Új Dunántúli Napló, 2004. december (15. évfolyam, 328-356. szám)

2004-12-24 / 351. szám

16 2004. DECEMBER 24.. PÉNTEK - DUNÁNTÚLI NAPLÓ HITÉLET Az egész magyar népért Elhurcoltak miséje A magyarországi németek elhur­colásának 60. évfordulójára em­lékeznek karácsony másnapján, december 26-án, vasárnap. Baranyából 3122 nőt és férfit vittek 194445 telén kényszer- munkára a Szovjetunióba. Min­den ötödik ott veszett. Az emlékezés vasárnap dél­után egy órakor koszorúzással kezdődik a Lakits laktanyánál (Szigeti út 35.), beszédet mond Dá­vid Ibolya, a Parlament alelnöke. A hagyományos szentmisét az áldozatokért Mayer Mihály me­gyés püspök mutatja be 15 óra­kor a Belvárosi templomban. Énekel a véméndi vegyeskar. Előtte két órától emlékezés, gyer­tyagyújtás, ima és karácsonyi énekek a mohácsi Singende Qu­elle Kórus előadásában. A temp­lom fél 2-től lesz nyitva. Az elhurcoltak miséje után a Megyei Önkormányzat díszter­mébe (Papnevelde utca 5.) vár­nak mindenkit beszélgetésre. Szeretetcsomagok Ma reggel száz hajléktalannak adott ételt pécs-kertvárosi házá­ban az Egyházmegyei Karitász. Csomagokat visznek az előzetes letartóztatásban lévőknek, hol­nap este pedig közösen a Szent Egyed Lelkiségi Csoporttal meg­rendezik a hajléktalanok kará­csonyát a Karitász-házban. Karácsony hetében az egyház­megye területén 100 rászoruló család kapott meglepetés csoma­got, Pécsett 100 nagycsaládnak adtak élelmiszert, édességet, ajándékcsomagot. A tea-járat ke­retében 120-an kaptak élelmi­szert, édességet, gyümölcsöt. Pécsi Advent Szerdán este Balatoni-Wisinger Mátyás Band der Liebe, a Szeretet köteléke című művének ősbemu­tatójával zárult a Pécsi Advent 2004. A harmincezer embert von­zó rendezvény-sorozatot dr. Újvári lenő, a Világörökség Kht elnöke méltatta a Bazüikában. Balatoni Mátyás műveit a Komlói Pedagó­gus Kórus (kórusvezető dr. Szabó Szabolcs) és a Koch Valéria Né­met Nemzetiségi Általános és Kö­zépiskola énekkara (karnagy: Halmi Gábor) mutatta be. Közvetí­tést ad az MTV Körzeti Stúdiója. A Szentszék budapesti diplomáciai képviselete, a Magyarországi Apostoli Nunciatúra közleményt adott ki Gyurcsány Fe­renc miniszterelnök vati­káni látogatásával kap­csolatban. A közlemény teljes szövegét az alábbi­akban közöljük: A Szentszék budapesti diplo­máciai képviseletéhez, különbö­ző intézményektől és személyek­től megkeresés érkezett, hogy tu­domást szerezzenek Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr vatiká­ni látogatásának kimeneteléről, mert mindeddig a helyi tömeg­kommunikációs eszközök szinte csupán arról számoltak be, amit a magyar kormányküldöttség kö­zölt a Szentatyával és az államtit­kárral. Mindenekelőtt teljes egészé­ben felidézzük a Szentatya Gyur­csány Ferenc miniszterelnök úr­hoz intézett beszédét: „Miniszterelnök Úr! Szeretettel köszöntőm Önt a Vatikánban és köszönöm üdvöz­lő szavait Ebben az évben Ma­gyarország belépett az Európai Unióba, s ezzel új fejezet kezdő­dött történelmében. Bízom ben­ne, hogy országa a kontinens jö- vőjéhez sajátos módon járul hoz- zá, merítve a kulturális és lelki értékek gazdag örökségéből, amelyek Szent István korától kezdve formálták a magyar nép lelkét. Ebben az összefüggésben kü­lönösen is az Ön nemzetének if­júságára gondolok, szilárd erköl­csi és polgári erényekre való ne­velésük fontosságára. Ez az egy­ház számára különösen is jelen­tős, amikor vallási és oktató-ne­velői misszióját végezve a köz ja­vát szolgálja. Ezért rendkívül nagyra értékelem a Magyaror­szág és a Szentszék között az el­múlt években kötött jogi egyez­mények sorát, különösen is a megállapodást a katolikus egy­ház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének fi­nanszírozásáról. Ez a megállapo­dás jogilag kötelező érvénnyel határozza meg az egyház szere­pét a magyar