Dunántúli Protestáns Lap, 1890 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1890-04-06 / 14. szám
‘217 A kik azt mondják, hogy a halotti predikáczió csak halott-dicsérgetés, azt hiszem nem komolyan mondják és magok sem hiszik; vagy ha ők halottdicsérgető prédikációkat tartottak, hát nem helyesen fogták fel hivatásukat. Nekünk kötelességünk mind alkalmas, mind alkalmatlan időben prédikálnunk: hogy juthat tehát csak eszébe is valakinek, hogy a halotti prédikáció ellen szóljon, mikor a halál miatt megdöbbent gyászoló felek jó pénzen is hallani kívánják a halállal szemben vigasztaló evangyéliumot (és nem a halott dicsérgetését.) Némely lelkészeknek sikerült ugyan leszoktatni híveiket a halotti prédikációról (s ezzel együtt talán a vasárnapiról is) (le más helyeken kárba vész minden ócsárlás és lebeszélés, inert az atyafiak mégse tágítanak, még a szép és dicső egyforma imádságos temetések kedvéért sem. Tisza-Földvár. Révész Mihály. EGYHÁZI ÉLET. A b. somogyi egyházmegye közgyűlése*;. A b. somogyi ev. ref. egyházmegye f. évi márczius 25 és több napjain, Kaposvárott tartotta tavaszi közgyűlését, az esperes és egyházmegyei gondnok elnöklete alatt. Somogyvármegye megyeházának kisebb tanácskozási disztermében. Már azon körülmény, hogy a megye székhelyére lett az egyházmegye összehiva : szokatlanul népessé tette a közgyűlést. A tárgysorozatba felvett tárgyak pedig — élénkké s a tárgyalást érdekessé. Az esperesi jelentés főbb mozzanatokban jelezvén az egyházi közélet kedvező fiokoni állását, — az elnöki intézkedést involált ügyek tudomásul vételével: a tárgysorozatba összeállított ügyek intéztettek el. A gyűlés alkalmával : két ügyben törvényszéki ülés. gyámoldai választmányi és missióbizottsági ülések is tartattak. A lelkészválasztási ügyek közül — érdekes vitát provoeált azon kérdés, hogy: az a segédlelkész, ki egy 4-ed osztályú egyházba (pályázók hiányában) mint 1-sö segédlelkész berendeltetett, s f. évi márczius 12-én állását el is foglalta, — időközben azonban egy 3-ad osztályú gyülekezetbe el választatott, — elfoglalhatja-é ez utóbbi állását a nélkül, hogy köteles lenne ói törvény előírása szerint), mint berendelt lelkész, a kisebb gyülekezetbe egy évig szolgálni ? Ez ügygyei egyházkerületünk is foglalkozni fog, miután a dolog fellebbezés alatt áll............. A gyülekezetek közül, egy 3-ad osztályú, közepes anyagi viszonyok között lévő gyülekezetünk, (Kutas) — tekintettel azon körülményre, hogy iskoláját a faluba hitrokonaink najry többsége töltette magát a temetések alkalmával tartandó hosszú beszédeken; pedig náluk sokkal virágzóbb ám a hitélet, mint nálunk. Hogy' nálunk oly nagy az előszeretet irántuk, egyik oka abban is lehet, lmgy mi magyarok lehetőleg minden alkalommal szeretünk hosszú beszédeket (nem akarom mondani: toastokat) tartani. JSz. *) F. tudósítást márczius 31-én kaptuk. 2 IS már bevitte, s a falun kívül bár. de közvetlen a falu alatt épült, massiv állapotban lévő templomát és lelkészlakát is bevihesse : a lelkészi fizetés alapjául szolgáló jövedelmeket kéri beépitkezési költségekre 10 évig tükésittetni. Tekintettel a lelkészi fizetések rendeltetésére: az ügy szintén fellebbezve van a kerületre. Az indítcáni/ok közül legérdekesebb volt az alesnerrssétj felállítása iránti. Hosszú eszmecsere után, — tekintettel arra, hogy a zsinati törvények alesperesröl, tanügyi elnökről nem szólnak, — az indítvány elvettetett. Tekintve azonban az egyházmegye népességét, területi viszonyait, s csak magából a tanügyet érintő teendőkből származó óriás munkát: ismét a kerületet keressük meg, a tanügyi elnökségnek eddigi statútumaink értelmébeni fenttartásáért, — hogy esperes és tanügyi elnök, k ü lön - külön a maguk hatáskörében, az esperes főnökségével az ügykezelést végezhessék. Más indítványok, mint a lelkészi és tanítói javadalmak újbóli felszámítása, — a kántori és tanítói fizetések elkülönítése, — amaz az egyházmegyei egyházi adózásokra, — emez pedig a tanítói fizetések minimumára, s az országos tanítói nyugdíjintézet revisiójára vonatkozólag: kidolgozás végett az indítványtevőkhöz visszaadattak. A számvevői jelentések szerint pénztáraink rendezettek. Az egyházmegyei közpénztárnál: Bevétel: 4737 írt 04 kr. Kiadás: 3593 frt 66 kr. Pénztári maradvány: 1144 frt 28 kr. A csúnyái föi/i/innasinini pénztárnál: Bevétel: 27758 frt 56 kr. Kiadás: 25553 frt 60 kr. Vagyoni állás az év végén: 102,115 frt 33 kr. Tanári mjiuplijalap: 4299 frt 26 krral zárult. Lelkészi gijáinold l: 31708 frt 60 kr. 'Tanitéii ifijámolda — 12342 frt 73 kr. A <:xuri/é)i fá</tjinnázium államilag segélyezése érdekében, a szerződés a vallás és közoktatásügyi ministerium és a b. somogyi egyházmegye nevében, múlt 1889. évi november 7-én, Beöthy Zsolt minist, biztos és az egyházmegye képviselete által megköttetett, — s a konventre felterjesztetik. A szerződés 3. p. szerint: a gymnasiumnak saját vagyonából származó jövedelme 17,835 Irtot, az állami hozzájárulás pedig 8600 Irtot tévén ki, az 1883. évi XXX. t. ez. 47. $. d) pontja szerint, a gymnasiumnak eddigi felekezeti jellege s önkormányzati jogköre, épségben fenttartatik, s a gymnasium felett való összes igazgatási jog (az idézett törvény a) b) c.) pontjai alapján) továbbra is az intézet hatóságát, a b. somogyi egyházmegyét, — mint a gymnasium fimlartóját és a felette álló egyházi hatóságokat illeti; s a vallás és közoktatásügyi minister csakis a föfelügyeleti jogot gyakorolja. A fiögymn. tanárok száma 10, — egyenként 1100 frt fizetés, 200 frt lakbér és 50 frt ötödéves pótlékkal. Az igazgatónak külön 2oo frt, igazgatói pótlék. A rendes tanárokon kívül egy rajztanár 1000 frt, egy ref. vallástanár 800 frt, egy ének és zenetanár 400 frt és egy tornatanár 400 frt fizetéssel. A 10 rendes tanár közül hetet az egyházmegye választ, hármat pedig nyilvános pályázat utján, az egyházmegye meghallgatása után öle kijelöléséhez nem kötve), s mindenesetre reform, vallásu egyének közül, a minister nevez ki, — fen ttartván magának, hogy az általa kinevezett tanárokat, kik-14* DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. Szer k.
