Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1890-07-06 / 27. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 42b 425 s vér előttük szentté avatott, hűtlenül odahagyva. az uni­­tárisnms kitárt s ölelő karjai közé veti magát, nem val­lását. hanem csak egyházának külső elnevezését s talán megunt papját cserélte el. Ez is egyik oka annak, hogy az unitárisnms korunkban csak hitfelekezetünk tagjai kö­­ziil s oly könnyen toborz híveket. (Vége köv.) ( ziKE Lajos esperes. A lelkészi hivatal. ])r. M. Simpson amerikai methodista püspök felolvasásai. XII. Azon tanok körül, amelyeket legvilágosabban és legnagyobb nyomatékkai kell kifejezni, elsőnek tartom Krisztus istenségét. Most ennek bizonyítékait, vagyis az ő isteni tulajdonai felsorolását elmellőzöm. A szentirás oly világosan tanitja s az emberek oly általánosan hiszik azt. hogy egyetemesen bevettnek mondhatjuk. Itt vagy amott akad egy. aki kétkedik vagy tagadja. Alkalmilag lehet e tárgyról prédikácziót tartani, de én azt hiszem, hogy ez inkább a szív. mint a fej dolga. Ha igaz az. hogy az em­ber szívvel hisz a megigazulásra. hiszem, hogy az is igaz. hogy a szívből jőuek elő a gonosz gondolatok, melyek közt a hitetlenség és atheismus is feltalálhatok. Krisztus istensége hitem szerint inkább tirHr.nlna xtuntis vei cuilmfis eccleaiae, mint a megigazulás. Mert ez utóbbi az előbbin alapszik; és Luther idejében az előbbi alig is vetetett kérdésbe. Az egyháztörténet bizonyítja, hogy azon emberek, akik a világot, reformálták, erejüket ezen tanból merítették. Az egyház csak az által győzhette le a pogány világot, és áraszthat fényt a föld setét he­lyeire. vagy vezetheti vissza a tékozlót és mentheti meg pz elvetetteket ; ha az isteni Megváltó keresztjével dicsek­szik. Istenségének vallására Ígérte meg. hogy egyházát felépiti. .Midőn tanítványait megkérdé. miként vélekednek ő felőle s Péter válaszold ..Te vagy ama Krisztus, az élő Istennek tía". ő igy felelt ,.ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházainat; és a pokol kapui nem vehet­nek azon diadalmat." Arra tanitá tanítványait, hogy sen­kit se hintának mesternek, és mégis ezt umndá nekik: „Ti engem igy hívtok: mester és Uram! és igazán mond­játok. mert az vagyok.“ Az igaz egyház mindenkor ezen az alapon állt. és Krisztust, mint isteni mesterét és urát tekintette. Nem mondom, hogy ezt vitázva, hanem, hogy kiemelve prédikálják: vegyék úgy és magyarázzák úgy. amint a szentirásban olvassák. Nem tanácslom. hogy ide­jüket a kérdés subtilizálására pazarolják. Az istenségben oly titokteljes dolgok vaunak, amiket mi Ibi nem fogha­tunk, mert a végetlen nem mérhető, nem hasonlítható a végeshez. Nem tudom más hogyan van vele.de engem ez érdemben az analógiák, illustratiok, okoskodások sohasem elégítettek ki teljesen. Találkozhatnia ellenvetőkkel. hall­gathatok sophistákat: de azért egyedül a szentirásban nyugszom meg. mert az fundamentuma az én hitemnek. Az emberi szívnek romlottságát és roszra való haj­landóságát a megfigyelés és a tapasztalat oly teljesen ki­mutatták. hogy e tényre nézve alig van nézeteltérés. Hi­szem, hogy az emberek mindenütt hiszik, hogy más em­berben „csalárd a szív minden dolgok felett és gonosz.u Abban lehet azonban eltérés, hogy ez a romlottság hou­­uét származik, mekkora, és hogyan menekülhetünk tőle; csak ha nincs megromolva az ember, akkor nincs szük­sége Idvezitőre. De ha az a romlottság természetében vau: úgy isteni Megváltóra van szüksége, aki őt újjá teremt­heti. A bűnbe merült embernek kell prédikálni az elég­tevő Idvezitőt, aki meghalt, érette, aki a törvényt betöl­tődé s ezáltal lehetővé tette, hogy Isten „igaznak ismer­tessék és hogy megigazítsa azt. aki a Jézusnak hitéből való." Szerintem ezek az evangyeliom sarktanai. Az isteni Megváltó eleget tévén a bűnös emberért, ez által vissza­helyező az Isten kegyelmébe. Ezen tanra vonatkozólag, minden ifjú lelkésznek szentirási bizonyítékokat kell ösz­­szegyüjtenie. hogy hirdethesse az emberek fiainak az örömhírt. Sokan nem éreznek hajlamot dogmatikai predikáczió tartására; az apostol pedig igy intő Timotheust: ..gondot viselj magadról és a tudományról, maradj meg ezekben; mert ha azt mivelended. mind te magadat megtartod, mind azokat, akik téged hallgatandanak.“ Ismét: „feddőd­­jél. dorgálódjál: intsed a hallgatókat, minden szelídséggel és tanítással. Mert lészen oly idő. melyben az igaz tudo­mányt el nem szenvedik, hanem az ő tulajdon kívánsá­gok szerint magoknak gyűjtenek tanítókat, mivelhogy az ő füleik viszketnek. Es az igazságtól az ő füleiket elfor­dítják. fordulnak pedig hiábavaló beszédeknek hallgatá­sokra." A vizsgálódás és a tanok predikálásának elkerü­lése csaknem elkerülhetetlenül hiábavaló beszédekbe so­dor és balga, tudatlan kérdezősködésekre vezet, Innét mondom, hogy a tanok predikálását, nem vitázó modorban ajánlom, hanem tanítóiban, miként a tanító algebra vagy geometriára positiv nézeteket adván tanít. Ezen tanításokban ki kell emelni a Szentlélek befo­lyását is. amely megkezdi a jót libbennünk. Ez az esz­közlője felébredésünknek, megigazulásunknak és megszen­­telödésűnknek: drága befolyása nélkül nem lehetne remé­nyünk. s e világnak nem lenne élete. A lélek halhatat­lansága. a test feltámadása és a jövő életben leendő ju­talmazásnak és büntetésnek tanát szintén előtérbe kell helyeznünk s miként a szentirás. emeljük ki ezeket mi is. Az egyháztörténetet sem szabad elhanyagolnunk. Óhajtanám, hogy e tárgyról olyan könyveink volnának, melyek az egyháznak valódi életét, rajzolnák le s ne any­ucira az orthodoxia és a haeresis küzdelmeit, s néhány vezérférfi életét. A kiadott predikáeziók is nagybeesüek, az ifjú lelkész ezekből láthatja meg. hogy a kiváló lel­készek miként használták fel az anyagot, hogy sikerrel prédikáljanak. Ezeket olvasni kell nem másolás, utánzás végett, hanem hogy lelkesülést nyerjenek, látó körüket szélesítsék és munkájukat könnyítsék. .Mindazáltal csak a legnagyobb mesterek beszédjeit ajánlom az olvasásra. Az igy gyűjtött ismeretanyagot egészen meg kell emészteni, és saját gondolkodásmódunkhoz kell idomítani, 27*

Next

/
Oldalképek
Tartalom