Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1890-05-04 / 18. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

•290

289

Eltekintve a nemzet pártfogásától, Luther még egy felettébb hatalmas szövetségessel bírt. s ez — maga a pápai udvar volt. Ha a német reformátornak valamely okos tanítványa lett volna a curia tanácsadója, hathatósabb. mesterét jobban segítő tanácsokat alig osztogathatott volna, mint azok valamik, melyek szerint ott cselekedtek. Mindjárt első pillanatban a curia hivatalos ideológusa. a magister palatii czimet viselő Sylvester Prierio. midőn a német theologusok a bibliára hivatkoztak, azt állítá : csak a pápától kölcsönzi a biblia erejét s tekintélyét. s minden gáncsolása annak a mit Róma tesz. eretnekség. Utóbb magának X. Leo pápa kárhoztató bullájában még általánosan elismert igazságok is — mint pl. hogy uj élet megkezdése a legjobb penitentia. hogy a másként hívők megégetése nem a szentlélek munkája tévtanok gyanánt elitéltettek.

Ha már Luther s a többi reformátorok az egyház mély romlását, az egyházi ügyek nyomorult kormányzását, a klérus bűneit, a pásztoraitól magára hagyott, megcsalt, kizsákmányolt népnek kibeszélhetetlen nyomorát a legsötétébb sziliekben ecsetelték: az egyház részéről bevallották. hogy ez tényleg mind úgy van; mi több; maguk a pápák sem tagadhatták — mert köztudomású volt — hogy az egyház romlásának székhelye s forrása épen maga Róma. hogy ők, a pápák, a valódi okozói s terjesztői a corruptiónak. VI. Hadrián pápa 1522-ben a nürnbergi országgyűlésen nyíltan kijelenteté: az egyházban mindenek roszra változtak; a betegség a főtől a tagokba, a pápáktól a többi egyházkormányzókra szállt le. S a mit ez a pápa kevés s általános szavakban kimondott, azt a németek 12 évvel később a részletekig kifejtve olvasták ama hires Ili. Pál által megrendelt emlékiratában a 9 főpapnak közöttük a későbbi IV. Pál pápa —. melyben az egyházat elözönlő összes romlásnak forrásául a hízelgők azon theoriáját jelölték, hogy a pápák korlátlanul uralkodnának az egész egyház felett. Es Uontarini bíborunk, ki mint pápai követ később Németországon megjelent, különösebben kifejtette, mily istentelen az a tudomány, mely szerint a pápa az egész egyházi rend feltétlen ura s parancsolnia s hogy Luther Mártonnak a babyloniai fogságról irt müvében bizony igaza volt, midőn ezen zsarnoksággal szemben a keresztyén szabadság tanát felállította.*) /hinein <i mit U. luíroh/ rsászárral Uénnéihéd mint a pápa Iciránsdyát s tanácsát közöltek, az nem iyen volt eyyéh mint a nétmt mozgalomnak fegyveres erőszakkal hiveretése**). 1530- ban a pápai követ Campeggio kinyilatkoztató: halálbüntetések alkalmazása s az inquisitió törvényszék felállítása minden német tartományban, lennének a leghathatősabb gyógvszerck. Végre midőn a császár fegyverhez nyalt. 111. Pál is unokatestvére parancsa alatt álló segédcsnpntot küldött.

(Vége küv.)

«Tukánvi Gusztáv.

*) Le l’lnt. Monom. Cone. Trident. 11. •’>13.

**) lxy nyilatkozott VII. Kelemen l.onysa kardinális bizonysába szerint I. CSrtas a] F.mpcrador Carlos V. por sti Cunfesor. publ. por G. Heine. Kerl in 1H48.

VEGYES KÖZLEMÉNYEK.

IVvilt kérdés a „Dunántúli Protestáns Közlöny“ szerkesztőjéhez. Becses lapja f. évi ápr. 24-ről keltezett 1G. számának 128. lapján a hivatalos levelek ügyében kiadott miniszteri rendelet ezen záradékkal van közölve: „Közié* réyeit áttétetett a főtiszt, püspöki hivataltól 1941- 1890. sz. a.“ Mivel teljesen biztos tudomásunk szerint a kérdéses miniszteri rendelet sem az idézett, sem pedig más szám alatt a Dunántúli Protestáns Közlöny szerkesztőségéhez a főtiszteletü püspöki hivataltól közlés végett át nem tétetett: teljes tisztelettel kérem az igen tisztelt szerkesztő urat. hogy az idézett záradékra vonatkozólag első sorban a főtiszt, püspöki hivatalt, másodsorban az olvasó közönséget kellőleg felvilágosítani kegyeskedjék. Pápa, 1890. ápril 30-Révész Kálmán

az egyhAzjogtan ny. r. tanára.

A protestáns egylet, mely még 1879-ben megszűnt működni, f. é. június hó 15-én délelőtt 11 órakor Budapesten a ref. tlieol. akadémia nagy termében fogja feloszlató közgyűlését megtartani; amint ezt a múlt hó 20-án tartott választmányi ülés elhatározta. A meghívót Szász Károly hely. elnök és Kovács Albert titkár Írták alá. A megmaradt vagyont, bizonyos kötelezettségek mellett, az Irodalmi Társulatnak fogják átadni.

A német birodalmi gyűlés tagjai vallásfelekezet szerint következőleg oszlanak meg: 212 evangélikus. (egyesült protestáns), .”> református, 147 katholikus. 5 izraelita és 2<> felekezetnélküli, ez utóbbiak mind a socialdemoeraták közül valók. Tehát a tagok összeségének (387) majdnem húrom ötödrésze protestáns, vagyis övék az absolut többség. Érdekes sőt tanúságon volna -,i mi képviselő- és főrendiházunkról is ilyen kimutatással rendelkezni. de hát mai napság ez nehezen megy.

Az elkeresztelésekröl szóló miniszteri rendelet törvényen alapuló és méltányos rendelkezései annyira elevenére tapintottak a róm. katholikus klérusnak. hogy most már nemcsak a kath. napisajtó apró lövegjei. hanem a püspöki körlevelek és a primasi átiratok, öreg ágyúi is beleszólottak a harezba. Múlt hó 2b-án közölte legelőször a „Budapesti Hírlap" br. Hornig Károly veszprémi püspök e tárgyban kiadott körlevelét; az ápril

29-iki lapok pedig a herczegprimás két levelét hozzák, melyeket ugyancsak e rendeletre vonatkozólag, de még a tervezés alkalmával tehát, jóval annak kibocsátása előtt intézett gróf Csáky miniszterhez ö eminentiája. .lövő számunkban mindkét főpap nyilatkozatát bővebben fogjuk méltatni; addig csak annyit jegyzőnk meg. hogy az a tény. miszerint gróf Csáky miniszter a herczegprimás minden kifogásai és aggályai daczára is kiadta ezt rendeletet, a legteljesebb ga ran ti át nyújtja arra nézve, hogy ti miniszter teljesen meg volt és meg van győződve álláspontjának törvényes, jogos és méltányos volta felől, komolyan számot vetett az eshetőleges következményekkel. ennélfogva álláspontjáról letérni és abból engedni semmiképen nem fog. még a szentsége« római pápa kedvéért sem, akinek legmagasabb székéhez ez ügyet a hazafias és alkotmányos katholikus főpapság fellebbezte.