Új Dunántúli Napló, 2004. december (15. évfolyam, 328-356. szám)
2004-12-16 / 343. szám
7 2004. DECEMBER 16., CSÜTÖRTÖK - DUNÁNTÚLI NAPLÓ KULTÚRA - RIPORT r AKIKRE MÉLTÁN VAGYUNK BÜSZKÉK. Egy igen sikeres kiállítássorozat IV., utolsó részéhez érkezett a Parti Galéria. Ez alkalommal a városért munkálkodó tudósok, művészek, pécsi emberek életének dokumentumai - közöttük a közelmúltban meghalt Bükkösdl Lászlóé, akinek az emlékére ajánlották a tárlatot - láthatok. FOIŰiTÓTHL Díszhangversennyel kezdik az újesztendőt a Pannon Filharmonikusok, a koncert január 2-án este lesz a Pécsi Nemzeti Színházban. Meglepetésvendégek fokozzák a hangulatot, az ínyenceknek és a könnyedebb muzsikát kedvelőknek is kellemes perceket ígérnek. Mészáros B. E. Némi ízelítő a programból: megvásárolták a King Singers együttes azon dalainak a játszási jogát,, melyek nem jelentek meg soha lemezen. Ezeket a számokat a zenekar kíséretével az Unicum Laude énekegyüttes adja elő, a műsort a Pécs TV, valamint az országos Hálózat élőben közvetíti - jelentette be tegnap Horváth Zsolt (képünkön), a zenekar igazgatója. Újévi üzenet az előadás címe, mivel a Filharmonikusok közéleti személyiségeket hívtak meg: képzőművészek, építészek, gazdasági és sportvezetők mondják el egy percben a várossal kapcsolatos gondolataikat, üzeneteiket. Az újévi koncertre úgynevezett páholytagság váltható, mely afféle pártoló tagságot jelent, helyfoglalási joggal és állandó meghívóval a zenekar minden rendezvényére. További újdonság a zenekar életében, hogy Molnár Sándor képzőművész adakozásra szólította fel művésztársait: egy-egy alkotásukat ajánlják fel az együttesnek, melyből év közben kiállítás, majd árverés lesz, és a befolyt összeget a zenekar eszközeinek javítására fordítják. Még egy friss információ: Hamar Zsolt megbetegedett, így a Bazilikában ma este Cser Miklós vezényli a Pannon Filharmonikusokat, szombaton pedig a Missa Solemnis bemutatóján Kollár Imre, a debreceni szimfonikusok vezetője, az MTV X. Nemzetközi Karmesterversenyének közönségdíjasa lesz a dirigens. Életre szóló élményt ad fizika Rátz-életműdíj a pécsi pedagógusnak Cseri László A magyar természettudományos oktatás támogatására 2001-ben alapított Rátz Tanár Úr Életműdíjat - a vele járó fejenként egymillió forinttal együtt - minden évben hat pedagógusnak ítélik oda. A díjat nyüvánosan meghirdetett pályázat útján a Bolyai János Matematikai Társulat és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, valamint a Magyar Kémikusok Egyesülete díjbizottságainak ajánlásai alapján három jó nevű cég által létrehozott testület, a Magyar Természettudományos Oktatásért Alapítvány Kuratóriuma ítéli oda. A kuratórium elnöke a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kroó Norbert. A kitüntetésre a közoktatás 5-12. évfolyamain matematikát, fizikát vagy kémiát tanító aktív, valamint egykor tanító olyan tanárokat terjeszthetik fel, akik a legtöbbet tették annak érdekében, hogy tanítványaikkal megismertessék, megszerettessék ezeket a tantárgyakat, és a tehetségeseket országos versenyek győzelmeihez vezessék. Az idei díjkiosztó gálaesten, a Thália Színházban a díjazottak között volt Sebestyén Zoltán, a pécsi Testvérvárosok Terei Általános Iskola tanára is, aki a fizikát közel négy évtizede kimagasló eredményekkel tanítja, és sok diákja kapott tőle életre szóló élményt, felkészültséget a természettudományok műveléséhez. Mint mondja, félszáznál is több új fizikai kísérleti eszközt tervezett és készített, melyek hasznosságát országos díjak sora is igazolja. A pedagógusok és a nagyközönség részére is számos alkalommal tart továbbképzéseket, kísérleti bemutatókat, még a határon túli magyarság részére is. Tanítványai szá- molatlanul nyerik a Középiskolai Matematikai Lapok versenyeit. Az Öveges József Fizika- verseny döntőjébe 11 versenyzőt - az országból a második legtöbbet - juttatott be. Többször képviselte hazánkat a Physics on Stage elnevezésű nagy nemzetközi konferencián. Mostani kitüntetése nem előzmények nélküli, hiszen réFélszáznál is több új fizikai kísérleti eszközt tervezett és készített fot&t.l. szesítették már Mikola-díjban, Pécs Város Oktatási Díjában és Kiváló Újító Díjban. 1999-ben vehette át a matematika és fizika népszerősítéséért alapított Ericsson-díjat. ILYENEK VOLTUNK MAGYARUL - MAGYARAN Fölösleges szavak Rónai Béla M A fölösleges szavak használatát primitív vagy pongyola szóismétlésnek nevezzük, amelynek költői változatát a stilisztika a művészi stílus eszközeként tartja számon. Egyesek beszédében gyakran előfordul ugyanazon szónak egymás utáni megismétlése a jelenség mélyebb okának az ismerete nélkül. Pl. „Jó eredmény, de ez... ez jobb is lehetne”; „Hát ő... ő Uyen ember volt, aki... aki mindig segített a rászorulókon”; „Persze merni kell, és... és... és határozott lépésekre van szükség”; „Mindenért a... a.... a vezetőség a hibás”. Ilyen szóismétléses mondatokat leginkább közvetlen, oldott hangulatú beszédhelyzetekben észlelhetünk. Hallható azonban szabadelőadásban, kerekasztal- beszélgetésekben, interjúkban és hasonlókban. Ez a jelenség főként a műveltebbek nyelv- használatában tapasztalható. Neves színművész, énekes válaszaiban, író, lelkész elemző, fejtegető magyarázataiban fordul elő. Főként nem fogalomjelölő szavakat szoktak töltelékként ismételni, hanem egyes kötőszókat (és, de, mert), módosító szókat (hát, nem), névmásokat (ami, aki). Ez a hiba általában nyelvi pongyolasággal, igénytelenséggel magyarázható. Csak ritkán izgatott lelkiállapottal. Megítélésében számolni kell azzal, hogy néha az élőbeszédben is indokolt, célszerű, és igen sokféle szerepe lehet: kérő felszólítás, szigorú parancs nyo- mósítása (Ne, ne menj oda!), valamilyen érzés kifejezésének erősítésére (Jaj, jaj, hogy zsil> bad a kezem.). Sokak beszédére jellemző az ugye, szóval, hát, kérem szépen, hogy is mondjam csak stb.-féle gyakori töltelékszók, szavajárási szók használata. Hozzájuk tartozik a namost is, amely megfigyeléseim szerint egyre jobban terjed. A teljesebb na már most vagy na most már változat ritkábban hallható. Fölösleges elemként ez szintén az értelmiségiek körében divatozik. Ha sűrűn ismételjük e töltelékszavakat, kifejezéseket, elvesztik jelentésüket, szerepüket, és a közlést zavaró elemekké válnak. Újévi koncert, meglepetésekkel legnagyobb a hőség, ebédszünetet tartanak, egy kis sziesztával egybekötve, és a délután közepétől folytatják a munkát, ha kell, az estébe, néha az éjszakába nyúlva. A kiküldetések közé néha beiktatott hosszabb szabadságai alatt utazni szokott. Az évek során bejárta Dél-Ame- rikát, Mexikót, az Egyesült Államokat, Dél-Afrikát és Délkelet- Ázsiát. Holott egyre jobban képes azonosulni a filozófus császár, Marcus Aure- üzeneté- vel: még otthonról sem kell kimozdulni ahhoz, hogy megértsük a világot Bár ehhez azt tenné hozzá paradox módon: ez utóbbi megállapításra könnyebb rátalálni, ha a miénktől egészen távoli és eltérő világokat is megismerünk. Egy háborús sebész emlékei Megszépülés címmel adta ki a Pannónia Kiadó annak a pécsi szerzőnek a novellafüzérét tartalmazó könyvét, aki Afrikában háborús sebészorvosként dolgozik. A kötet bemutatója december 17-én, pénteken lesz a Művészetek Házában. Cs. L. Szabó Kázmér negyvennégy éves. Pécsett született, iskoláit az általánostól az orvosegyetemig itt végezte. Mohácson, a sebészeti osztályon kezdett dolgozni 1995-ig, Afrikába való távozásáig. Mert akkor onnan egyenesen Tanzániába vitt az útja, egy angol missziós kórházba.- A tanzániai egy év kutya kemény volt. Munka éjjel-nappal, spártai ellátás, minimális fizetés, szegényes feltételek, viszont szükség szükség hátán. Sok mindent tanultam a régi időkre emlékeztető igazi fekete-afrikai kórházban a sebészet és az élet terén, ami a mai napig segít a dolgok megértésében és elvégzésében. A Nemzetközi Vöröskereszttel 1996- ban került szoros kapcsolatba, segítségükkel lett hadi sebész, először Kenyában, majd Szudánban, utána a ta- libánok uralta Afganisztánban. Az „afgán kaland” után egy év „pihenőt” iktatott be: Vietnamban, egy ausztrál tulajdonban lévő magán luxuskórházban tevékenykedett. Majd több hónapos délkelet-ázsiai utazás után került a szudáni polgárháborúba, aztán az Indonéziától elszakadt Kelet-Timorra, a 2000-ben kitört vérengzés ideje alatt. A 2002-es év már a vulkánkitöréstől elpusztult karib-tengeri brit gyarmaton, Montserraton találja Szabó Kázmért, a vulkáni katasztrófa miatt új helyen épített kórház sebészetének megszervezése volt a feladata. Két és fél évet töltött el ott, majd ismét visszatért a háborús sebészethez. Augusztus óta Kenyában él. Ott nem dúl semmilyen háború, munkája mégis harci eseményekhez kapcsolódik.- A mindig, minden helyzetben semleges Vöröskeresztet kifejezetten a háborúk okozta sebek és szenvedések enyhítésére hozták létre. A szervezet továbbra is azt tartja szem előtt, ahogy egyik doktrínánk is mondja: a háborúban is van limit. Más szavakkal: a háborúnak is muszáj, hogy legyenek szabályai. Ezen belül én a háborús sérültellátásban dolgozom, mint erre specializálódott sebész. Jelenlegi beosztásom szerint ennek a háborús sebészeti kórháznak a helyettes vezető sebésze vagyok. Naponta tíz-húsz súlyos sérült érkezik hozzánk Szudánból. Az otthoni fogalmak szerint a sebészet minden területével kell foglalkoznom, mivel a kalasnyikov lövedék, a repesz, az akna valamennyi testrészt - a fejtől kezdve a mellkason és hason keresztül az összes végtagot - eléri és roncsolja. Nem tagadom, hozzám ez a fajta sebészet áll a legközelebb, és most úgy gondolom, a jövőben már nem is akarok a magyaror- Egyre jobban képes azono- szági egészségügyben részt sülni a filozófus császár, venni. Marcus Aurelius üzenetével Táborukat magas fal és szögesdrót veszi körül, a biztonságuk érdekében. Reggel lehetőleg minél tovább alszik, ugyanis az afrikai forróság ekkor engedi meg leginkább a pihenést. A nap közepén, mikor a
