Új Dunántúli Napló, 2004. december (15. évfolyam, 328-356. szám)

2004-12-18 / 345. szám

2 DUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2004. DECEMBER 18., SZOMBAT VILAGTUKOR Áttörést értek el a brüsszeli csúcson csatlakozás Eldőlt a sorrend: Bulgária és Románia, majd Horvátország, végül Törökország Áttörést sikerült elérni az Európai Unió és Törökor­szág csatlakozási tárgya­lásain. A huszonöt állam- és kormányfő elfogadta az Ankara számára is megfelelő menetrendet. Róka Zsuzsa/Brüsszel Igazi unióbővítési csúcstalálkozó volt ez Brüsszelben, abból a ha- sonlíthatatlan légkörű fajtából, amilyet mi, magyarok 1999 telén Helsinkiben, majd két éve Kop­penhágában éltünk meg. Voltak napirenden más, fontos kérdések is - mint a következő hétéves kö­zösségi költségvetés vagy a. terro­rizmus elleni harc -, de emlékez­ni majd a feszült törökökre, az elegáns horvátokra, a diplo­matikus románokra és bolgá­rokra fogunk. Szemet szú- róan óriási különbségeik el­lenére az alighogy kibővült Európai Unió határozott: to­vább bővül velük. Bulgária és Románia fel­vételének kitűzött időpont­ját - 2007. január 1-jét - együtt tartják. Romániai vállalásainak ellenőrzése^ különösen szigorú lesz - vetíti előre a csúcstalálkozó zárónyilatkozata. Főleg há­rom területén: a környe­zetvédelemben, a bel- és igazságügyekben, vala­mint a versenypolitikában. Az or­szághatárokon átnyúló környeze­ti szennyezések nem szűnnek nyugtalanítani az Európai Uniót. Kevésbé gondterhes ügy Hor­vátország uniós csatlakozása: a tárgyalások - most már biztos - 2005 áprilisában elkezdődnek. Közvetve a mostani brüsszeli csú­cson is elismerték, hogy Horvát­ország intézményi, gazdasági és társadalmi fejlettségét tekintve van olyan, mint Magyarország volt, amikor - 1998-ban - velünk kezdődtek meg a csatlakozási tár­gyalások. Azt pedig egyértel­műen fogalmazta meg a csúcsta­lálkozó zárónyilatkozata, hogy Horvátország uniós felvétele pél­da és húzóerő a Balkán államai­nak. Ennek fényében ha nem is engedékeny, de feltűnően enyhe megfogalmazásban ösztönzik a huszonötök Zágrábot a délszláv háborús bűnösökkel foglalkozó hágai Nemzetközi Törvényszék­kel való együttműködésre. Erdogan (balra) és Barroso elégedetten rázott kezet az állam- és kormányfők brüsszeli tanácskozása után Ankarával 2005. október 3-án kezdődnek az uniós csatlakozási tárgyalások, azzal a feltétellel, hogy Törökország aláírja a Cip­rust is magában foglaló közösségi vámuniós megállapodást. Mint­hogy ez a lépés a részben török megszállás alatt lévő sziget erede­ti állapotában való elismerését je­lentené vagy legalábbis ezt vetíte­né előre, a török delegáció vona­kodása miatt a brüsszeli csúcsta­lálkozó egyik legnehezebb tár­gyalása tartott péntek délután. Márpedig ez most lenyelendő pi­rula a törököknek. Terület: |§F 110912 km2 Lakosság: 7,9 millió (ebből 780 ezertörök) Munkanélküliség: 13% Infláció: 6,2% Gazdasági növekedés: 4,3% Terület: jp 238 391 km2 Lakosság: 22,4 millió (ebből 1,5 millió magyar) Munkanélküliség: 7% Infláció: 10% Gazdasági növekedés: 4,9% HORVÁTORSZÁG Terület: Lakosság: Munkanélküliség: Infláció: Gazdasági növekedés: 56542 km2 4496869 19,5% 1,8% 4,3% Fekete-tenger Ankara Svas (topa TÖRÖKORSZÁG SZÍRIA GRÚZIA Terület: 780 580 km! Lakosság: 68 893 918 Munkanélküliség: 10,5% Infláció: 25,3% Gazdasági növekedés: 5,8% RHUGEL-GRAFTKA HÍRSAV Bush elnök ragaszkodik rakétaterveihez kudarc To­vábbra is ki­tart GEORGE bush ameri­kai elnök a több mil­liárd dollá­ros elrettentő rakétavédelmi rendszer kiépítése mellett. Ezt a Fehér Ház közölte egy nappal a két év óta elvégzett első kísérlet kudarca után. Megtalálták a Juscsenkót megmérgező anyagot Vietnamban is Juscsenkót immár biztosan a dioxin- vegyülef legveszélyesebb faj­tájával mérgezték meg - ál­lapították megaz ukrán el­lenzéki elnökjelölt vérmintá­ját elemző tudósok. A tetra- chloridbenzoparadioxin (TCDD) a vietnami veterá­nok és a falusi lakosság kö­rében számos egészségügyi problémát okozó Orange ha­tóanyagú növényvédő szer egyik kulcsfontosságú ösz- szetevője. Beomlott az alagút hat palesztin csempész alatt ellenállás A föld alatt re­kedt hat palesztin, miután beomlott egy fegyvercsem- pész-alagút a Gázai övezet­ben. A rafahi menekülttábo­rig vezető járatnak az egyip­tomi határtól mindössze négy méterre lévő szakaszán a helyi lakosok pénteken fe­dezték fel a tátongó üreget Magyar rokonszenv kísérte | Hitler CSak ebadót