Új Dunántúli Napló, 2004. december (15. évfolyam, 328-356. szám)
2004-12-18 / 345. szám
8 DUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2004. DECEMBER 18., SZOMBAT GAZDASÁGI TŰKOR A BUX-index 2004. december 17-én Előző napi — Változás:+ záró érték: 14 703 iZáw érték:; | 14 738 j Nyitóérték: 14 620 i 14711 j 14580 15.30,aNe*V*rkTó 14 540 tőzsde nyltisa/j 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2004.12.17. Részvény Utolsó ár (Ft)Változás (%)Millió Ft Pannonflax 849 4,6 íi Mól 12 690 1,2 5 087 Zwack 8 505 0,7 11 Richter 22 000 0,5 2 344 Synergon 339 0,3 7 VESZTESEK FORRÁS: BUDA-CASH Részvény Utolsó ár (Ft)Változás (%)Millió Ft Démász 14 980-0,1 232 BorsodChem 1885-0,3 197 Matáv 865-0,4 1 760 OTP 5 638-0,5 6 673 Antenna 3 700-4,6 501 A BÉT indexe az elmúlt napokban 12.10.12.13.12.14.12.15.12.16.12.17. FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2004. december 17-én €/Ft $/Ft €/$ t t 1 246,33 185,25 1,33 +0,54 Ft +2,06 Ft-1 cent fazakas Péter, a Buda-Cash Brókerház Rt. elemzője. Forgalma alapján a hatodik legnagyobb brókerház, magyar magántulajdonban van. A Mól és a Richter húzott A BUX szerény 0,2 százalkos emelkedéssel 14 738 ponton zárta a hetet. A kereskedésben a Mól és a Richter vezette az emelkedést. Az olajipari cég az utolsó egy órában tornászta fel 70 forinttal a papír árát. A Matáv ára lényegében nem változott, az OTP kismértékben gyengült. Kevés Szent Márton fél köpenye Az EU borjogának csak a főbb elemei voltak hozzáférhetők fordításban a szüret előtt A szőlőtermelők gazdasági helyzetének jellemzésére Szent Márton legendáját idézte fel Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárhelyettese. Mint mondta, a szent férfiú a fél köpenyét odaadta a koldusnak, ám ha ezt a koldust a szőlőtermelővel helyettesítjük be, oda kellene adnia a lovát is, de még az is kevés lenne hozzá, hogy a gondjaitól megszabadítsa. Szőlő-bor ágazat Természetesen komolyan veendő tényeket is bőséggel tartalmazott a HNT főtitkárhelyettesének előadása, amelyet „A szőlő-bor ágazat helyzete, gondjai, tennivalói az EU-csatlakozás után" címmel Kecskeméten mondott el a Kiskunsági Mező- gazdasági Szövetség és a Duna borrégió VI. borankétján.- A bor jogharmonizációja fáziskésésben van, ez is hatott az idei szüret hangulatára - szögezte le Horváth Csaba. Közvetlenül a szőlőtermés betakarítása előtt olyan kérdések vártak még válaszra, mint például: milyen mértékben lehet javítani a mustot? Ugyanis az EU május 1-jétől érvényes borjoga „felülírta” a korábbi nemzeti szabályokat. Az ilyen kérdésekben való bizonytalanság kihat a készülő termék minőségére, piacosságára. A 2004. évi XVIII. törvényről, az új nemzeti bortörvényről szólva kifejtette, hogy csak akkor tudjuk helyesen s egyben maximálisan a magunk javára alkalmazni, ha ismerjük az EU borjogát. Ám magyar fordításban annak egyes részei meg sem voltak még a szüret előtt, csupán a főbb elemek voltak ismertek. Horváth Csaba kritika alá vette az ágazatra vonatkozó végrehajtási rendeleteket is, így például a szőlőfeldolgozás és borkészítés során keletkező melléktermékek lepárlásáról és kivonásáról szóló 75/2004. (V.4.) számú FVM-rendeletet. Mint mondta, előre világos volt, hogy a kötelező lepárlás végrehajtásának feltételei nincsenek meg 2004-ben. Az éves hazai törkölymennyiség 72 ezer tonna, ezzel szemben a rendelkezésre álló lepárlókapacitás 41 ezer tonna volt a szüret kezdetén. A HNT hangoztatta: ha kötelezik valamire a termelőt, akkor a teljesítéshez teremtsék meg a föltételeket. Magyarországnak derogá- ciót kellett kérnie ebben az ügyben, ami szerencsére sikerült: az eredeti 80 hektoliter helyett csak az 500 hektónál több bort előállító pincészetekre vonatkozik a kötelező leadás. Brüsszel már november 20-án közzétette a - csupán erre a borpiaci évre megadott - kedvezményt, ám az FVM internetes honlapján ez csütörtök reggel - az ankét napján - még nem volt olvasható. Tehát az' ellenőrzött megsemmisítésre vonatkozó kedvezménnyel nem tudnak jogszerűen élni az 500 hektoliter alatti termelők. A HNT főtitkárhelyettese előadásában sorra vette a termelők és az államigazgatás feladatait. Felhívta a szőlő- és bortermelők ügyeimét arra az alkalmazkodási kényszerre, amely abból adódik, hogy az EU éves bortermése - nélkülünk - 180 millió hektoliter,- Magyarországé pedig 4,5 millió. Szorgalmazta, hogy az érzelmi alapú gazdálkodást váltsák föl a piaci szemlélettel s legyenek aktívabbak az információszerzésben. Az államigazgatástól várt számos lépés közül kiemelte a termelői érdekek megjelenítését. Szerinte a jelenlegi agrárpiaci rendtartásról szóló törvény Gm-kukorica AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG engedélyezte az NK 603-as, genetikailag módosított kukorica élelmezési célú forgalomba hozatalát a közösség piacán, így az, illetve az abból készült termékek (például a kukoricaolaj) megjelenhet hazánkban is. A döntés azonban nem jelenti az említett gm-kukorica termesztésének jóváhagyását is. Magyarországon egyébként eddig még nem forgalmaztak gm-termékeket. Alkoholpiac KÉSZÜL AZ ALKOHOLPIACI RENDTARTÁSRÓL szóló rendelet. Ez szabályozza majd, hogy Magyarország milyen adatokat szolgáltat az Európai Uniónak a belföldi szeszeladásról és -forgalmazásról. A rendeletre azért van szükség, hogy az Európai Unióval közölt adatok nyomán a jövőben a magyar szeszesital-piac is átlátható legyen, továbbá védelmet élvezzen egy esetleges uniós túltermelés esetén. Árszintcsökkenés A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐI ÁRAK szintje októberben 9,9 százalékkal elmaradt a 2003 októberitől - közölte a KSH. A kiemelkedően jó termés hatására az árak július óta esnek, ezért a január-októberi átlagos árindex is 0,5 százalékos csökkenést mutat. annyit sem ér, mint az a papír, amelyre kinyomtatták. Mert a termelő számára nem tartalmaz semmi garanciát. Az FVM adja ki az információkat több csatornán. Arra egyelőre még ne alapozzon, hogy Julis néni előbb megeteti a kendermagos tyúkjait, aztán pedig fölmegy az internetre szörfözni. Horváth Csaba kihasználandó területekről is szót ejtett: Magyarországon 191 ezer hektár olyan terület van, amely első osztályban alkalmas szőlő- termesztésre. (A jelenlegi termő szőlő- terület 87 ezer hektár.) Ezt az adottságot minél jobban ki kellene használni a pozitív országimázs kialakítá- * sában. A. TÓTH SÁNDOR Likviditási és adózási gondok a 2004«$ esztendő végén Agrártámogatások Az idei évre járó egységes területalapú támogatást a gazdálkodók egy jelentős része még nem kapta meg, ami súlyos likviditási gondokat okoz. Mindezt tetézi, hogy nem tudják, hogy a december 20-ig esedékes társasági adófeltöltés során hogyan kell számolniuk ezzel a támogatással. Az erre az évre járó egységes területalapú támogatásról (SAPS) a gazdálkodóknak november 30-ig kellett volna határozatot kapniuk a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól. A termelők egy része a határozatot nem, de a támogatást már megkapta, míg mások továbbra is várva várják a pénzt. A csúszás természetesen likviditási gondokat okoz a termelők többségénél. Ezért a társas agrárvállalkozások érdekképviselete kezdeményezte, hogy vagy határozatot, vagy bármilyen, azt helyettesítő papírt kapjanak az érintettek, amely alapján a pénzintézetek meghitelezik a számukra járó támogatást. (Az idei területalapú támogatások kifizetésének végső határideje egyébként jövő év április 30., de az FVM ígéretei szerint február közepéig-végéig letudhatják ezt.) A gazdálkodóknak amiatt is fontos lenne tudniuk, mikor kapják meg a támogatást, hogy a 2004-ről szóló mérlegbeszámolójukban figyelembe vehetik-e annak összegét, illetve a december 20-ig esedékes társasági adófeltöltés során kell-e számolniuk ezzel. Az agrártárca elismerte, hogy a több mint 200 ezer termelőt érintő támogatási kérelmek átvizsgálásának, a hibák kijavításának időigénye által okozott késedelem az adóelőleg megállapítása, illetve a mérleg összeállítása szempontjából problémákat okoz. A Pénzügyminisztériummal történt egyeztetést követően arról tájékoztatták az érdekképviseleteket, hogy azok a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások, amelyek az uniós területalapú támogatást, továbbá az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatást a mérlegforduló napjáig (december 31-ig) megkapják, azok mind a 2004. évi számviteli beszámoló, mind a 2004. évi társasági adóelőleg megállapítása során kötelesek ezt az összeget figyelembe venni. Az adóelőleg feltöltés viszont kockázattal jár, ennek mértéke attól függ, hogy az érintett vállalkozás milyen pontosan határozza meg a várhatóan neki járó támogatás összegét. A számviteli szabályok szerint a társasági adóelőleg feltöltést minimálisan a várható éves adó 90 százalékára kell teljesíteni. Amennyiben valamely vállalkozás a mérlegkészítés napjáig megkapja a támogatást és nem töltötte fel ennek megfelelően az adóelőleget, mulasztási bírságot köteles üzemi. A támogatást igénylő természetesen tisztában van azzal, hogy mekkora területre adott be kérelmet, azt viszont nem tudja - határozat híján -, hogy mekkora a jogosult támogatási területe. A támogatást pedig csak akkor tudná kiszámítani, ha ismerné, hogy mennyi az országos összes jogosult terület, illetve ez alapján mennyi az egy hektárra jutó támogatás pontos összege. Ha az Uniónak bejelentett területtel azonos lenne a jogosult terület, úgy hektáronként 17 ezer 993 forint támogatás járna. Ám az FVM-ből származó információk alapján a jogosult terület magasabb a bejelentett területnél, tehát a támogatás fajlagos összege ennél alacsonyabb lesz. LACZI ZOLTÁN Á * v
