Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1890-05-18 / 20. szám

Első évfolya m. 20. szám. Pápa IS30. május 18. DUNÁNTÚLI r X' ELŐFIZETÉSI DÍJ: Helyben és vidékre pos­tai szétküldéssel esjész évre 4 frt. félévre 2 frt.-X Az egyház és iskola körétől. i DUNÁNTŰIJ EV.REF. F.GÍHÁZKER. HIVATALIK KÖZLÖNÍL *<-----------------------------X HIRDETÉSEK HJA : £ hasábos petitsor több­szöri közléséért 5. egy­szeriért 7 kr sorja. Ezen­kívül bélyegdij HO kr. * " se • © MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. TARTALOM: Szerény megjegyzések magas nyilatkozatokra. II. ltévész Kálmán. — A lelkészi hivatal. Ml. (Ih\ M. Sim­pson.) — Egyházi élet: Közalapi segélyezések. — Tár ez a: lvis-Komárom. (Folyt, köv.) ('síre Ist­ván. — Y e gyes közi e m é n y e k. — P á 1 y á z a t i hirdetése k. — Szerény megjegyzések magas nyilatkozatokra. ii. A herczegprímás első levelében —- mel}T 188& nov. 14-én 0245. szám alatt kelt — utal azon négy év előtti levelére, melyet Trefort mi­niszterhez, ennek ösmert 24727—1885. számú ren­deleté tárgyában intézett s amit abban mondott, azt kénytelen ma is, de tokozott mérvben ismé­telni. amennyiben a tervezett rendelet oly vallási viharokat támaszthatna az országhan, aminőknek ez a havminczas évek óta színhelye nem volt. Pia ugyanis a katli. papság által nem hívek szerzési szándéká­ból, de " vallási béke meyörzése kedvéért initiált. ha­zai bíróságaink által el nem Ítélt mod as vivendi büntetés tárgyául tbg tétetni: a katholikus püspö­kök a vrt/i/es vallása jegyeseknek soha som adhatnának tv!mentést. Aztán meg a papság aligha fizetné ön­­kém/t a reá szabandó büntetéseket s igy ezeket vég­rehajtás utján kellene beszedni: a folytonos vég­rehajtások pedig gyűlöletes dilin piánkat teremtenének. Különben a meglevő állapotokon — melyek sok­kal sérelmesebbek a katholikusokra nézve, mint a pro­testánsokra gyökeresen segíteni nem lehet ad­dig, mig az 1808. Lili. tezikk tyazsán/falnn intéz­kedései fenállanak s mig a magyar törvényhozás a gyermekek vallását illetőleg a szüléknek isten­adta természeti jogára nem helyezkedik. A protestán­sok yravvfménjei nem et/y eltekf mint százai lók óta meg­szokott jajki áh ások, a miinél: ma nap .) fag yarovsz ágon semmi jogos alapjai: limesen. A protestáns lelkészek részéről is történnek elkeresztelések —amint ezt maguk sem tagadják — de a katholikusok emi­att zajt nem ütnek, a miniszternél nem alkal­matlankodnak és a bíróságoknál sem denuntiál­­ják a protestáns lelkészeket. Ha a protestánsokban is volna anni/i érzék a vallási béke iránt; mint a hadiolikasokban, akkor bizonyára fölhagynának a gra­vamen ekke1 s békében él réznél: a reájuk nézve am ági/ >s kiélvező egyházpolitikai viszonyok áldásait. Ez fővonásokban az első levél tartalma, mel}Te gr. Csáky miniszter múlt évi november hó 20-án válaszolt. Erre következett a herczeg­­prímásnak második levele, mely 0085. szám alatt 1889. decz. 1-én kelt. K második levél jószerint az előbbi levélben foglalt aggodalmakat ismétli; uj benne csak annyi, hog}7 <> Eminentiája azt állítja, miszerint bizonyos dolgok „csak utólag ma­ggá vázlattal: a tör vén gin’ a protestánsok kedvéért fl to­vábbá állítja azt is, hogy miután bgföbb közigaz­gatásátji bíróságunk nincs, nem lehel eldönteni} vájjon ez a rendelet csakugyan meg fel el-e a törvény intent ut­jának? Végre következőket mondja a herczeg­prímás: „En magam tisztelem excellcntiádnak becsületes szándékait és törekvéseit: de azt tar­tom, hogy vannak bizonyos ügyek, amelyeket közmegelégedésre elintézni nem lehet s amelyek­nek elintézése nagyobb zavarokat és bajokat ké­pes előidézni, mint azoknak meghagyása a régi állapotban. Ilyen ügynek tartom ezt is s épen 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom