Új Dunántúli Napló, 2004. december (15. évfolyam, 328-356. szám)

2004-12-17 / 344. szám

2 DUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2004. DECEMBER 17., PÉNTEK VILÁGTÜKÖR Viktor Juscsenko a hatalmon lévőket vádolja l UKRÁN el­K x ÁfP nökjelölt sze­■ V ÁHi kormány áll W az ellene el­í 'É^.ÁUSf I követett gyil­kossági kísérlet mögött. Is­merem a tetteseket - mondta egy interjúban. Békésen ért véget a túszdráma Athénban csaknem 18 órás raboskodás után az utolsó túszok is sér­tetlenül kiszabadultak a szerda reggel Athén mellett elfoglalt buszból, s a rendőr­ség őrizetbe vette a két albán banditát. A Lordok Háza az európai emberi jogi szabályokról messze ható következmé­nyekkel járó döntéssel tör­vényellenesnek minősítette a külföldi terroristagyanűs őrizetesek határidő és per nélküli fogva tartását a Lor­dok Háza, a legfőbb brit fel- lebbviteli fórum. Nagy-Bri- tannia a szeptember 11-i tá­madások után hatályon kívül helyezte az európai emberi jogi szabályokat. Új szerb törvény a kettős állampolgárságról az Ui törvény jelentős mér­tékben könnyíti a szerb ál­lampolgárság megszerzésé­nek módját az ország terüle­tén élő menekülteknek, illet­ve a külföldön élő, Szerbiá­ból elszármazottak számára. Embercsempész volt a szlovák táborvezető száznál több menekültet se­gített át Ausztriába az a szlo­vákiai embercsempész ban­da, melynek 15 tagja ellen - köztük egy menekülttábor vezetője - már vádat is emel­tek. A társaság tehervagonok­ban és személygépkocsikban, illetve gyalogosan juttatott át menekülteket a határon. Wiesel lemondta a román kitüntetést elie wiesel. a Nobel-békedí- jas író visszautasította a leg­magasabb romániai kitünte­tést, mert Ion Iliescu leköszö­nő román államfő vele együtt kitüntette Corneliu Vadim Tudort, a többek között anti­szemita kijelentéseiről és a holokauszt tagadásáról elhí- resült szélsőjobboldali román politikust. A Nyugat esete az új cárral putyin Lapok szerint egy fasiszta ország jobb a kommunistánál Was® .....................................................................................................................•Tr-T«w>aaMMM^uv..:uuiiiiaiMaiBBg Vla gyimir, a rettegett. Országgyarapításra készül a Kreml titokzatos falai között Aggodalommal és idege­sen figyeli a nyugati sajtó azokat a lépéseket, ame­lyeket Vlagyimir Putyin orosz elnök országa, illetve hatalma megerősí­tése érdekében tesz. Csák Elemér A Nyugat tévedett Putyin megíté­lésében - írja csütörtöki számá­ban a The New York Times. A lap cseppet sem tapintatos, amikor így fogalmaz: „Putyin korántsem Borisz Jelcin józan változata. Sok­kal inkább Pinochet vagy Franco orosz változata. Oroszországot egyáltalán nem a demokrácia és a szabad piac felé vezeti, hanem inkább a fasizmus irányába.” Két nappal korábban a The Wa­shington Post sorra vette az orosz elnök „bűneit”: beavatkozás az ukrajnai választásokba, a tömeg­tájékoztatás ellenőrzése, leszá­molás az őt nem támogató nagy­tőkésekkel, a másként gondolko­dók eltávolítása, a parlamenti el­lenzék elhallgattatása, a haderő fejlesztése... A The Nation leg­frissebb számában Vitautas Landsbergis, volt litván elnök eh­hez hozzáteszi: Putyin igyekszik visszaállítani a Kreml hatalmát az „elvesztett” területek fölött, többek között a Baltikumban. Az elemzők - miközben le- fasiztázzák az orosz elnököt ­kénytelenek elismerni: az ismert diktátorok országában általában rend volt, megszűnt a politikai és gazdasági zűrzavar. Ezzel ma­gyarázható elsősorban, hogy az oroszok hetven százaléka támo­gatja Vlagyimir Putyint. A Pew Research Center közvélemény­kutató intézet felmérése szerint az oroszok úgy vélik: egy erős elnök könnyebben meg tudja ol­dani a