Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-07-20 / 29. szám
459 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 4(i0 melybe napi olvasás közben prédikáczióra felhasználható textusokat bejegyezzék. Mindennap találhatnak ilyet. Beszédeket olvasván, betegeket látogatván, vagy egyéb lelkipásztori teendőket végezve is találhatnak ilyen textusokat. S tartsanak egy másik könyvet is. melybe a tanra vonatkozó helyeket, vázlatokat, vagy más hivatalukhoz tartozó dolgokat bevezethessék. így lesz egy gyűjteményük a melyre támaszkodhatnak. En ezt nagyon hasznos szokásnak tartom, bár sokszor hónapokon keresztül sem fordultam a jegyzőkönyvemhez, mert alkalmas textusok mintegy önkényt kínálkoztak. De mégis elégszer használtam. ECYHÁZI ÉLET. Levél Szentgyörgyvolgyéről. Ev. ref. szentegyházunk temploma tornyának teteje — 1840. évtől fogva nem javíttatván — az idő vas foga által igen megrongáltatott állapotban volt elannyira. miszerint újittatásával késve, annak falazata lett volna megtámadva, engedvén a kérlelhetlen idő rombolásainak. Más teendőnk nem maradt tehát, mint a torony tetőzet javíttatása költségeit erszényünkből fedezni, annyival is inkább, mivel Luk. 14. v. 28. v. „Mert ti köziiletek valaki, ha tornyot akar építeni, avagy nem megszámlálja-e leülvén először az ő költségét, ha vagyon-e annak elvégezésére való költsége V“ Es ezen oknál fogva aztán népgyülés tartatott, mely a helybeli presbyteriumot meghatalmazta, hogy gyülekezetünkben minden lélekre 40 krt, — földbirtokra pedig holdanként 10 kit vethessen ki, — mely összeg 1400 forintot tett. Ezen összegből tornyunk fa és bádoganyag burkolatból teljesen újból fedetett. Megemlitendőnek vélem még, mikép az ezen czélra tett egyes önkéntes ajándékozók közül: Tekintetes Karabélyos Elek — róm. katli. — alsó-lendvai kir. járásbiró ur ajándékozott 10 irtot, — a kercai anyaegyházhoz csatolt velem éri leányegyház hívei 22 írt 30 krt gyűjtöttek maguk között s adományoztak szentegyházunknak. Az építtetés f. évi april hó 29-től június hó 22-ig tartott. Hogy ezen munkálatok szellemi része körül tanúsított nemes ügyszeretet és buzgalom oroszláni része a derék tisztelendő Antal Dénes helybeli ref. lelkész urat terhelte. — ki. mellesleg mondva, amily lm férj. szerető családfő, jó szomszéd és barát, egyszersmind oly buzgó pap is, — azt megemlíteni kötelességemnek ismerem. Azonban egyházunk történelmében a folyó évi nem első építkezés; u. i. 1879-ik évben templomunk tetejét újból fazsindelyével fedezte s falazatát javíttatta 2000 frt költséggel. — 1881—83. években pedig emeletes iskolaházat 2 tanteremmel u. o. tanítói lakkal 6000 forintért teljesen újból építtetett. Gr. Elvi kérdések a Symbolikában. Midőn e lapok t. olvasóival Schmidt Herman boroszlói tlieol. tanárnak a „Stadien and Kritiken“ ez. ismeretes szakközlöny 1887. évi 3. és 4-ik füzetében fenti czim alatt közzétett hosszabb derék értekezését ismertetni akarom, épen nincs szándékomban azon általam eléggé nem kárhoztatható s az irod. tisztességgel homlokegyenest ellenkező hibába esni, hogy az általam nem helyeselt részletek módosításával vagy elhagyásával eredetinek közöljem ismertetésemet, amint az ma, főleg egyházi irodalmunkban, nagy mérvben divatozó szokás. Teljesen igazat adok e részben egyik fiatal barátomnak, ki az ilyen eredetiságet színlelő fordítási kísérletet óriási visszaélésnek tartja, s óhajtja, hogy az aféle eljárás az irod. hitel és tisztesség érdekében mielőbb lelepleztessék. Valóban kívánatos is volna, hogy irod. viszonyaink nagyobb hitele és őszintesége érdekében az ilyen „0. H.“ után iró vagy állítólag „eredeti források“ mellett is csak fordító irodalmárok az egyszerű kenyérkereseti stúdiumnak köznapias medrébe szorittassának. Ha valahol, úgy leginkább az irodalom terén szörnyen megboszulja magát az őszinteség — s a szerénység hiánya! Itt az ideje, hogy az ilyen állapotokból végre valahára kibontakozzunk! Tudomány esi nálásra — vagy pláne hamisításra nincsen szükségünk. A kérdéses értekezés, amelynek ismertetését a Symbolika hazai stúdiuma s a magam tanulmányozása érdekében állónak tekintem, két nagyobb főrészre oszlik. - az első az alapvető elvi kérdéseket, a második a Symbolika által tárgyalt egyházi tanfogalmaknak, hitrendszereknek sajátos különbségeit tárgyalja. Van tehát e közleménynek elvi alapvető, s különös kifejtő része. I. '• Az elvi rész bevezető szavaiban szerző a tárgyunkkal való mostoha elbánásra utal, amely szerint az egyes egyházak meglehetősen élénk vitázása korántsem vonta maga után a különböző egyházi tanrendszerek beható theol. feldolgozását. Jellmzőnek tartja, hogy a XVI. és XVII. század polemikájától távol áljó Hase-féle klasszikus könyv mellett újból föléledt a Polemika, s Tscliaclcert tanárban olyan feldolgozóra talált, ki a régebbi polemika szelleméhez közelebb áll. mint Hasé. Amellett a mai polemika a korszellemnek megfelelőleg bizonyos előszeretettel épen a történeti kérdésekhez fordult, úgy hogy ez alapon nem is annyira az egyes egyházi tanfogalmak.
