Új Dunántúli Napló, 2004. december (15. évfolyam, 328-356. szám)
2004-12-24 / 351. szám
2004. DECEMBER 24., PÉNTEK - DUNÁNTÚLI NAPLÓ BEMUTATKOZIK A PÉCSI TDDOMÁNYEGYETEM */ * v\ Tudomány és szellemiség A tudományos publikációk alapján legjelesebbnek bizonyult kutatókat a PTE rektora köszöntötte A nemrég kezdett hagyományhoz híven a Pécsi Tudomány- egyetem rektora idén is összehívta az egyetem azon oktatóit és kutatóit, akik ez évben nagy nemzetközi visszhangot kiváltó publikációkkal öregbítették az intézmény hírnevét, újdonságokkal járultak hozzá tudományterületükhöz. A tudományos publikációk szabályzatban rögzített mérhetőségi paraméterei alapján idén legjobbnak bizonyult egyetemi oktatók, kutatók számára december 13-án rendeztek ünnepséget az egyetem Halasy-Nagy József profesz- szor, az Erzsébet Tudományegyetem első rektorának nevét viselő Rákóczi úti aulájában. Dr. Lénárd László rektor köszöntőjében a kutatás és oktatás minőségének fontosságát hangsúlyozta, kifejtve, hogy az egyetem nemzetközi rangját és oktatási színvonalát mindig a kutatási tevékenység határozza meg. Megemlítette azt is, hogy az idén összesen harminchét kimagasló publikációt megalkotó oktató, kutató soraihoz jövőre várhatóan még többen csatlakoznak. Folyamatban van ugyanis egy olyan rendszer kidolgozása, amely a művészetek területén is lehetővé teszi az alkotások értékelését. A legnagyobb hatással bíró publikációk szerzői: A Természettudományi Kar Biológia Intézetéből dr. Pesti Miklós professzor, a Fizika Intézetből dr. Kovács Tamás docens, dr. Szlachányi Kornél professzor, dr. Erostyákné dr. Buzády Andrea adjunktus, dr. Hebling János docens, dr. Kuhlevszkij Szergej docens, Kozma Ida Zsuzsanna tudományos segédmunkatárs, a Kémiai Intézetből dr. Kovács Barna Szilárd docens, Csóka Balázs tudományos segédmunkatárs, dr. Kunsági- Máté Sándor docens, dr. Végvári Ákos adjunktus, dr. Kollár László, dr. Kilár Ferenc professzorok. Az Egészségügyi Főiskolai Karról dr. Kovács L. Gábor professzor, valamint a Klinikai és Ápolástudományi Intézetből dr. Bódis József professzor. Az Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi- és Európajogi Tanszékéről dr. Bruhács János professzor. A Pollack Mihály Műszaki Kar Műszaki Informatikai és Villamos Intézetéből dr. Iványi Miklósné tudományos tanácsadó. Az Általános Orvostudományi Kar Biofizikai Intézetéből dr. Nyitrai Miklós docens, és dr. Sümegi Balázs dékán. A Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetből Tamasikné dr. Helyes Zsuzsanna adjunktus. Az Immunológiai és Biotechnológiai Intézetből dr. Balogh Péter docens, a Klinikai Kémiai Intézetből dr. Csutora Péter adjunktus, a Pathologiai Intézetből dr. Méhes Gábor adjunktus, a Szerves- és Gyógyszerkémiai Intézetből dr. Hideg Kálmán professzor, az Élettani Intézetből dr. Jandó Gábor adjunktus, a Bölcsészettudományi Kar Angol Nyelvészeti Tanszékéről dr. Andor József docens, a Szociális Munka Tanszékről dr. Kelemen Gábor docens. A Közgazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti Tanszékéről dr. Varga Attila docens, a Gazdasági Informatika Tanszékről dr. Borgulya István docens és Kruzslicz Ferenc adjunktus, a Döntéstudományi Tanszékről dr. Komlósi Sándor professzor. Az Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinikájáról dr. Németh József tudományos főmunkatárs, a Gyermekgyógyászati Klinikáról dr. Soltész Gyula professzor, az I. sz. Belgyógyászati Klinikjáról dr. Tóth Kálmán professzor, az Idegsebészeti Klinikáról dr. Dóczi Tamás professzor, a II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrologiai Centrumából dr. Wagner László klinikai orvos, az Orthopaediai Klinikáról dr. Bárdos Tamás tudományos segédmunkatárs, az Orvosi Genetikai és Gyermekfejlődéstani Intézetből dr. Kellermayer Richárd klinikai orvos, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáról dr. Trixler Mátyás professzor. Büntetik a nagyobb teljesítményt Nehéz pénzügyi helyzetbe került a Pécsi Tudományegyetem: klinikái túlteljesítésének büntetéseként több mint 800 millió forint finanszírozást nem kapott meg a betegellátás költségéből.- Ha a teljesítmény pont alapján számított része megy túlteljesítésbe, belép a deg- resszív finanszírozás - ismerteti a jelenleg szisztémát Ferenci József (képünkön), a PTE gazdasági főigazgatója. - A referencia időszak teljesítményének 98 százalékáig fizet az OEP 100 százalékban, a következő 5 százalékot már csak 60, az azt követő öt százalékot már csak 30, és a tíz százalékon túlmenő túltelményét, és egy szinttel feljebb tudja küldeni a pácienst, az egyetemi klinikák mint progresszív betegellátók már nem tehetik ezt, el kell látniuk a beteget.- A degresszió hatása: ha nem lesz valamilyen év végi ellentételezés, akkor 832 millió forintot nem kapott meg a PTE a betegellátásért - mondja a gazdasági főigazgató. - Volt klinika, amelyik már szeptemberben, de novemberre szinte mindegyik belecsúszott deg- resszív finanszírozási sávba. Hogy melyik mennyire, az annyiban lényegtelen, hogy az OEP az egész intézmény szintjén számol. Most még az a remény él, hogy havi teljesítményátlag mintegy 30 százalékát áz év végi maradékból megadja az OEP az egyetemnek. A PfE-nek 1,3 milliárd forint körüli a havi teljesítményátlaga, tehát kb 400 millió forint jöhet szóba, de ez még bizonytalan. Az egészségügyi intézmények teljesítmény-finanszírozásának van pontok alapján megszerezhető része. A HBCS pont idén 127 ezer forint volt. A HBCS homogén betegségcsoportot jelent az ellátási költség szempontjából. A besorolást az Országos Egészségügyi Pénztár végzi. Az ellátóhely hónapokkal később tudja meg, hogy pontosan mennyit kap a beavatkozásért. Vannak továbbá esetfinanszírozások, például, hogy hány veseátültetés végezhető el. jesítést már csak 10 százalékon fizeti. Vagyis nagyobb teljesítményt büntetik, és voltaképpen a magasabb színvonalút. A degresszív finanszírozás országos probléma, de az egyetemeket különösen érinti. Miközben az alacsonyabb szintű ellátóhely mindig figyelheti a teljesítsét teljes mértékben a Reneszánsz Rt. Alapítványa finanszírozza. A süttői mészkőből készülő monumentális műalkotás - 3,5x3,5x5 méter - a gulágra hurcolt szellői polgárokra emlékezik. Az alkotót az esemény szemtanúival folytatott személyes találkozások által a közel hatvan év távlatából is elevenen élő mélységes fájdalom érintette meg, így a mű fő motívuma a sírás, a könnyel áztatott föld lett. A felhő-eső-víz- folyam ábrázolás célja, hogy a természet sírása és az emberek fájdalma közti párhuzam rámutasson a szülőföldhöz való kötődésre, az ember és a természet létének szimbiózisára. A Reneszánsz Rt. Alapítványa idén tavasszal hirdette a „NAGY MŰ - KIS FALUNAK” pályázati lehetőséget ezer főnél kisebb lélekszámú települések, valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a PTE Művészeti Kar szobrász hallgatói részére, azzal a szándékkal, hogy köztéri műalkotások jöhessenek létre azokon a településeken, ahol egyébként nincs lehetőség köztéri művészeti alkotások kivitelezésére. A pécsi kar részéről hat hallgató készített egy-egy tervet hat dél-dunántúli falu réa monumentális műalkotás makettjével szére, a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói közül öt pályázó volt. PTE Művészeti Kar és a Reneszánsz Kőfaragó Rt. „NAGY MŰ - KIS FALUNAK” „OPUS MAGNUM VILLÁÉ PARVAE” pályázat eredményhirdetését decemberben a Művészeti Kar aulájában tartották. A PTE Művészeti Kar pályázatai közül az idén diplomázott Tóth Zsuzsa pályamunkáját fogadta el a szakmai zsűri. A szobor a baranyai Szellő községben lesz felállítva jövőre. A 172 fős teleÉf ,, ptiles a tereprendezést vállalta, a S szobor elkészítőNagy mű - kis falunak, szoborpályázattal Fel a fejjel, magyarok! Habsburg Ottó előadás után a hallgatóságával beszélgetett December 14-én Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke tartott előadást az EU-ról a PTE Bölcsészettudományi Kar történeti tanszékeinek Rókus utcai épületében. A Páneurópai Unió elnöke úgy látja, mindenképpen előnyös a mostani EU tagbővítés. A külhoni magyarságnak eddig soha nem tapasztalt lehetőségei adódtak azzal, hogy szerves részeit képezhetik államaik országgyűléseinek, s hogy Románia és Szlovákia estében kormányzati szinten képviselhetik a magyarságot. Magyarországnak is fontosabb szerepet kellene szánnia az országban élő kisebbségeknek. A kétkamarás rendszerben a nemzetiségek is jobban érvényt tudnának szerezni az akaratuknak, ez pedig összetartást eredményezne az állandó civakodás helyett. Habsburg Ottó úgy vélekedett, a magyarság legnagyobb baja napjainkban „Hungaro- pesszimizmus”. Szerinte nincs ok a szomorkodásra. Ő már olyan eseményeket is megélt 92 életéve alatt, amikhez képest a mai helyzet kifejezetten biztató. Nem szabad lebecsülnünk saját magunkat, mert akkor nem is leszünk képesek céljainkat elérni. Ezért azt tanácsolta: Fel a fejjel, magyarok! A PTE a legnagyobb A Pécsi Tudományegyetem a 1990-es évektől különösen dinamikusan fejlődik. Ez a tendencia az pécsi egyetemi integrációt követően csak erősödött. Az intézmény kilenc karán a legváltozatosabb képzések és szakok biztosítják a jövő szakembereinek magas szintű oktatását a felsőfokú szakképzésektől az alapképzéseken, másod- diplomás képzéseken át, a változatos témakörű doktori iskolákig. A hallgatói létszám 2000- ben, az integrációkor 25295 fő volt, egy évvel később 27013, 2002-ben 29394, majd 2003- ban 31858. Az idei októberi hallgatói létszámstatisztika alapján jelenleg 33559 hallgató iratkozott be a Pécsi Tudomány- egyetemre a 2004/2005-ös tanév őszi szemeszterében. Ezzel ma a PTE a legnagyobb magyar egyetem, megelőzve a budapesti Eötvös Loránd Tudomány- egyetemet is, amely hosszú évek óta viselte ezt a címet. Az oldal a PTE támogatásával készült Oldalszerkesztő: Dunai Imre