problémákat, mint egy de­mokratikus vezetés. A The New York Times azt írja: „Egy fasiszta Oroszország sokkal jobb, mint a kommu­nista”. Pinochet és társai ko­moly gazdasági fejlődést értek el, létrehozták a középosztályt és fejlesztették országaik nem­zetközi kapcsolatait. A lap kö­vetkeztetése: a párbeszéd Oroszországgal és a gazdasági növekedés támogatása politi­kai forradalom alapja lehet. S emellett kisebb a veszélye an­nak, hogy egy megfélemlített hatalomban olyan üldözési má­nia alakul ki, mint az arab vi­lágban. Bin Laden fenyegetőzik Támogatás a csehországi kisebbségek javára sajtó Magyar lapok is részesülnek A szaúdi király­ságban dúló erő­szakcselekmé­nyekért az or­szág vezetői a felelősek - hal­latszik az OSZAMA BIN LADENNEK tulajdoní­tott legfrissebb hangfelvételen. Az al-Kaida vezetője a felvételen megáldja azokat az iszlám szél­sőségeseket, akik december ele­jén megtámadták az Egyesült Államokat. „Szaúd-Arábiában nem Allahot illeti a teljes enge­delmesség, hanem a királyt” - mondta bin Laden. Szerinte fel­kelés fogja elsöpörni a rezsimet, ha nem teszik lehetővé, hogy a nép igazi iszlám vezetést vá­lasszon az ország élére. „Már két évtizeddel ezelőtt azt tanácsoltam a kormánynak, hogy orvosolja a helyzetet, de azóta sem változott semmi” - mondta Oszama bin Laden. A terroristavezér „korrupt, cionis­ta amerikai ügynököknek és el­nyomónak” nevezte az Abdalláh trónörökös vezette rezsimet. Tegnap egyébként a szaúdi biztonsági erők tüzet nyitottak a rendszerváltást követelő tünte­tőkre Dzsiddában, többen megsebültek. A rendőrség két férfi elfogásáról számolt be, akik gépkocsijukból a levegőbe lőttek egy mecset közelében. A tünte­tők a Londonban élő Szaad al- Fagíhnak, az Arábiái Iszlám Re­formmozgalom vezetőjének fel­hívását követték. A szaúdi más­ként gondolkodó rádión, műhol­das tévékben és interneten közzétett üzenetében szólította utcára a változás híveit. ■ T. A. Harmincmillió koronával (azaz mintegy 240 millió forinttal) tá­mogatja 2005-ben a csehorszá­gi kisebbségi sajtót a kormány. Ezt a költségvetési pénzt a kul­turális minisztérium mellett működő támogatási bizottság osztja szét rendszeresen pályá­zat alapján. A csehországi nemzeti ki­sebbségek az idén 34 pályáza­tot adtak be, s ebből 24 -et talált megfelelőnek a támogatási bi­zottság. A kormányzati támo­gatás legnagyobb mértéke az adott kiadvány éves költségve­tésének 70 százaléka lehet. Ilyen mértékű támogatást csak néhány kisebbségi lap kapott, köztük a Cseh- és Morvaorszá­gi Magyarok Szövetsége által évente öt alkalommal megje­lentetett Prágai Tükör című fo­lyóirat. Pályázott a Brünni Ma­gyar Futár című folyóirat is, de regionális jellege miatt az ál­lam a központi pénzekből nem támogatja. Jelenleg más magyar publiká­ció nincsen Csehországban. A ki­lencvenes években a közszolgá­lati rádióban is volt kéthavonta egy húszperces magyar nyelvű műsor, de az mára már meg­szűnt. A közszolgálati televízió­ban a Babylon című heti negyed­órás magazin foglalkozik a nem­zeti kisebbségekkel. ■ Gy. Z. Németország m Liberec lengyel 0,6% szlovák 3,1% CSEHORSZÁG morva 13,2% Ceské Nemzetiségek Csehországban Budejovice AUSZTRIA német 0,5% sziléziai 0,4% cigány 0,3% magyar 0,2% egyéb 0,5% Nemzeti csoportok a térség országaiban közép-európa Németországtól ke­letre eső hét országában (Ausztri­ában, Csehországban, Lengyelor­szágban, Szlovákiában, Magyar- országon, Szlovéniában, Horvát­országban), valamint a történeti­egyházi és kulturális jellemzők révén ehhez a térséghez tartozó három történeti régiójában (Kár­pátalján, Erdélyben és a Vajda­ságban) összesen 107 olyan nem­zeti, etnikai kisebbségi csoport ta­lálható, amelyek lélekszáma