fizetett a romániai forradalmat­Temesvár Számos legenda halála Köszöntőkkel, előadásokkal, gá­laműsorral, nemzetközi tudomá­nyos értekezlettel emlékeznek meg ezekben a napokban a te­mesvári forradalom tizenötödik évfordulójáról. A temesvári forradalom kez­deti, reményteljes céljaiból sok minden nem valósult meg - ez volt az alapgondolatuk azoknak az előadásoknak, amelyek a pén­teken Temesváron megrendezett nemzetközi tudományos konfe­rencián hangzottak el magyar- országi politikusok részéről is. Az eseményen beszédet mon­dott Szabó Vilmos, a Miniszter- elnöki Hivatal államtitkára is. Emlékeztetett arra, hogy tizenöt évvel ezelőtt a forradalom szik­rája Tőkés László református lel­kész otthona előtt lobbant fel. Ro­mánia és Kelet-Közép-Európa történelmének e fejezete Temes­várral és a magyar lelkész nevé­vel kezdődik - mondta az állam­titkár. A Tőkés László mellett megnyilvánuló román szolidari­tás, illetve a román forradalom iránti magyar rokonszenv re­ményt adott arra, hogy az akkor összeomló Ceausescu-diktatúra önműködően maga alá temeti a mesterségesen állított falat. Az egymás iránti bizalmatlan­ságra épülő falat is, amely orszá­gaink, s egyben a magyar és a ro­mán nemzet között állt - hang­súlyozta Szabó Vilmos. Németh Zsolt, az Országgyű­lés külügyi bizottságának fide- szes elnöke úgy fogalmazott be­szédében: a forradalom óta tu­domásul kellett venni számos le­genda halálát. Emlékeztetett: 1989-ben a magyarok és a romá­nok kaptak egy esélyt, mégpe­dig a szabadság és a nemzetek közötti megbékélés esélyét. Ez­zel az eséllyel azonban nem tud­tak élni - mondta Németh Zsolt. ■ Gy. Z. Ismét őrizetbe vették Miron Cozma bányászvezért A ROMÁN REND­ŐRSÉG őrizetbe vette miron cozmát, a ro­mániai „bá­nyászjárások*' . anmmmm ekkori vezérét, miután Ion Iliescu visszavonta a szabadlábra helyezéséről szóló előző napi rendeletét Az egykori bányászvezér csa­ládja a Temesvár melletti Med- vesen lakik. Itt tartóztatták le Miron Cozmát abban a pilla­natban, amikor fiával együtt egy gépkocsin sebtében el akart tűnni. A rendőri különítmény járművei elállták az útját, majd a rendőrök kiszállásra kény­szerítették. Cozma nem akart engedelmeskedni a rendőrök­nek, követelte tőlük a letartózta- tási parancsot. A karhatalmis- ták végül rendőrségi rabszátií- tóba tuszkolták és a temesvári börtönbe szállították. Miron Cozma 1999-ben hat alkalom­mal járt Bukarestben. mentesség Elengedték a felhalmozott tartozást Megtalálták Hitler Adolf titkos adóaktáit a Bajor Állami Levéltárban. Az iratokból kiderül: a náci nemzetvezető csak egyházi és ebadót fizetett. Toronyi Attila Már 1921-ben csinos összeg gyűlt össze a német nemzeti­szocialista párt kasszájában. A gyanús forrásokból származó pénzt maga a főnök kezelte. Nagy lábon élt, luxusautón járt, ám két év múlva az úgyneve­zett müncheni „sörpuccs” miatt becsapódott mögötte a börtön­cella ajtaja. Ott írta meg hírhedt antiszemita művét, a Mein Kampfot. Mire nemsokára kien­gedték, már tetemesre rúgott az eladott példányokból származó vagyona. Az 1933. évi hatalom- átvételig 287 ezret adtak el a ná­ci röpiratból, Hitler azonban a bevétellel különféle kiadásokat állított szembe, majd fizetési halasztást és részletfizetési le­hetőséget kért. Csak az ebadót és az egyházi adót fizette rende­sen a katolikus pártvezér. A birodalmi kancellár adóssá­ga 1934. elejére már több mint 400 ezer márkát (mai forintra át­számolva csaknem másfél mil- liárdot) tett ki, ám közbelépett a hatóság, és a hátralékot „sem­misnek” nyilvánította. Hálából Ludwig Mirre, a müncheni adó­hivatal főnöke a háború végéig havi kétezer márka fizetéski­egészítést kapott - adómentesen. Adolf Hitler 1945-ig további 7,6 millió birodalmi márkát vá­A hűséges eb a Führernek megérte, hogy adózzék utána gott zsebre első és egyetlen könyve honoráriumaként, és egy fitying adót sem fizetett utána. Kancellári fizetését, évi 45 ezer márkát nagyvonalúan átengedte az SS-katonák és rendőrök özvegyeinek. Vagyonából a Führer tíz négy­zetkilométer földet vásárolt Berchtesgaden közelében. Azo­kat a magánszemélyeket, akik nem akarták eladni neki terüle­tüket, megzsarolták, meghurcol­ták. Előfordult, hogy a vonakodó eladók feje fölül elbontották a te­tőt, és az SS emberei egyszerűen lezárták az ingaüant. Hitler sokat idézett mondása így hangzott: „a közérdek előbb- revaló a magánérdeknél”. I *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom