Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-06-29 / 26. szám
417 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 41S A korán elhunyt kedves férjnek, jó apának, szerető rokonnak haláláról a mélyen sújtott család a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak a magok, valamint az összes rokonság nevében, vérző szívvel jelentik a felejthetetlen férj és édes atya. a forrón szeretett gyermek és legjobb testvérnek Xt. Vikár Kálmán urnák, a pápai ev. ref. főgimnázium tanára, a dunántúli egyházkerület levéltárnoka, a tanári nyugdíjegylet pénztárnoka, a pápai ev. ref. egyház elöljárója, továbbá Pápa város képviselő testületé és Veszprém vármegye törvényhatósági bizottsága tagjának. 46 éves korában, tanársága 22-ik és boldog házassága 15-ik évében, f. hó 22-én reggeli '/28 órakor, hoszszas szenvedés után történt gyászos halálát. A kedves halott földi részei f. hó 24-én, d. u. 5 órakor fognak a pápai alsóvárosi sirkertben az ev. reform, egyház szertartásai szerint örök nyugalomra tétetni. Legyen áldott emlékezete és könnyű a föld hamvai felett! Az elhunytnak: özvegye: Köri Farkas Ilona; gyermekei: Jenő, Böske, Kálmán; édes anyja: özv. Vikár Istvánná szül. Baráth Erzsébet; testvégjei és sógornői : Lajos, Vincze. neje Klára Eleonóra. István, neje Szabó Karolina. János, neje Nagy Juliánná. A főiskolát, ért veszteségről a tágabb értelemben vett családnak, a tanári karnak gyászjelentése igy hangzik: A pápai evang. reformált főiskola tanárkara mély fájdalommal jelenti szeretett kartársának Vikár Kálmán főgimnáziumi tanárnak, a tanári nyugdíjegylet pénztárnokának s egyházkerületi levéltárnoknak, élete 46-ik, tanárságának 22-ik évében, f. hó 22-én. reggeli '/«N órakor, hosszas betegség után történt gyászos elhuuytát. A boldogult földi maradványai f. hó 24-én. délután 5 órakor az evang. reform, egyház szertartása szerint az alsóvárosi temetőben helyeztetnek örök nyugalomra. Pápa. 1890. jún. 22-én. Béke poraira! A boldogult földi maradványainak örök nyugalomra helyezése f. hó 24-én d. u. 5 órakor történt, a város különböző felekezete minden rendű és rangú lakosainak oly tömeges résztvevőse mellett, aminőt ritkán láthatni, hogy igy adjon kifejezést kegyeletének az elhunyt, — részvétének a gyászoló család iránt. A gyászravatalra elhozta kegyelete s tisztelete jeleit a nagyszámú, igen díszes és ékes koszorúkban a gyászoló család, a kiterjedt rokonság, mely koszorúk közül itt csak kettőt említünk, t. i. a főiskolai tanári karét ily felirattal: Kegyelete jeléül a főiskola tanári kara s a boldogult tanítványaiét a fehér szalagon ezen szavakkal: Szeretett tanáruknak hálás tanítványai. — A háznál Kis (bíbor helybeli lelkész ur mondott a boldogultunk érdemeit híven feltüntető, megható szép beszédet ; a sírnál a főiskolai tanári kar nevében Révész Kálmán közigazgató búcsúzott el a boldogulttöl a következő beszédben: Néhány perez múlva a föld rideg göröngyei szemünk könnyével s a koporsó érczfalával társulva, hármas korláttal zárják el tőlünk kihűlt porrészeid, szeretett kartársunk! Pár perez . . . melynek jellemzéséhez méltó szavakat nem találhatunk; rövidségében oly hosszú s hosszúságában oly rövid időköz . . . Nem akarnánk magunk közül még elbocsátani, ki csaknem egy negyedszázadon át voltál a nemes, de rögös pályának munkása; nem akarnánk még elbocsátani férfikorod delén a munkatérről, melyet oly híven betöltöttél; nem akarnánk még elbocsátani körünkből, mely második családoddá leve s melynek minden tagja testvérül tarta tégedet. 8 te mégis mégy. menned kell. a nyitott sir kérlelhetlenül követeli a szózat teljesültét: térj a földbe, embernek fia. 8 midőn itt mind halljuk e szózatot s látjuk megnyílni gyászos sírodat, szavunk eláll és szivünk elszorul. De hiszen az igaz bánatnak nincs is side szava; emésztődik az magában s miként a végtelen tenger csigája magábazártan termi gyöngyeit, úgy az igaz fájdalom és részvét is csendes nyugalmat kíván a halottnak ott alant s jó emlékét megőrzi fent híven. Azért mi is. kik mély fájdalommal s könytelt szemekkel állunk kihűlt porod felett, nem tartóztatunk már tovább; a test a földé, melyből vétetett, lelked a magasságé. ahonnan származott, emléked a mienk! Aludj csendesen a föld kebelében, amelynek titkait oly odaadással tolmácsoltad a fogékony ifjú lelkek előtt; viruljanak sírodon a virágok, amelyeknek szépségét és csodás alkotását oly előszeretettel ismertetőd az élet tavaszán állók előtt; zeudüljön meg sokszor csendes álmod, bús sirhalmod felett az égi madaraknak éneke, melyeknek oly hű barátja s ismerője voltál. De nem a darabka föld, amit kegyeletes kéz végső búcsúzóul koporsódra vet. nem a virág, melylyel majd a tavasz sirhalmodat kihimzi ékesen; nem a madárka, mely fejét lehajtva, szárnyát csüggesztve a közel fákon zengi bús dalát ... óh nem ezek, nem ezek fogják közöttünk áldott emlékedet fentartani. He vau az nyomva mélyen sziveinkbe s ben fog maradni véglehelletünkig s a végbucsuszó. melylyel válunk tőled, bizony nem más, csupán csak ez: Isten veled! a viszontlátásig Isten veled! Isten veled tehát kedves barát, szeretve tisztelt pályatárs. ki már hitünk szerint a .Mindenható szent színe előtt állasz. hogy nemes küzdelmeid, fáradhatatlan tevékenységed hűséges jutalmát, az örök életnek ama fényes koronáját elvedd az igaz örök biró kezéből. Legyen csendes siri álmod, mely fölött a kegyelet és hű ragaszkodás viraszt; Isten veled! Németh István. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Tisztelettel kérjük féléves előfizetőinket a második félévre szóló összeg (2 frt) idejében való beküldésére. Főiskolai vizsgálatok. A másodévet végzett papnövendékek »lapricsgrH/iStr f. hó 22—26. napjain tartatott meg. mely alkalmamul körünkben időztek Ft. és Mélt. Pap (iábor püspök. Ft. Yályi Lajos főjegyző. Xt. Csonka