meghaladja az ezer főt Ankara negyven éve várakozik Eljött az idő, hogy az Európai Unió megkezdje a csatlakozási tárgyalásait Törökországgal. Ezt Jósé Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke je­lentette be néhány órával az EU-tagországok állam- és kor­mányfőinek csütörtök esti brüsszeli találkozója előtt. An­kara mintegy negyven éve vár erre a pillanatra, és Barroso sze­rint a tárgyalásokra most már megértek a feltételek. Brüssze­li sajtótájékoztatóján a bizottsá­gi elnök elvetette azt a lehetősé­get, hogy Törökország ne teljes jogú tagsághoz, hanem köztes státushoz jusson, akár időlege­sen is. Csütörtöki állás szerint a csúcson a jövő év második fe­lét jelölik meg a tárgyalások megkezdésének időpontjaként. ■ Gyulay Z. Világpolgárságot kíván a katolikus egyházfő Vatikán Erőszakkal nincsen béke I A béke olyan jó- p tétemény, ame- I lyet nem lehet erőszakkal ter­. , jeszteni - állapí­^ ‘ tóttá meg n. já­< nos Pál. A pápa válsággócokkal, Irakkal és Afri­kával foglalkozó január elsejei békevilágnapra írt üzenetét csü­törtökön hozták nyilvánosságra a Vatikánban. Az egyházfőt változatlanul a háborúk és a konfliktusok ag­gasztják. A pápa Afrika súlyos helyzetével, az eladósodottság kérdésével kapcsolatban új és radikális megoldást, megújult szolidaritást szorgalmazott. A katolikus egyházfő elfogad­hatatlannak minősíti az erősza­kot, amely sohasem oldja meg a problémákat, hanem újrater­meli az erőszakot. Csakis jóval lehet elérni az igaz békét, amelynek a közösség javát, s nemcsak a társadalmi-gazdasá­gi jólétet kell szolgálnia - muta­tott rá üzenetében a pápa... II. János Pál világpolgárság megteremtésére szólított fel, amely az egyetemes emberi érté­kek alapjára építve elítélné a faj­üldözést, oltalmat biztosítana a gyermekeknek, menedéket ad­na a menekülteknek. ■ Gy. Z. Támadnak a tálibok Afganisztán A kábítószerek Mekkája Orosz aggodalmak az oroszok zsebébe vágna Tö­rökország belépése az Európai Unióba - mutatott rá a Novije Izvesztyija című liberális mosz­kvai lap. Ha Törökország, amely az utóbbi években össz- orosz üdülőhellyé és bolhapiac­cá vált, elúszik Európába, ak­kor a hozzánk legközelebb lé­vő, legelérhetőbb és legérthe­tőbb külßldi országot veszít­hetjük el - nyugtalankodik az újság. A legtöbbet azonban az orosz olajexportőrök veszíthe­tik. Az orosz tartályhajók átha­ladása a Boszporuszon és a Dardanellákon máris gondo­kat okoz. Törökország esetleges EU-csatlakozása után a szoro­sok EU-belvízzé válnának - írja csütörtöki számában a Novije Izvesztyija. Pokolgép robbanása végzett négy afgán rendőrrel, ketten pedig megsebesültek. A pusztítást egy országút mentén elhelyezett rob­banószerkezet okozta Host tarto­mányban. Egy nappal korábban ugyanebben a körzetben aknave- tős támadásban három afgán ka­tona sérült meg. A Pakisztánnal határos térség az elűzött tálib rendszerhez hű gerillák egyik leg­jelentősebb központja. Három év alatt sem sikerült megtörni a harcosok ellenállását. A biztonsági erők a napokban tá­mogatást kértek az amerikai had­erőtől, hogy kifüstöljék a lázadók egyik fészkét. A kandahári ható­ságok több tucat gerillát ejtettek foglyul, együküket Mohammed Omar móllá testőrparancsnoka­ként azonosították. A központi ve­zetés Afganisztánban csak lassan terjeszti ki ellenőrzését az ország egészére. A sikerek egyikét teg­nap könyvelhették el a drogelle­nes erők, amikor több mint tizen­öt tonna ópiumot foglaltak le. Ez a mennyiség másfél tonna heroin finomítására lett volna elegendő. Az ENSZ becslései szerint tavaly Afganisztánban állították elő a vi­lág „ópiumkészletének” három­negyedét. bT.A. r > i »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom