Új Dunántúli Napló, 2004. december (15. évfolyam, 328-356. szám)
2004-12-17 / 344. szám
2004. DECEMBER 17., PÉNTEK - DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 KULTÚRA - RIPORT A mi (Amy) világunk színház A szerző a Brodway-n sztár, itt alig ismerik Mészáros B. E. Igazi sztárparádét ígér a Pécsi Nemzeti Színház ma esti bemutatója, az Amy világa. Ilan Elda- dot, az Izraelben élő de szabadkai magyar származású rendezőt onnan ismerheti a pécsi közönség, hogy a 2003-as színháztalálkozón a Nem fáj és a Rose darabja is szerepelt, utóbbi Vári Évával közönségsikert aratott. A PNSZ és a Budapesti Kamara- színház közös produkciójában most az irányításával műsorra tűzte David Hare darabját, az Amy világát- Apám kisvárdai, anyám debreceni, a gyermekkorom Szabadkán töltöttem, majd a II. világháború nyomán kerültem ki Izraelbe. Ötvenévi kintlét után három esztendeje tértem vissza egy színházi cserekapcsolat révén, azóta több darabot is rendeztem Magyarországon - ad rövid önéletrajzot lián Eldad.- Miért esett erre a műre a választása?- Meglepődve tapasztaltam, hogy itt alig ismerik David Haret, holott Nyugaton rendre két angol íróról beszél a szaksajtó: róla és Harold Pintérről. Drámáit rendszeresen játsszák az angol Nemzeti Színházban és a Broadway-n. Budapesten viszont eddig mindössze egyetlen írását dolgozták fel, és az Amy világa is első íz ben került most színpadra.- Miről szól ez a darab?- Csehovi mélységű, a Sirály gondolatvilágát Vári nagy visszatérése Pécsre fotó: t. l. folytató alkotás, a színház, a színészet gondjait, túlélési esélyeit tár-! gyalja. Meglehetősen | aktuális té-1 ma, hiszen a klasszikus színház nap mint nap megvívja harcát a reklámmal, az üzleti szellemmel, küzd a felszínesség, a popularitás ellen. Emellett politikai, szociális kérdéseket is felvet, másrészt családi történetről j van szó, anya és leánya személyes tragédiájáról. Hatszereplős az előadás, melyben Vári Éva és Báliké Tamás az állandó pont, ők a budapesti szereposztásban is ott találhatók. Éva színpadi figurája óriási alakításra ad lehetőséget, de ez egy igazi „ensemble”, közös produkció, a többiek sem mellékszereplők. MINDENNAPOK.. Nagy mű - kis falunak Dunai I. A PTE VOLT HALLGATÓJÁNAK TÁRLATA. Everydays... címmel Bóblcs Diána (felvételünkön), aki jelenleg a müncheni képzőművészeti akadémián folytatja tanulmányait, kiállítása nyílik ma este hat órakor a Közelítés Galériában. FOTÓ: TÓTH L. A Reneszánsz Rt. Alapítványa tavasszal hirdette meg a „Nagy mű - kis falunak” pályázati lehetőséget az ezernél kisebb lélekszámú települések, valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Pécsi Túdományegyetem Művészeti Kar szobrászhallgatói részére. Ezzel kívánta segíteni, hogy köztéri műalkotások jöhessenek létre azokon a településeken, amelyeknek egyébként általában nem telik ilyenre. A pécsi művészeti karról hat hallgató készített egy-egy tervet hat dél-dunántúli falu részére, a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói közül öten pályáz tak. Az eredményhirdetés tegnap délután volt A pécsiek közül az idén végzett Tóth Zsuzsa pályamunkáját fogadta el a szakmai zsűri. A szobrot a 172 lakosú Szellőben állítják fel jövőre. A süttői mészkőből készülő monumentális műalkotás (3,5 x 3,5 x 5 méter) a gulágra hurcolt szellői polgárokra emlékezik. A szobor elkészítését teljes mértékben a Re- i neszánsz, Rt. Alapítványa finan- szírozA DEMOKRÁCIA SZÓTÁRA Polgármesteri etika Boros lános A demokratikus módon megválasztott polgármester, mint a polgárok elsője, a polgárság mestere, példaszerű polgár, akinek egyrészt személyes viselkedésében, másrészt a közösségért való tevékenységben kiemelkedőnek és kiemelkedően etikusnak kell lennie. Ha nem ilyen, és a polgárok mégis mesterükként tolerálják, akkor ott még vagy nincs felnőtt és tudatos polgárság, vagy nagyon rosszul áll az emberek morális állapota. ______ A polgármesvásároljon magának „birtokot” és „rezidenciákat”. Ha pedig egy polgármester pártját