Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-06-29 / 26. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 40U ref. egyházunk minden olyan tagjához, aki magában elegendő képességet érez a közös czél érdekében közreműködni. Ennélfogva, e kibocsátott programul alapján, mindenkit felkérek és felhívok a munkában való részvételre. A dolgozatok beküldhetők akár hozzám, akár az illető kerületi bizottságok elnökeihez, mégpedig a Dunáninueu ft. Szász Károly, a Dunántúl nagyt. Csonka Ferencz, a Tiszántúl nagyt. Kiss Áron, Erdélyben ft. Szász Domokos elnök urakhoz, a Tiszáninnen pedig hozzám, mert minden dolgozat legelőbb is a kerületi bizottságok által biráltatik meg, az ezek által jóknak Ítélt s bírálattal együtt felterjesztett müvek pedig kifognak nyomatni, az egyetemes énekügyi bizottság minden tagjához megküldetni, a nyilvánosságnak átadatni, inig végre aztán a központi, hetes bíráló bizottság véglegesen dönt felettük. E hetes bíráló bizottság tagjai, elnökletem mellett: Szász Károly, Kiss Áron. Boksay Sándor, Ijévay József, Szász Bála, Ua(lán'si György. Az elfogadott darabok szerzői munkáik arányában fognak dijaztatni; ezen díjazás mértékét egyelőre nem határozhattuk meg. de reményünk van arra. hogy az meg fog felelni az írói tíszteletdíj kívánalmainak. Végül felhívom a közfigyelmet arra. hogy a boldogult Nagy Péter püspök által kinyomatott 3 füzet darabjaiból. a bírálatra érdemeseket megbízott társaimmal kiszemelve. közelebb ] füzetben ki fogom nyomattatni és közrebocsátani. Ezen nyomtatvány, mint a későbbi hasonló nyomtatványok, hivatalosan csak az egyetemes énekügyi bizottság tagjainak fognak ugyan megküldetni, de mégis gondoskodni fogok több példány nyomatásáról, hogy azokat az érdeklődők, vagy érdekelt munkatársak is megkaphassák; e végből ezeket előre is fölkérem, hogy ideje korán értesítsenek engem: kinek és hová küldjék nyomtatványt‘t mert csak annyi példányt nyomatok, a mennyit az illetékes jelenkezők száma szükségessé fog tenni. Itt megjegyzem. hogy a hivatalos bírálat határai megvannak szabva, de ha mégis valaki észrevételeket akarna tenni a nyilvánosságra bocsátott füzetnek darabjaira, ezen észrevételeit beküldheti hozzám s én azokat a hetes bíráló bizottsággal meg fogom ismertetni, hogy igy a közérdeklődés annál inkább biztosítsa a kívánt sikert és senki, a ki hivatottnak érzi magát, jó eszméjével, vagy jó gondolatával ne legyen kizárva a meghallgnttatásból. Most tehát föl! és Isten segedelmével kisértsük meg a nagy munka kivitelét. A programul, ha nem mindenben teljes is. elegendő munkatért nyit meg a hivatottak számára. Hogy vannak-e ily hivatottakV remélem, mert ettől függ az egész munka sikere, s ha nem volnának / azurnst már rövid időn ki fogna tűnni, a mely esetben azt hiszem nem lenne más feladatunk, mint egy szebb kor számára hagyni az egész kérdés megoldását, mert éveken keresztül meddő munkával foglalkozni nem volna kívánatos. En részemről átadom magamat és csekély erőmet az ügy előbbvitelének. de egyúttal általános érdeklődést és felbuzdulást kérek nem magamért, hanem egyetemes egyházunk érdekében, inéit az mondotta ki. hogy új énekes könyvet akar, remél és vár mai korunk vallásos érzésű költőitől. Egyetemes egyházunknak ezen kérő és remélő hangját halljátok meg. ti énekes lelkek! Dalotok nem fog 410 kárba veszni. Ezer és ezer templom boltozata lógja azokat visszhangozni. Egy szép vallásos dal. vagy ének örök idő számára van teremtve. A nemes költői becsvágy és a felekezet iránti hűség adjon hevet és lelkesedés; a hivatottaknak! Isten pedig adjon áldást minden nemes munkánkra ! A lelkészi hivatal. Dr. M. Simpson amerikai methodista püspök felolvasásai. XT. De térjünk vissza tárgyunkhoz. Mindezt azért hoztam föl. hogy megmutassam önöknek, miként használják a bibliát, és hogy annak látszólag legsötétebb lapjairól minő vigaszt vonhatnak. Ezen gondolat még Pétert és dudást juttatja eszembe. Nem tudok örülni, ha valakiről rosszat hallok; de annak, hogy Péter áthúzódott, eskiidözött. és mégis megtagadta az I rat — annak örülök, hogy ez feljegyeztetett; és hogy dudás ocsmány árulása és rettenes vége szintén feljegyeztetett. Orvendek. mert ha Péter botlása daczára visszanyerte a mester kegyét, úgy én is. ha megbotlom. visszatérhetek mesterem szolgálatába. Az a tény. hogy a tizenegy bátran prédikált tovább, nem törődve dudás gonoszságával bátorít minket is előrehaládni. bár ha egy-egy lelkésztestvér elesik is oldalunk mellől. Emlékszem, fiatal lelkész koromban, bizonyos botrányos eset engem felettébb bántott, s attól féltem, hogy az az egész egyház romlását fogja előidézni. De midőn eszembe jutott, hogy a tizenkét választott közül egy mily rettenetes bűnt követett el. s az egyház mégis fenmaradt. vagyis jobban mondva, ötven nap múlva három ezeren megtérve, megalapították azt. meggyőződtem arról, hogy az egyházat végveszélyével nem fenyegetheti egyes tagjainak balgasága avagy gonoszsága. En hiszem, hogy a szentirásnak nincs oly része, amelyet keresztyén ember haszonnal ne olvashatna; és hogy annak minden része a mi épülésünkre adatott. Semmi sympathiát sem érzek azok iránt, akik ni\thost, és beleszövést találnak Isten igéjében. A valódi kritikát nem nézem b*. Ez fölöttébb fontos valamely textus eredetisége és authenticításáuak megállapítására. Egy ttriesbach és egv Alibid munkálódásait nagyra becsülöm; de mig ők meghatározzák a helyes szöveget, éli szivem mélyén érzem. hng\ az Isten igéje. Ne fogadják el az olyaténféle ihletés-elméletet, amely a biblia, mint Isten gondolata és akaratának kifejezése iránt való tiszteletüket csökkentené. Bármit, bárkihez és bármily nyelven beszél, amivel az emlékezetet és képzeletet foglalkoztatja, mind az <> kijelentése. .Manning bibornokot hallottam Londonban egyszer e tárgyban, amidőn ez érdemben a kalholicismus fel>óbbségét vitatta a protestantismussal szemben. Lényegében ezt monda : a protestáns egyházi férfiak szétbonczolják a szentirást. itt mythost, amott interpolotiot fedeznek fel és csak azt fogadják el, ami gyarló elméjükkel összehangzani látszik. ..De- nmndá. „mutassanak nekem a birodalomban egy katholikns papot, aki egyetlen 26* egy