társadalom életé­nek e fontos területén, tisztelet­ben tartva a vallásszabadságra és az oktatásra vonatkozó embe­ri jogokat. Remélem, hogy a konstruktív együttműködés szel­leme jellemzi majd a jövőben is az egyház és az állam munkáját a megállapodásban foglaltak hű­séges végrehajtása során. Megköszönve látogatását, biz­tosítom excellenciádat az egész magyar népért végzett imáimról. Nemzetére szívesen kérem Isten áldását, kívánok bőséget és bé­kességet” Amint már köztudott, a Szent­atyával való találkozás után - amely a magyar delegáció fogad­tatására nézve különösen kedve­ző volt - a miniszterelnököt, So­mogyi Ferenc külügyminiszter­rel és Hiller Istvánnal, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériu­mának vezetőjével együtt, fogad­ta Angelo Sodano bíboros úr, Őszentsége államtitkára. A meg­beszélés hozzávetőlegesen ötven percig tartott. A megbeszélés során a minisz­terelnök kijelentette, hogy nagy­ra becsüli a katolikus egyház és más egyházak szerepét abban a szolgálatban, amit szociális és kulturális téren fejtenek ki Ma­gyarországon mondván többek között: E nélkül Magyarország nem lenne az az ország, ami. Mindazonáltal a miniszterelnök megerősítette a Szentatyához in­tézett beszédében elhangzott szavait, miszerint a katolikus egyház túlságosan sokat foglal­kozik a politikával, amint az a kettős állampolgárságról szóló népszavazás és az Oktatási Mi­nisztérium előtti tüntetés alkal­mával tette. Erre vonatkozólag a bíboros ál­lamtitkár megjegyezte, hogy a magyar püspökök jó állampol­gárokként csak aggodalmuknak adtak hangot a közjóért, és a Szentszék kiáll mellettük, mert csak azt kérik, ami a megállapo­dás szerint jár. A tüntetéssel kap­csolatban pedig megjegyezte, hogy azon jelen voltak min­den magyarországi törté­nelmi egyház képviselői. Ezután a bíboros állam­titkár következetesen alá­húzta a párbeszéd fontossá­gát, megdöbbenését fejez­vén ki a tény fölött, hogy a kormány nem tartja tiszte­letben a Horn Gyula mi­niszterelnök és Angelo So­dano bíboros által 1997-ben aláírt, Szentszékkel kötött megállapodást A megálla­podás - aláírása után - megfelelőképpen ratifikál­ta a Magyar Országgyűlés és a köztársasági elnök ál­tal is elfogadásra került. A bíbo­ros következésképpen felkérte a magyar kormányt a párbeszéd alkalmainak gyakoribbá tételére mind a Szentszékkel, a budapes­ti Apostoli Nunciatúrán és Ma­gyarország Szentszéki Nagykö­vetségén keresztül; mind pedig a Püspöki Konferenciával, a külön­böző kormányzati hivatalok, kü­lönösen a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Egy­házi Kapcsolatok Államtitkársá­gán keresztül. Hiller miniszter és a külügyminiszter teljes készsé­güket fejezték ki a párbeszéd ér­dekében. Végezetül mindkét fél kijelen­tette, hogy egyetértenek a párbe­széd újrakezdésében az állam és egyház kapcsolatait érintő prob­lémákról. A magyar miniszterelnök a Szentatyánál Karácsonyi csodavárás Dr. Szalai István Hit, bizalom, megbocsátás, szere­tet, béke... Két évezrede meg-meg- újulva ezen fogalmak jegyében várjuk a karácsony eljövetelét. Évente kiemelkedő fénypont a csoda, az ember felemeli a fejét és reménykedve felfelé néz. Karácsony! - Erre a szóra, gon­dolatra különleges érzés fogja el a világ nagy részét, ami „jót” ered­ményez. Ez a „jó” százezer formá­ban nyilvánul meg. Külsőségei iránt már a legko­rábbi gyermekkor nagy vonzal­mat tanúsít, és a legtöbb ember élete végéig tart. Legkorábbi em­lékeimben csillogó, sziporkázó fények, fenyőillat, színes tár­gyak, zöld fa - mai napig mara­dandó emlék. Később már for­málódik a szép és zenei hangok­kal, énekekkel bővül. „Menny­ből az angyal” könnyeket fa­kaszt, amikor két-három éves ár­tatlan gyermek énekli. A gyermekek életében összefo­nódik három nagy ünnep - a nyu­szika, a Mikulás és a Jézuska, füg­getlenül a más-más vallási, törté­neti alaptól. Ez a három esemény a jellemző, meghatározott ajándé­kozási alkalom. Minden vonatko­zásban kiemelkedő a karácsony, amikor a Jézuska a karácsonyfán kívül hozza az áhított ajándékot Aztán nő-nő a gyerek és elkezd gyanakodni. Első csalódásomnál a nyuszika „bukott le”. Cselédlá­nyunk faklumpájába csempészett húsvéti tojás nagyon forró volt, amit szóvá tettem. Kedves szolgá­lónk úgy magyarázta, ez attól van, hogy most tojta a nyuszika és for­ró volt a popsija. Hittem is, nem is. Nemsokára a Mikulás is leleple­ződött. A hangja is nagyon hason­lított Scheffer molnárunkéra. Mi­kor kiment, felszedtem a földről néhány szál elhullajtott szakállát Fehér krepp-papírok voltak. A végső csalódást a postás okozta, amikor a szüleim helyett az én ke­zembe adta azt a könyvajándékot, amit levélben kértem a Jézuská­tól. Sírva tartottam a kezemben. Elkezdődött azon csalódások soro­zata, ami az életben egész termé­szetes. No de elkezdődött egy másik korszak, amiben már én díszítet­tem a fát a családnak. Később könnyezve hallgattam vissza gyermekeim és unokáim hangját a magnófelvételről... „mennybőla zangyal.” Ez így volt szép. Nem sajtóhiba. Kétségtelen, ma már más a vi­lág, hisz eltüntették a csodákat Már ősszel láthatták gyermeke­ink a kirakatban sorakozó Miku­lásokat Ugyanúgy idő előtt dísze­legnek az angyalkák, Jézuskák. Amikor eljön az idejük, már nem nézik tágra nyílt csodálkozó szemmel a csillogó karácsonyfát A túlajándékozás, az internet, a modern technika háttérbe szorí­totta a csodaváró, széplelkű, idea­lista gondolatvüágot Az eldurvult vüág megnyilvánulását naponta szemlélhetjük a híradókban. Kell, hogy legyen karácsony! Keresztény ünnep, de igényli a más vallású ember is, sőt az egész vüág. Emlékszem a rádió híreiből a második világháború kezdetén, hogy a harcban szemben álló né­metek és franciák egymás lövész- árkaiba mentek át barátkozni és karácsonyi dalokat énekeltek. Igaz, később tovább lőtték egy­mást, de volt egy nap, amiből ki­derült, hogy nem kellene elmebe­teg, ordítozó, öklét rázó emberek biztatására, parancsszóra egy­mást pusztítani. Jó volna, ha kará­csony szeüeme tovább tartana két-három napnál, ha a szeretet, béke nem csak szólam lenne. Reméljük, hogy az élet postá­sa a jövő karácsonyán nem a mi kezünkbe adja realista ajándé­kát, hanem átengedi szerepét a csilingelő Jézuskának, aki visz- szahozza gyermekkorunk szép hangulatát IT'tfniPC’T’rií’lkT'V 071? M Tilt ¥ *» £j kjp Ma * £j Xw a Cf Ma £1 ifi ÍWa £j aj Vágyak Garadnay Balázs fizikai lét határait, annyira szeretnénk belesni abba a vi­lágba, amiről Pál apostol ezt mondja: „Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azok­nak készített, akik őt szere­tik.” (lKor 2,9) Vágyódásunk nem csupán öncélú kíváncsiskodás, hanem a tetteinket szeretnénk hozzá igazítani: szeretnénk többet tudni, igyekszünk jobbá lenni, hogy megfeleljünk Isten aka­ratának, és örömet szerez­zünk embertársainknak. Ha ez a vágy és az igyeke­zet csupán csak belőlünk fa­kadna, nem sokra vinnénk - nem tudnánk önmagunk fölé nőni. Ezt a vágyat azonban Is­ten oltotta belénk, ezért min­den esélyünk megvan arra, hogy a bennünk megjelenő vágy és az isteni akarat egy­másra találjon. Ha mi Isten akaratát keressük, s azt akar­juk teljesíteni, akkor épp ez­által válik valóra a bennünk megjelenő vágyakozás, hi­szen ezt nem mi találtuk ki, hanem erre késztet minket a bennünk élő Isten. Korunk lelki írója igy fo­galmazza meg tapasztalatát: „Isten az emberi szívet na­gyobbra méretezte a földnél, hogy az sohase tudja egé­szen betölteni” (Szent-Gály Kata). Isten tehát fenntartot­ta az ember szívét Önmagá­nak, hogy a világ kínálatait látva el ne csábuljunk, meg ne csaljuk Őt, le ne cseréljük a Végtelen értéket véges él­ményre. S ha valaki azt gondolná, Is­ten „erőből”, hatalmi pozíció­ból uralkodik felettünk, az gondolja meg a tékozló fiú ap­jának magatartását. Jézus rá­mutat benne az Atya nyitott szívűségére: amikor fia elkéri tőle örökségét, odaadja neki, bár tudja, hogy ebből baj lesz. Isten nem veszi el szabadsá­gunkat - szeretete olyan nagy (végtelen), hogy abba belefér az is, hogy mi visszautasítsuk azt. Akik úgy érzik, gyengék akarni az Istennel való közös­séget, azok a megvalósíthatat- lanság vádjával támadják Őt. Isten azonban nem olt belénk olyan vágyat, amit ne akarna beteljesíteni, amit nem lehet­ne megvalósítani. Ez ellenté­tes lenne jóságával, minden- hatóságával, valamint a terem­tés és a megváltás művének komolyságával. Emberi vágyódásunknak valójában az ad igazi fedeze­tet, hogy Ő maga vágyódik utánunk. Emberré levése örök tervének megvalósulása. Ezt az isteni titokzatosságot emberi szavakkal nehéz meg­közelíteni, de talán azt mond­hattak, hogy „hiányzott” vala­mi a teljességéből: az a magát elajándékozni vágyó szeretet, amely azonosulni kíván az emberrel. Kétezer évvel ezelőtt - ami­kor az idő betelt - ez az örök isteni vágy valósult meg: nem látogatóként jött közénk, ha­nem tulajdonába érkezett - nem a világba, mint tulajdoná­ba, hanem belénk, mint tulaj­donába. Ha érkezése bennünk célba talál, akkor megérett az idő, hogy életünk Beléje oltódjon. Az lesz a legigazibb kará­csony, amikor az ember Isten Gyermeke akar lenni, és ez a megistenülés meg is valósul. Akár a mai napon. tfft/f f fj< Xt 1? y TW V £1IV* JUJtuJcYJCj/j.1 JEj J U PÜSPÖKI PROGRAM. Ma Margit- majorban és Cserkuton a szociális otthon gondozottaival találkozók Mayer Mihály megyéspüspök. Az időseket kispapok köszöntik. A ka­rácsony estét évek óta a szemina- ristákkal tölti a püspök úr. Az éjféli misén a Palestrina kórus énekel. (Karnagy Jobbágy Valér, az orgoná­nál Szamosi Szabolcs). Karácsony napján a nagymise 11 órakor lesz a Bazilikában. Szilveszterkor a há­laadó mise 18 órakor kezdődik, énekel a Mozart kórus. KARÁCSONY A TÉVÉBEN. Ma, a szentestén 5 perccel éjfél előtt az MTV és az M2 az egri Bazilikából, a Duna TV 24 órakor Déváról köz­vetíti az éjféli misét. Holnap, kará­csony napján az MTV és az M2 11 órakor a karácsonyi evangélikus istentiszteletet közvetíti a Bécsi ka­pu téri evangélikus templomból. 12 órakor az MTV, az M2 és a Duna TV Rómát kapcsolja: II. Já­nos Pál pápa karácsonyi üzenete és áldása. KARÁCSONYKOR is közvetíti az ünnepi német nyelvű szentmisét a Dél-dunántúli Régió Rádió Nemze­tiségi Szerkesztősége a Belvárosi templomból. Énekel a palotabo- zsoki Edelweiss Leánykar. A szent­mise fél 10-kor kezdődik, a közve­títés 10 órakor. APRÓSZENTEK ünnepén, de­cember 28-án, kedden délután 3 órakor megszólalnak a pécsi templomok harangjai az abor­tusz áldozatainak emlékére. Ugyanakkor a Pius (Jézus Szíve) templomban imaórát tartanak Lőrincz Sándor atya vezetésé­vel. A Magzatvédő Társaság Baranya megyei Csoportja kéri, jöjjenek minél többen az ima­órára. ZARÁNDOKLAT INDUL a Szent­földre Pécsről január 19-től 25-ig Mayer Mihály megyés püspök vezetésével, három pap kíséreté­ben. A program: Jeruzsálem, Ná­záreti Holt-tenger, Genezareti tó, Hét Boldogság Hegye. Érdeklőd­ni a 30/620-5923-as telefonon lehet. KÓTA-DÍJAK. A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége 2004- ben először adott át KÓTA-díjakat több kategóriában. December 16- án Budapesten a Zeneakadémián a Magyar Kórusok Napján a Ko- dály-hangversenyen osztották ki a kitüntetéseket. Kórus kategóriá­ban a Pécsi Kamarakórus (kar­nagy: Tillai Aurél), kórusénekes ka­tegóriában Szauer Dezső, a Pécsi Kamarakórus alapító tagja, ma is aktív énekes vehetett át KÓTA- díjat. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom