Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1890-05-25 / 21. szám

335 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. lak 1660. Kis Miklós. Vhanta, Recze (Récse) Pof földe, Ka­ta*, Kis-Bajom 1660. pap Rimaszombati István, Csököly 1645. pap Béllyei István, 1704. Körmendi Mihály. Vid 1663. pap Bűi Péter, 1644. Herczeg Benedek, 1646. Szath­­mári János, 1654. Demeter Pál Jádról hozatott ide, ahol 1641 körül pap volt. Merke. - Nagy-Bajom 1664. pap Ta­tai János. Jád 1641. pap Demeter Péter. Mere-Ujlak (ma Kapos-Ujlak) IS zent a, 1660. pap Kisvárdai János, Bolhás 1660. pap Herczegszőllősi János, Tapson 1660. pap Zvo­­narics Mihály, Szakácsi, Terehezd, Bühonye 1660. pred. Yáczi Márton, 1662. Samaraeus János, aki azon 25 kis­­komáromi katonáknak eltemetésére, kik sept. 22-én a Kanizsai törökök által megölettek, behivatván, azokat Kiskomáromban elpapolta. .Terem. IY. 6. 7. 8. Somogyi Seniorok. Briccius (Berecz) Dániel. Lampe esperesnek írja pag. 660, aki pápai professorságából vitetett Kiskomá­­romba papnak 1639 jul. 1. napján, ekkor kezdvén el ezen Ecclában az ö prédikátori hivatalát. Matric. Kiskomá- 2'om p. 33. Briccius Péter, a már említett Dánielnek a fia, szü­letett 1643. jul. 19-én, kereszteltetvén meg Fider Mihály által, keresztattya s anyái levéli Xardai Mathias por­koláb. Túr. . . vajda feleségestül, Trombitás Györgyné. Matr. Kkom. p. 95. Vide alia in Lampe 660. Soós János, hogy esperes volt lásd Piisp. Élete p. 70. Hogy Somogyi esperes volt onnan világos, mert azon egy papi dipploma alatt, melyet Patai 1612. adott Szentgyör­­gyi Gergelynek, Alsólindvai Péter esperes megneveztetik, Ez a szalai Ecclák seniora volt. Kanizsai a pápai tractus senior a, mely a Rábaközre is kiterjedt. — Soós Jánosnak tehát a somogyi Ekklák seniorának kellett lenni. Egyéb­iránt a kiskomáromi Matriculában p. 203. Kanizsai Pálfi János jegyzéseiben az van, hogy Soós Jánosnak majorja Kiskomáromban volt és Pálfi vette meg 16 ezüst tallérért. Laskói Sándor prosenior volt 1642. p. 34. Matr. K. Komár. igy szól: Ao 1642. d. 26 Jan. Dims Alex. Las­­covius copulavit.“............. íme ennyi az. ami Tóth Ferencz levéltárában Sár­­közy István feljegyzése nyomán, emlékül maradt ránk a kiskomáromi mátrikulából. Miként a nyájas olvasó a fenti közleményből észre­vehette, nem az összes somogyi régi egyházak lettek benne felsorolva, hanem csak azok, melyek a kiskomá­romi iskola építéséhez segélylyel járultak, ezek pedig felét se tették a somogyi egyházaknak. Az 1681. soproni országgyűlésből a kath. rendek részéről I. Leopoldhoz terjesztett sérelmi felirat szerint — abban az időben Somogy vármegyében egyetlen plébánia sem létezett. Es ezt nekik elhihetjük, mert a török nem igen kedvezett birtokain a kath. atyafiaknak. Midőn Pázmán Péter térí­tői buzgalmában pár jézsuitát alattomban a hódoltságba küldött, ezeket a török hatóságok Pécs táján elcsípték, s mint közönséges háborúság szerzőket a budai basához kisérték, lionnét pár ezer arany lefizetése után meneked­­tek meg nagynehezen a karóba vonatástól. Ezért lett, hogy vidékünkről egy lelkész se került ama gyászos idő­iben a nápolyi gályákra, mivel, amint a basák értesültek a pozsonyi citatióról, azonnal kihirdették a hódoltság 336 községeiben, hogy amely bíró a prédikátort Pozsonyba menni engedi, irgalom nélkül karóba huzatik. S hogy e tekintetben a basák nem ismertek tréfát, mutatja a bol­­hási András nevű ref. pap esete, kit a berzenczei basa a szentai erdőben karóba huzatott. Ami a közleménybeli „Somogyi Seuiorok“-at illeti, meg kell jegyeznem, hogy azok — mint lakhelyük is mu­tatja — a Kiskomárom vidékén fekvő egyházaknak vol­tak esperesei, a kaposi és szigetvári esperesekről, tud­tommal, még ezideig nincsenek adataink, nem is lesznek tán soha. (Vége küv.) Csire István ref. lelkipásztor. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Személyi hírek. Az őrségi ev. ref. egyház­megye gondnoka, nagys. Chernél Ferdinánd ur ez évben tölti be gondnoki hivatalának 25-ik évét, mely jubilaeumot az egyházmegye f. évi június hó 5-én tartandó közgyűlése al­kalmával fog megünnepelni. A drégel-palánki egyházmegye gondnoka nmélt. Gróf Gyiirky Abrahám ur a losonczi kerü­let orsz. képviselőjévé választatott. — A pápai és csurgói főgynmasiumok érettségi vizsgálataira Dr. Ballagi Aladár budapesti tud. egyetemi ny. r. tanár neveztetett ki kormányképviselőül. — Püspökválasztás. A dunáninneni ág. ev. egy­házkerület püspökévé az e hó 20-án tartott szávazatbon­­tás eredménye szerint Baltik Frigyes liptói főesperes választatott meg 63 szavazattal Trsztyenszky Ferencz po­­zsonyvárosi esperes és theol. tanár 32 szavazata ellenében. Szeretjük hinni, hogy azon éles ellentétek, melyek a választás folyama alatt az érdeklettek között nem any­­nyira személyi, mint sokkal inkább nemzetiségi okokból felmerültek, a választás után lassanként el fognak simulni s az uj püspök ép oly igaz hive lesz a magyar hazának és államnak, mint amilyen igaz és buzgó fia egyhá­zának.-— A képviselőháznak f. hó 17-én tartott ülé­sében több, bennünket is közelről érdeklő fontos tárgyak jöttek elő. Ekkor nyujtá be Baross miniszter az ipari mun­kának vasárnapi szünetéről szóló 8 szakaszból álló törvény­­javaslatot, mely bizonynyal minden ellenmondás nélkül törvényerőre fog emeltetni; de emellett okvetlenül szttk­­.séges még a vasárnap kellő megszentelése érdekében, hogy ezen napon a kereskedés és közlekedés is bizonyos korlátozások alá essék. Ugyanezen ülésben ért véget a görögnyelvi javaslat részletes tárgyalása, melynek folyamán a törvényjavaslat minden lényegesebb változtatás nélkül elfogadtatott; végre h. Kaas Ivor ez ülés végén intézett interpellátiót a cultus- és a belügyminiszterekhez a dunán­inneni evang. püspökválasztás tárgyéiban; kérdésbe tevén, hogy történtek-e az egyházközségek szavazatainak befolyásolá­sára köztörvényekbe vagy az egyházjogba ütköző csele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom