Új Dunántúli Napló, 2004. december (15. évfolyam, 328-356. szám)

2004-12-04 / 331. szám

8 DUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2004. DECEMBER 4„ SZOMBAT GAZDASÁGI TŰKOR A BUX-index 2004. december 3-án —— Előző napi---Változás: -0,36% 14 380 14 350 záró érték: 14 366 . 1 .... JW \ 1 Nyitóérték:;. „It Záró érték: 14315 Ü5.30, a New Vork-i ^ tőzsde nyitása/ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) millió Ft NIATÁV 796 0,09 1004 EGIS 10900 0,09 54 DÉMÁSZ 14100 0,00 28 BRAU 16650 0,00 95 B.CHEM 1890 0,53 95 VESZTESEK FORRÁS: BUDA-CASH Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) millió Ft M0L 12345 1,08 9969 OTP 5 380 1,28 4871 FOTEX 148 2,63 823 RICHTER 22 795 0,02 823 FHB 12 050 0,33 43 A BET indexe az elmúlt napokban MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2004. december 3-án €/Ft $/Ft €/$ l i f 244,77 184,34 1,30-0,74 Ft-1,98 Ft +0,03 cent tőrök Bálint, a Buda-Cash Brókerház Rt. elem­zője. Forgalma alapján a hatodik legnagyobb brókerház magyar magántulajdonban van. Hatott a kőolaj áresése Az átlagon felüli forgalom elsősorban a Mól- és az OTP-papíroknak volt köszönhető. A Mol-részvények különösképpen forogtak. Oka leg­feljebb annyi, hogy a kőolajár tovább csökkent, s az eladók igyekez­tek nyereséget elkönyvelni. A BUX csökkenését egy gyengébb USA- munkaerő-piaci adat megjelenése idézhette elő. Mire futja a jövő évi agrárbüdzséből? A költségvetés tervezete szerint az idei 293 milliárddal szemben jö­vőre 327 milliárd forint jut agrár- és vidékfejlesztési támogatások­ra, ami első hallásra örvendetesnek tűnik az ágazat szereplői szá­mára, a látszat azonban csal - figyelmeztetnek a MOSZ szakértői. Laczi Zoltán A számsor azért csalóka, mert az idei összegből mintegy százmilliárdot csak jövőre fizetnek ki, míg a következő évi tervezetből megközelítően kétszáz- milliárdot csak 2006-ban kapnának meg a gazdálkodók - hangsúlyozza Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Országos Sző­AGRAR- ES VIDEKFEJLESZTESI TÁMOGATÁSOK (MILLIÁRD FORINT) 2004 2005 költségvetésből EU-alapokből költségvetésből EU-alapokból FVM-fejezetben 152,8 ebből folyó kiadások és jövedelemtámogatások 105,5 fejlesztési típusú támogatások 25,5 Nemzeti Vidékfeji. Terv 4,3 31,3 17,1 154,4 50,4 34,9 Agrár- és Vidékfejlesztési OP 3,9 10,5 ; :dggj3,9 9,4 Közvetlen EU-támogatások ebből piaci támogatások (interv. nélkül) - egységes területalapú támogatás* Összesen: 156,8 * kötelezettségvállalás 158,4 20,1 89,2 169,3 FORRÁS: 2004. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS ÉS A 2005-ÖS KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETE vétségé (MOSZ) főtitkára és Magyar György titkár. Míg az ez évi összegből 136 milliárdot tesznek ki az európai uniós forrá­sok, addig jövőre - a köte­lezettségvállalás alapján - már 169 milliárd érke­zik Brüsszelből. Követ­kezésképpen a nemzeti pénztárból 2005-ben 158,4 milliárd jutna ag­rárcélokra, ami mind­össze 1,6 milliárddal több, mint ebben az esz­tendőben, reálértékben azonban nyilván keve­sebb. A szakemberek úgy vé­lik, jövőre nem marad pénz a nemzeti hatáskör­ben kifizethető támogatá­sokra. Ezt arra alapozzák, hogy a 2004-es büdzsé­ben nem szerepel a közvetlen terület­alapú támogatás nemzeti - 30 száza­léknyi - része (idegen szóval top up), ami önmagában 90 milliárdra rúg. így ezt a tételt a jövő évi büdzsében kell ke­resni, mégpedig a jövedelemtámogatás címszó alatt, ahol 107,5 milliárdot tün­tettek föl. Csakhogy idén e fejezetben 105 milliárdot találunk a top up nélkül, ami azt jelentené, hogy az idei kerettel szemben - az említett 90 milliárd le­vonása után - csupán 17 milliárd forint maradna nemzeti támogatásokra a ter­vezet szerint. Ha ehhez még hozzá­számítják a 25 milliárdra tehető áthú­zódó pénzügyi kötelezettségvállalást, akkor már 8 milliárdnál tartunk, ám mínuszban. Ennél azért valamivel jobb a helyzet, hiszen a vidékfejlesztési tervből át lehet ide csoportosítani 8 milliárdot, s így az eredmény nulla. Befejezik a lehalászást A SOMOGYI TÓGAZDASÁGOKBAN december el­ső hetében befejezték a lehalászást; az összesen 2300 hektárnyi halasta­vakból valamivel több mint 1600 tonna halat fogtak ki - közölte Varga Gábor, a megyei földművelésügyi hi­vatal tegnap. Somogy megyé­ben az 50 regisztrált halter­melő által kifogott mennyiség megfelel a többéves átlagnak, s ezzel az országos halterme­lésből 8 százalékkal részesed­nek. A kifogott halállomány 70 százaléka a fogyasztók által legkedveltebb tükrös és pikke­lyes ponty, közel 20 százaléka fehér és pettyes busa, 6-7 százaléka amur, s mintegy 3 százaléka harcsa, süllő, ületve csuka. Egyeztetés a mézről A mézágazat és a méhészet gondjairól négypárti egyezte­tést tartottak tegnap Budapes­ten. A megbeszélést követő , sajtótájékoztatón az egyeztetést kezde- jtll lt> ményező Fülöp • István független ■ • országgyűlési kép­viselő, a Nemzeti Fórum országgyűlési csoport tagja elmondta: a méhészet válsága nemcsak Magyar- ország gondja, hanem az Európai Unió problémája is. Első lépésként parlamenti ha­tározatot szeretnének elfogad­tatni, amelyben a kormányza­tot felkérik arra, hogy a méhé­HIRSAV szék és a fogyasztók érdekeit képviselve Brüsszelben jele­nítse meg a problémát. Az egyesület szerint szigoríta­ni kellene a mézre vonatkozó normát, hogy a megtermelt méz értékeit a csomagolóipar ne ronthassa le. Zöldségosztó akció INGYEN OSZTOTTAK maguk ter­mesztette zöldséget a gazdák tegnap Dunaharasztiban, a Lidi áruház előtt, hogy ily módoh hívják fel a figyelmet: a bevásárlóközpontok a döm­pingáron kínált zöldségekkel lehetetlen helyzetbe hozzák őket. Egyik vezetőjük, Sákán Antal elmondta: a káposzta önköltsége kilónként 35 fo­rint, a kereskedő ) forintért veszi át, az áruház viszont 11 forintért adja, hogy a dömping­árral növelje for­galmát. Ez az üz­letpolitika azonban sérti az agrárrendtartási törvényt, amely szerint beszerzési ár alatt nem szabad forgalmazni a termékeket. Ügyeletes állatorvos NEM KÍVÁNJA MEGSZÜNTETNI Budapesten az éjszakai és a hét végi ügyeletet a Szent István Egyetem Állatorvos­tudományi Kara. Erről Fodor László, a kar dékánja tájé­koztatta a sajtót. Elmondta: az ügyeletet a kar az állat­orvosképzés és a megbetege­dett állatok sürgősségi ellátá­sa miatt fontosnak tartja, és emiatt fenn kívánja tartani. A fenntartás mellett szól az az érv is, hogy az Európai Unió­ban elfogadott állatorvosi diplo­ma fel­tétele, hogy a hallgatók rutint szerez­zenek a sürgősségi el­látásban, illetve a képzőhelyen éjjel-nappali ügyelet működjön. Mezőgazdasági összeírás Reprezentatív mintavételes mezőgazdasági összeírást hajt végre a Központi Statisztikai Hivatal 2004. december 1. és december 15. között. A fel­mérés alatt megbízólevéllel ellátott összeírok keresik fel a 2000. évi Általános Mező- gazdasági Összeírás (ÁMÖ), a 2001. évi Szőlő- és Gyümöl- csösültetvény-összeírás (Szö- Gyü), valamint a 2003. évi Gazdaságszerkezeti Összeírás (GSZÖ) adatai alapján kijelölt egyéni gazdálkodókat, orszá­gosan csaknem 49 ezer adat- szolgáltatót. A mintavételes mezőgazdasági összeírás cél­ja, hogy pontos képet adjon az egyes ál­latfajok lét­számáról, az ál­latállomány vál­tozásáról, kor és ivar szerinti megoszlásáról, valamint az állatállomány hasznosítására vonatkozóan az állati termékek és mellék- termékek termeléséről és fel- használásáról. Az átcsoportosítás ellen tiltakoznak A kormány vidékfejlesztési politikája ellen tiltakoz­nak a zöldszervezetek, mert tudomásuk szerint az agrártárca újra megpróbálja az erre a célra juttat­ható forrásokat csökkenteni. Schmuck Erzsébet, a Magyar Természetvédők Szövetségének öt civil szervezetet is képviselő társelnöke csütörtökön sajtótá­jékoztatón elmondta: birtokuk­ba kerültek olyan dokumentu­mok, amelyek szerint a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) valótlan indokokra hivatkozva 25 száza­lékos átcsoportosítást tervez a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) ez évi európai uniós for­rásaiból az intenzív mezőgazda­ság támogatására.- Ezzel a lépéssel a kormány felerősítené azt a vidékfejleszté­si szempontból rossz tendenci át, amely pontosan az Euró­pai Unióban jellemző agrár- politikával szemben halad - mondta a társelnök. Ángyán József, a gödöllői Szent István Egyetem Környe­zet- és Tájgazdálkodási Intézeté­nek igazgatója kijelentette, hogy az FVM már márciusban és júniusban is kísérletet tett a vidék fejlesztését szolgáló EU- támogatások átcsoportosítására a nagyméretű gazdaságok kör­nyezetromboló termelését ösz­tönző közvetlen kifizetések ja­vára. Utalt arra, hogy mindkét esetben a társadalom ellenkezé­sét észlelve az agrártárca elállt szándékától. Az egyetemi professzor kifej­tette, hogy dokumentumaik szerint az agrártárca az NVT ke­retéből 14,156 milliárd forintot juttatna inkább közvetlen támo­gatásokra. Az FVM zöldek által vélt szándéka szerint az agrár­környezetvédelemre a Brüsszel­lel megállapodott 19,8 milliárd forint helyett 8 milliárd forinttal kevesebb jutna. A kedvezőtlen adottságú területek támogatása 2 milliárd forinttal, a félig önel­látó gazdaságok támogatása 750 millió forinttal, a termelői csoportok felállítása 1,4 milli­árd forinttal, az állattartó tele­pek környezetvédelmi, higiéni­ai és állatjóléti megfelelést segí­tő jogcíme pedig 2 milliárd fo­rinttal csökkenne. Ángyán József idézte az FVM tudomásukra ju­tott indokát is, amely szerint a gazdák információk hiányában várhatóan „felelőtlenül túlvál­lalnák magukat” a támogatá­sokból, nem tudnák elkölteni a rendelkezésre bocsátott pénzt, így azt úgyis vissza kellene fi­zetniük. Az igazgató hangoztatta, hogy tudomása szerint az agrár­tárca az NVT ez évi keretén kí­vül a vidékfejlesztésre 2006 vé­géig Brüsszellel kialkudott tá­mogatásokat minden évben megkurtítaná, a három évre ve­títve összesen 20 százalékkal. SzUvácsku Zsolt a Magyar Ma­dártani Egyesület képviseleté­ben jelezte, hogy az NVT módo­sításával az ország megsértheti azt a megállapodást, amelyet az EU-val még a nyáron kötött a források felhasználásainak cél­jait illetően. Az NVT teljesülésének monito- ringját végző bizottságban tag­sággal rendelkező szakember nehezményezte, hogy nem ke­rült sor előzetes egyeztetésre a társadalmi szervezetekkel az át­csoportosítás kapcsán, arról legfeljebb utólag tájékoztathat­ják már csak a zöldeket. Schmuck Erzsébet megje­gyezte, hogy Magyarország az utolsó előtti helyen áll a 10 új EU-tagország közül a vidék- fejlesztési források ará­nyait tekintve, ezért ele­ve alacsonyak a rendel­kezésre álló források.- Ehhez képest a közvet­len kifizetéseket nézve a máso­dik legmagasabb szint jut a ma­gyar gazdáknak - tette hozzá a társelnök. Rámutatott, hogy az EU változó agrárpolitikájában a kedvezőbb társfinanszírozási feltételekkel bíró vidékfejleszté­si pénzek egyre nagyobb teret nyernek a közvetlen kifizetések rovására. Ezért érthetetlen, hogy a kormány miért ragasz­kodik a régimódi agrárszemlé­lethez. Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke szólt ar­ról, hogy szervezetük minden országgyűlési képviselő számá­ra levelet juttatott el, ismertetve a vidékfejlesztés erősítésének előnyeit az intenzív mezőgazda­sággal szemben. FOTÓ: KOVÁCS TIBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom