Új Dunántúli Napló, 2004. december (15. évfolyam, 328-356. szám)
2004-12-20 / 347. szám
2004. DECEMBER 20., HÉTFŐ - DUNÁNTÚLI NAPLÓ RIPORT 7 KULTÚRA Aki rászokott a Szimfoniettára misszió Az operajátékot emelné magasabbra Mészáros B. Endre- Beleszülettem 1970-ben Szolnokon egy zenélő családba, édesapám csellózott, bőgőzött, a város szimfonikus zenekarának egyik alapító tagja volt, és ez meghatározta a sorsom - vázolja zenei indíttatását a Pécsi Nemzeti Színház zeneigazgatója, Somos János Csaba, aki az új évadban vette át a Pécsi Szimfo- nietta irányítását. A konzervatóriumot már Debrecenben végezte az ifjú csellós, aki a trombitával és a zongorával is megbarátkozott az idő múlásával, sőt a hivatásos kórusokkal is szoros kapcsolatba került. A konzerva- tóriumi érettségi után a Zene- akadémiára karvezető szakra jelentkezett, majd negyedévesen a karmesteri vonalon is folytatta. Nem is akárhogyan: a X. MTV Nemzetközi Karmester- versenyen a miskolciak már mint saját versenyzőjüket köszöntötték Somos Csabát.- Miskolcon sokat dolgoztam Kovács László meghívására, három esztendőt töltöttem ott, mint betanító karmester a zeneakadémiai éveimben - számol be a vidéki dirigensi bemutatkozásáról az operát. Ezt a darabot a színházban is szeretnék mielőbb bemutatni.- Az a célom, hogy a nagy múltú operaélet újra régi fényében tündököljön a városban - teszi hozzá a karmester. - Jelenleg másfél operát játszik a zenekar évadonként, egy újat és egy felújítást, én pedig missziómnak tekintem, hogy a társulatot újabb feladatokra serkentsem. Természetesen olyan művekben gondolkodunk, amelyek kisebb létszámú zenekart igényelnek, és mert a műfaj rendkívül pénzigényes, nagyon oda kell figyelni a programválasztásra is. Hogy a Don Giovanni mikor kerül be a színházba, az még a „jövő zenéje”, mert előbb a Varázsfuvolát kell februárban tökéletesen színre vinnünk, márciustól pedig az Olivér musical megy majd élőzenével a színházban. A jövő nyárra is van már elképzelés: Gluck Orpheus és Euridikéje olasz nyelven. a PNSZ zeneigazgatója. - Egyébként Szolnokon is sokat tevékenykedtem ekkortájt, de a karvezetést sem adtam fel. Igen fiatalon hatalmas feladatot kaptam, 21 évesen megörököltem Vass Lajostól a Vasas Művészegyüttes hetventagú ének-' mesteri posztját tartja. Itt az ezredforduló után már zene- igazgatóként ügyködött, majd azért pályázott tovább Pécsre, mert rendezettebbnek, harmonikusabbnak látta a város különböző zenekarainak, a színház együtteseinek kapcsolatát. karát, mely országos hírű, és a főváros egyik legnagyobb kórusa. Egy kis megszakí- A Don Giovannival debütált tástól eltekintve azóta is veze- a nyáron Baranyában, miután tem ezt az énekegyüttest. a tettyei szabadtéri zenei Pályafutása igazi kezdeté- fesztivál keretében a nek a Debreceni Színház kar- Szimfoniettával betanulták tanárok Énekelnek NÉPSZERŰ PÉCSI DALÁRDA. Egyre több fellépésen szerepel a Pécsi Nyugdíjas Pedagógusok Kórusa. A napokban is több helyszínen léptek fel, karácsonyi koncerteken is szerepeltek, többek között a Baranya megyei Közgyűlés dísztermében is bemutatták műsorukat. fotó, laufer László KARIKATÚRA KIRÁNDULÁS. - Hazafelé a Zengöről összeszedtem a szemetet SZMODIS IMRE RAJZA A pécsi dzsessz-scat meghódította Norvégiát Mészáros B. E. A pécsi dzsessz-scat énekesnő, Bornemissza Mária song, musical, jazz énekiskolája két év alatt kinőtte az országhatárt, Norvégiában is bemutatkozott. A skandináv sikert jelzi, hogy a svédek is vevők egy ilyen mesterkurbálására. Órákig tartott az angol nyelvű zenés társalgás, és az előadásnak akkora a visszhangja, hogy visszahívták ismét oktatni a pécsi előadó-mű- i vésznőt. Mi több, a szomszédos Svédországból is érkeztek már az IH énekóráira megfigyelők, mondván, Stockholmban is elkel- s ne valami ha-* / , ♦ zusra. A stavan geri egyetem Zeneművészeti Intézetében a norvégok egymás kezéből kapkodták a mikrofont, hogy a Közép-Európából érkezett tanárnő mesterkurzusán szerepeljenek. A dzsessz szakos diákok amerikai profiktól tanulják itt a hangszeres játékot, ám énekoktatás nincs az iskolában, Keletről pedig első ízben érkezett ide meghívott előadó. Bornemissza Mária egy bemutatkozó koncerttel nyitott, és a scatritmus annyira megfogta a hallgatóságot, hogy kéttucatnyi tanuló és tanár vette a bátorságot a stílus élőbeni kiprósonló. Itthon sem állt meg az élet, a tehetséges dalnokok ma este különleges zárógálán adnak számot tudásukból, Angyaldal címmel másfél órás karácsonyi musicalt mutatnak be 18 órától az Ifjúsági Házban. A zenés játék Bornemissza Géza szövegével magyar, angol és német adventi dallamokra íródott, és a Tejútról érkező csillagok, angyalok a szereplői. Hogy mire juthat a sajátos song, music, jazz, scat énekiskola segítségével egy tehetséges nebuló, az ma este az IH- ban tehát kiderül. 77 Rendkívüli, kibővített kulturális bizottsági ülésre került sor szombaton a pécsi városházán abból az alkalomból, hogy elkészült az Európa Kulturális Fővárosa pályázat koncepciója. A 32 oldalas szövegen - amely Takáts József munkája - nemigen találtak valódi fogást a vita résztvevői, azonban egyértelműen kiderült, hogy ez a koncepció élesen különbözik a két nappal korábban a közgyűlés által elfogadott, a város kulturális koncepciójának nevezett „ingoványtól”, amelyre a pályázatnak épülnie kellene. Cseri László A belvárosi „Kultúrpalota" árnyékában A kulturális intézmények vezetői, a kamarai elnök és az egyetem rektorhelyettese is részt vett a kulturális főváros elkészült koncepciójának megvitatásán szombaton délelőtt a pécsi városházán. Bár elhangzottak olyan észrevételek is, amelyek beépítésre kerülnek az anyagba, komoly hiányosságokat senki sem tudott felemlíteni, s mint Kablár János MSZP-s képviselő megállapította, a 32 oldalas anyagban kevesebb hibát lelt, mint egy szokásos egyoldalas ön- kormányzati előterjesztésben. Olyan írásról van szó, mondta Takáts József pályázatíró, amelynek ideális olvasója nem a pécsi polgár, aki városának kultúráját így vagy úgy ismeri, hanem egy elképzelt döntnök, akinek feltehetően csak felületes ismeretei vannak a város fejlesztési lehetőségeiről, kulturális állapotáról. A szöveg versenyhelyzetben készült, miután más városok is írnak pályázatot, s tudunk arról, hogy közülük többen mit fognak pályázatuk középpontjába állítani; így nem biztos, hogy szerencsés volna ugyanazt hangsúlyossá tennünk. A koncepció nem konkrét javaslatokat kívánt megfogalmazni, hanem eszméket, amelyek meggyőzőek lehetnek a döntnökök számára. Olyan képet kell sugallni a településről, mondta Takáts, amely a problémákat nem hallgatja el, hanem képes velük szembe nézni, s megoldásukra javaslatot tenni. * * * A pályázati anyag a város vezetése által körvonalazott koncepció alapján készült, hangsúlyozta Kunszt Márta alpolgármester (képünkön) felvezető beszédében, a szerzők azzal teljes összhangban írták meg művüket Azért kívánta minderre felhívni a figyelmet, mert a Dunántúli Naplóban korábban megjelent írások ennek ellenkezőjét állították. Pedig „szó nincs arról, hogy különböző malomban őrölnénk itt a pályamunka kapcsán” - érvelt a főkoordinátor. Arra nem tért ki, hogy hol lehet tetten érni a „városvezetés által körvonalazott koncepciót”, üyen ugyanis soha nem létezett Amit az önkormányzat fel tud mutatni, a város kulturális koncepciójáról szóló, „alapvetésnek” átkeresztelt határozatot, két nappal korábban hagyta jóvá a testület Erre az „alapvetésre” kellene épülnie a kulturális főváros koncepciónak, de Pécsett erről szó sincs. A pályázat fejlesztéseket megfogalmazó szakaszában korszerű, új hangB versenyterem, mény és egy kiset)!) terekkel bíró kortárs, alternatív, többfunkciós művészeti központ kialakítása áll, továbbá a Zsolnay-gyár épület- együttesének revitalizációja, nem kizárva annak lehetőségét, hogy a „nagy kiállítótér” éppen ott kapna helyet Megnevezi még a koncepció a Bóbita felújítását, a Szabadtéri Színpad befejezését, az „Irodalom háza” létrehozását, szóba jöhető helyszínként a Kazinczy utcai egykori étterem épületét megjelölve, s néhány már elkezdett beruházást is. * * * Az „alapvetés” azonban egy megvalósíthatatlan, megalomán ötletbörze. Tervbe veszi ugyan a hangversenytermet is, de ezen túl a Zsolnay Irodalmi Kávéház létrehozását, az állatkert és a kisvasút felújítását, If júsági Bázis kialakítását a vidámparkban, Kortárs Pécsi Művészek Gyűjteményének megteremtését, az Antal-Lusztig gyűjtemény elhelyezését Mintha Rákosi Mátyás közelgő születésnapjára tett felajánlások soráról volna szó: „minden településrész rendelkezzen művelődési otthon típusú intézménnyel”, aztán Plakátmúzeum, Nemzetközi Színházi Találkozó, Pécsi Szabadtéri Játékok, Szivárvány Udvar, Nemzetközi Balettfesztivál, színháztechnikai berendezések korszerűsítése, operapályázat kiírása, professzionális Pécsi Kórus létrehozása, nemzetközi jazzfórum, Konferenciaközpont és az anakronisztikus „belvárosi Kultúrpalota”, ami „összművé- szeti épületegyüttes”, magában foglalva a Kórusok Házát, az Irodalom Házát és a Kortárs Művészetek Házát De akad ebben a vásári forgatagban „magángyűjteményt befogadó muzeális intézmény”, „föld alatti város”, művészlakások, műtermek és fesztiválok hada: Multikulturális, Egyházzenei, Visegrádi Négyek és Nemzetközi Ifjúsági Zenei Fesztivál, s még egy sereg egyéb nemes célkitűzés. * * * Miután mindkét koncepció létrehozása milliárdokat emésztene föl, nyilvánvaló, hogy csak az egyik halmaz megvalósítására van esély. Kunszt Márta szerint mind a két elképzelés szülőanyja a város vezetése, ám közös pontok mégis alig lelhetők fel bennük. S amíg a pályázat, készítőinek köszönhetően, jól felépített, logikus, kivitelezhető, és minden javaslata megfontoltnak tűnik, addig az „alapvetés” kaotikus és használhatatlan fércmunka. Óriási szerencse, hogy a kulturális főváros koncepciója nem erre az ingatag alapra épült, így megmarad a nyerési esélyünk. Ha csak nem olvassa el valamelyik döntnök a pályázathoz kötelezően csatolt „alapvetést”. Mert akkor azonnal kiderül számára, hogy olyan várossal áll szemben, amelyik még azt sem tudja, mit is kezdjen önmagával.
