Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-04-13 / 15. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 240 239 ISKOLAÜGY. A felnőttek oktatása Felső-Eőrött. Ha a népiskolai oktatásnak állandó hatást akarunk biztosítani; ha a népet a kor kívánalmai által felállított magaslatra, úgy erkölcsileg mint szellemileg felemelni és ott megtartani akarjuk : akkor nem szabad megelégednünk az alapvető népiskolai és a tetőzetet képező szószéki tanítással; mert midőn a gyermek az iskolából kilép, azon korban van, melyben a legénykedhetnémség sok roszra ráviszi s mert a kevés műveltségű szülékre az ifjút nem bizhatjuk egész nyugodtsággal, mivel a szülő részint gyermeke iránti gyöngédségből, részint pedig tudatlanságból a heves vérű ifjút nem tartja, illetve nem tarthatja vissza az erkölcsi durvaságoktól, melyek az ő szemében nem képeznek szálkát, *-— sőt igen sok esetben természetszerű durvaságával elfojtja gyermekében azon nemes plántákat, melyeket a népiskola nagy fáradtsággal hozott létre. — A szószéki tanítás pedig abban a korban, melyben a gyermek az iskolát elhagyja, nem képes még azt a hatást idézni elő, hogy a gyermek a jó utón feutartassék. Ha azt akarjuk elérni, hogy a népiskola által a fogékony gyermeki kebelbe ültetett plánták megerősödjenek, kifejlődjenek és idővel gyümölcsöt hozzanak; ha a szószéki tanításnak jó alapot akarunk teremteni; ha a magnak. az Isten igéjének jó talajt akarunk készíteni: akkor nem hagyhatjuk az ifjakat az üres léhaságra oly igen hajló korban magukra, nem bízhatjuk teljesen a szülékre, hanem az egyháznak kell őket még egy ideig tanitólag támogatni. — Ez lenne a „felnőttek oktatása.“ A f. eőri reform, egyház gondoskodott arról, hogy fiatalsága iskolaszerű oktatásban részesüljön. Talán nem lesz teljesen érdektelen, ha — a nt. szerkesztő úr engedőimével — a felnőttek iskolájának keletkezését és működését röviden elmondom. A múlt év őszén, egy alkalommal, főnököm jelenlétében — gondnokunk figyelmét torna-eszközök készíttetésére hívtam fel. „ Van ám nekünk ennél elsőbb és fontosabb teendőnk is tiszteletes uram“ mondá főnököm. Kérdésemre a következőket felelte; „Mióta Bőrben vagyok, mindig arra törekedtem, hogy népes fiatalságunkat az utczai estvéli csavargástól és rendetlenkedéstől elvonjuk s emlékezetben tartassuk velük azt, a mit az iskolában tanultak. Higyje meg uram öcsém, fáj az embernek, mikor azt látja, hogy a fiatalság, kikerülvén az iskolából, egy pár év alatt olyan lesz, mintha iskolát sohasem látott volna. Azt kellene hát tenniiuk, hogy estvéli iskolát állítsunk fel s uram öcsém rendbe hozná a fiatalságot. Majd aztán a tornaeszközökről sem feledkezünk meg.“ Ezen nyilatkozat után kötelességemnek tartottam, a munkaidő lejártával, felszólítani az ifjúságot az esti iskolába való belépésre. Múlt év november 16-án beiratkoztak 26-an. A létszám rövid időn 74-re emelkedett, részint legények, részint fiatal házas emberek beiratkozása folytán. Összejöttünk hetenként 3-szor s esti 7 órától 9 10 óráig foglalkoztunk. Egy templomi ének együttes elmondása után újságot olvastam nekik. Ezután egyet daloltunk, majd számoltunk. Ismét egyet daloltunk. Közokiratokat csináltunk. Beadott Írásbeli dolgozataikat javítottam. Levelet irtunk. Végezetre egy párt daloltunk, egy pár zsoltárt vagy dicséretet elmondottunk. A tagsági dijakból — mert minden legény 30 kr. tagsági dijat fizetett — megrendeltük a Hol. Újdonságokat a Yil. Krónikával, a Téli Újságot, egy (4azdászati havi füzetet. Ezeken kívül ingyen kaptuk a Budapesti Hírlapot és a Borsszem Jankót. — Az ecclésia 25 frtos adományából könyveket rendeltünk, mi által egy népkönyvtár alapja vettetett meg. A könyvtár javára rendeztünk két mulatságot, melyek 46 frt tiszta jövedelmet hoztak. Éhez hozzászámítva a tagsági dijak fölöslegét, 54 frt áll rendelkezésünkre, mit a jövő őszön szintén könyvvásárlásra fordítunk. Ha az anyagi haszonhoz az erkölcsi nyereséget is hozzászámítjuk, mit az által vélek legcsattanósabban kifejezhetőnek, hogy ez évben a szokásos „megltéselések“, az ablakok alatti scandalózus esetek s a kevésbbé finom érzékeknek megfelelő heczczek ez évben elmaradtak s remélhetőleg jövőben sem fognak előfordulni: nyilvánvalóvá, kézzelfoghatóvá válik a felnőttek csak négy havi oktatásának is áldásos következménye. — Márez. 1 G-ika óta az iskolázás — a munkaidő beállta miatt — csak vasárnap délutánonként tartatik. A jó lelkipásztor működésének ilyen s ehez hasonló eredményei vannak. — S ha ez sikerült nt, Guetli Sándor esperes urnák, sikerül az más lelkészeknek is, különösen, ha egy Páll Sándor-féle tettre kész gondnok áll oldaluk mellett, S hogy erre nemcsak E. Eőrött, hanem más helyeken is szükség van. azt bizonyítgatni fölösleges. Valamint ahoz sem fér szó, hogy egy káplánnak elég ideje marad az esti tanfolyam vezetésére, még akkor is, ha az tanító-káplán. — Rajta tehát, az egyház érdekét, mely a mi érdekünk is, ily utón is szolgáljuk! Csiszér András tanító-káplán. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. — Lapunk felelős szerkesztője, ki a húsvéti szünidőt Pesten rokonai-, — kedves anyja és nővére dr. Hőgyes Ferenczné — körében tölti, főiskolánkat is igen kellemesen érintő azon megtiszteltetésben részesült, hogy husvét első napján délelőtt a Kálvili-téri ev. reform, templomban végezhette az istentiszteletet, husvét másnapján pedig az úrvacsora osztásánál mondott liturgialis beszédet. —-• A pápai ev. reform, templomban a Jilek Ferencz segédtanító úr által a gyülekezet földmives tagjaiból alakított énekkar husvét első napján mutatta be eddigi működésének eredményét és pedig igen szép siker
