel és nappal, a nyilvános és a magány életben. E körül csoportosulnak minden gondolatai bármely elfoglaltságában is. Minden egyes gondolatot, eseményt ehhez mér. Más gondolatok fokonként eltűnnek. A társítás vonzása, ép oly erővel, minként a nehézkedés vonzása igazgatja a gondolatmenetét. Ezért a lelkész nem oszthatja meg ideiét és erélyét. Lehetetlen, hogy teljesen idegen dolgokra fordítva idejét, és a szószékbe visszamenve oly erőt fejtsen ki. mint amelyet különben kifejthetett volna. Ez az érdekeltség, vagy teljes belemélyedése a léleknek adja a legnagyobb hatalmat, melyet gondolataink felett gyakorolhatunk. Ezen vezéreszmével eltelve s a legjobbnak látszó segédeszközöket felhasználva, a lelkész az associate» törvényei szerint jelentkező gondolatok közül kiválaszthatja azokat, amelyek neki a legjobbaknak látszanak. Úgy tesz mint a pók,, mely hálója szélén ülve lesi. hogy az. egy legyet megfogjon. Az eszmék is röpködnek körülötte és megfogja azokat. Némelyek csak úgy biztosíthatják goudolataik folytonosságát, ha kezükben tollat tartva, lesik a körültük 30*