képviseli, akkor még mindig csak pártmester. Egy polgármesternek, megválasztása után azonnal el kell felejtenie, hogy melyik párt színeiben indult a megválasztásért, és az egész közösség vezetőjeként kell megjelennie és tevékenykednie. Ha nem ezt teszi, akkor ellene mond a demokrácia alaptörvényének, amely minden egyes polgár közössége. A titkos választás egyebek mellett azért is demokratikus, mert megkönnyíti a megválasztott vezetőnek, hogy azonosuljon a teljes közösséggel. Bárkiről felA uuitai iiicö" * « ^ a « « ^ temek minden ^ P°%ari**©st©mek demok- döntése és csele- ráeiát tanító, elsajátíttató kedete előtt meg programokat kell szervez* kell kérdeznie nje közösségének. onmagatol, olyan ______________________________ dö ntést hozok-e, amelyet akkor is akarnék, ha döntésem után egy véletlenszerű kiválasztással a város valamelyik polgárának helyébe kerülnék. ló szívvel és érzéssel kívánni tudom-e döntésemet a város bármely polgárának helyzetéből? Ebből az alapállásból következik a legfontosabb etikai szabály, hogy egy megválasztott polgármester nem önmagát és nem is pártját képviseli, hanem az egész közösséget. Egy önmagát szolgáló polgármester inkább önmester, Uyennek lenni nem különösebb teljesítmény, hiszen saját érdekeit mindenki, csecsemőkora óta képviseli. Ezen még egyetlen csecsemőt sem választottak meg a polgárok mesterükké. Egy tévesen polgármesternek választott önmester leváltásának megvannak a demokratikus eljárási szabályai. Kiindulásként megjegyezhető, hogy számos jel utalhat az önmesterségre. Nyugaton például régóta jó indokkal elvárják, hogy a polgármester saját közössége területén lakjon, és ne a várostól távolabb tételezheti, és az „ártatlanság vélelme” demokratikus elvének kiterjesztésével fel is kell tételeznie, hogy az illető őt választotta. Erős demokráciákban egyébként gyengék a pártok, a legerősebb demokráciában, az Egyesült Államokban viszonylagosan a leggyengébbek. A polgárok tudják, jobb, ha a pártok ritkán aktivizálódnak, mert egyébként csak megrontják a demokratikus társadalom közérzetét, az embereket szembeállítják egymással, hiszen soha nem polgárban, soha nem az egyes emberben, hanem műidig a hatalom megszerzésének logikája szerint gondolkodnak. A polgármesternek demokráciát tanító, elsajátíttató programokat kell szerveznie közösségének. A demokráciát magának személyesen is mester szinten és átlátszóan kell a polgárok elé élnie. Ha személyesen törekszik a teljes és átlátszó demokráciára, mindent megtett közösségéért; az emberek ugyanis tudnak gondoskodni magukról. Pereskedés titokban, gyorsított eljárással Mészáros B. E. Újfajta ügyvédi munka virágzik a fővárosban, az Európa-szerte bevált úgynevezett mediátorok - közvetítők - bonyolítják a peres ügyek jó részét. Pontosabban még a per előtt „kibékítik” a feleket Hogy miért jó ez a beavatkozás? Egyáltalán ki és mennyit nyer az ilyen megelőző jogi ténykedéstől? ló esetben akár a per- és ügyvédi költség tíz-tizenötszörösét is meg lehet így spórolni, arról nem beszélve, hogy az egy-két esztendőig elhúzódó bírósági tárgyalások helyett pár hét alatt megegyezés születhet. Másrészt nincs rossz érzése az érintetteknek, hogy elbuktak egy jogi procedúrát, és nem feltétlenül romlik meg a viszony a szembenállók között.- Vidéken még gyerekcipőben jár az efféle közvetítői munka, elvétve fordulnak elő peren kívüli egyezségek, az emberek nem ismerik még az új módit - mondja dr. Tímár Csaba, aki Baranyában elsőként lett bejegyzett mediátor. Hozzáteszi azt is, hogy harminc esztendeje dolgozik ügyvédként, így polgári és gazdasági ügyekben egyaránt jó a rálátása a lehetséges gondokra, ezért is vállalkozott a mediátori feladatra. Mindemellett féléves újfajta praxisában egy kézen megszámolható a sokkal olcsóbb egyezséget választók száma. Az első pécsi mediálás egy 23 millió forintos jogvitánál történt: egy bankfiók társasházba telepítése okozta a gondot A lakók nehezményezték, hogy páncélautók forgolódnak a játszóudvar közelében, dübörög a pénzintézet klíma- rendszere, szerettek volna minden szempontból elkülönített egységként élni A bankot az épület beruházója és a kivitelező képviselte az ügyben, a lakástulajdonosok pedig ágy vélték, jelentős értékcsökkenéssel kell számolni így az egyes ingatlanok esetében. Kártérítést követeltek, nem vagyoni indokokkal is megspékelve. A háromszori mediátori beavatkozás sajátos eredménynyel járt Nem jutottak közös nevezőre a vitázók, de a bank elállt attól, hogy ebbe a házba telepítse egyik irodáját A mediátor 75 ezer forintot kapott, és egy hónap alatt lezajlott az ügylet A közvetítőkre, a polgári jogviták bíróságon kívüli rendezésének elősegítésére vonatkozó jogszabály egy esztendeje hatályos, és az uniós jogharmonizáció mellett azért született, hogy valamelyest tehermentesítse a bírói ítélkezést. A házassági vagyonmegosztásokon át a cégek közötti gazdasági, pénzügyi vitákig széles a skála, amelyben a mediátorokhoz érdemes fordulni. A válóperekben például a vagyoni részt ü- letően legtöbbször gyorsan megállapodnak az érintettek, de a gyermekelhelyezésben nem jutnak dűlőre. Ilyenkor vétkességi bontóperrel születik meg a döntés, ahol az egykori házastársak kígyót- békát kiabálnak egymásra, a sikerük érdekében. Ez az életre szóló adok-kapok is elkerülhető a pert megelőző egyezséggel. A közvetítő soha nem cég, hanem egy jogi végzettségű, hivatalosan meghatalmazott személy, akit a két fél együtt kell felkeressen. A mediátor nem lehet részrehajló, kinevezését is elveszítheti, ha nem azonos elbírálással kezeli a két ügyfelet Súlyos etikai vétség esetén a jogi minősítését is megtámadhatják - így például semmiképpen nem terelheti peres irányba az eseményeket, gondolván, hogy az ügyvédi munkadíja majd jóval magasabb lesz. A költségeknél álljunk meg egy szóra! A bírósági perköltséget műidig a vesztes fizeti (a megítélt tétel 6 százalékát), a pertárgyérték 5 százalékát pedig ügyvédi munkadíjként kell leróni. Sőt, az ellenfél ügyvédjének díját is állni kell az elbukott tárgyaláson, így például egy 20 mii-, liós érték esetében 3 millió forintos kiadásról van szó, és az esetleges szakértői megbízások tovább növelik a költségeket A mediáláskor viszont a két vitatkozó együtt fizeti az ügyvédet, és ez a díj a szóban forgó ösz- szeg 1 százalékát sem éri el. Tudni kell azt is, hogy a mediátor nem pénzbehajtó, nem végrehajtó, az eljárás során pedig soha nem hoz határozatot, és eközben semmi olyan nem történik, amihez ne járulna hozzá mindkét résztvevő. Az egyezségről aztán 100 százalékig bizonyító erejű okűat születik. Vagyis, ha ezt nem tartja be az egyik érintett, akkor a bűóság a benne foglaltakat teljes mértékben bizonyítottnak tekinti. A jogi közvetítés elvitathatatlan érdeme a pereskedéssel szemben, hogy az egyezkedés titkos, a nyilvánosság kizárásával történik. A jogszabály szerint a Nagy értékű Mecsekoldali ingatlanról szól egy másik pécsi mediálás is, ahol az volt a kérdés, hogy a nyolcvanéves haszonélvező, az özvegy édesanya részét a pécsi fiú, vagy a Németországban élő lány örökli majd, és ki viseli gondját cserében az idős asszonynak. A mediátor közreműködésére végül az a megállapodás született, hogy külföldről hazaköltözik a lány, a házban eltartja az anyját, a fiúnak kifizeti az apai örökség rá eső részét Továbbá havi 50 ezer forint életjáradekot fizet az anyai részből a testvérnek, amíg él az édesanyjuk, végül megörökli az ingatlant teljes egészében. Heves szócsaták után ebbe minden érintett beleegyezett - mindez 70 ezer forintjába került a családnak -, holott bírósági úton milliós nagyságrendű lett volna a kiadás. leghosszabb ügy sem tarthat tovább négy hónapnál. Nem az a célja, hogy bebizonyítsa, ki a hibás, hanem közös megegyezésre törekszik. A módszerben a részvétel önkéntes, a felek bármikor kiszállhatnak. A költség és időnyereség mellett azonban a legfontosabb hozadéka, hogy nincs benne vesztes, méltósággal távozhat az is, aki többet fizet az ügylet végén. I
