Új Dunántúli Napló, 2004. december (15. évfolyam, 328-356. szám)

2004-12-16 / 343. szám

6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2004. DECEMBER 16.. CSÜTÖRTÖK KOMLÓ BEMUTATKOZIK Dinamikus munkával gyarapodott a város kudarcok Két településrészen még nincs gáz ÚSZÁSOKTATÁS MINDENNAP AZ IDEI KOMLÓI NAPOKON, szeptember elején adták át a városi tanuszodát, amely a sporttárca 220 milliós támogatásából épült meg. A 25 méteres medencét reggelente és délután a felnőttek látogathatják, délelőtt az általános iskolások tanrendi úszásoktatása folyik. Az intézményben szauna, pezsgőfürdő és tornaterem is várja a vendégeket. Sokak szerint Komló már túllépett a bá­nyabezárások okozta sokkan, sokan vi­szont úgy vélik, a szénbányászat megszű­nését a város még nem heverte ki, jövője kérdéses. Páva Zoltán polgármester sze­rint Komlónak van jövője, ezt az elmúlt évek eredményei bőségesen alátámaszt­ják. Az önkormányzati választás óta eltelt két esztendő alatt a városban történtekről kérdeztük a polgármestert.- Ha egy idegen néhány év után ismét Komlóra lá­togat, bizonyosan észrevesz változásokat, ám gya­korta nem fogalmazódik meg benne, melyek ezek. Az itt élők ugyan nap mint nap tanúi az esemé­nyeknek, bizonyos dolgok viszont egy idő után el­halványulnak az emlékezetben. Mi történt tehát konkrétan az elmúlt két évben, ami a város válto­zását döntően befolyásolta?- A komlóiak tudják, hogy a választások óta, miként korábban is, igen sokat tettünk Komló fej­lődéséért. Kenderfőldön átadtuk az iskolából át­„ Komló folyamatosan épül, szépül, jó és érdemes Itt élni.” PÁVA ZOLTÁN*, alakított 48 szociális bérlakást, teljesen felújí­tottuk a Gorkij utcát, helyreállítottuk a Fürst Sándor utcai járdákat, néhány járdát Szilvásban is. A város 10 csomópontjában megtörtént az akadálymentesítés. Az ipari park útjait rendbe tettük, a parkot már Dávidföldről is meg lehet közelíteni. Korszerűsítettük a parkban a víz- és csatornahálózatot, a villanyhálózatot. Hosszú várakozás után a komlóiak birtokba vehették a jelentős állami támogatással megépült uszodát, idén a Komlói Napokon avattuk a sikondai Well­ness Hotelt is. Befejezéséhez közeledik a kórház közel félmilliárdos beruházása. A sikondai na­gyobb horgásztó kotrása megtörtént, felújítot­tuk a Felsőszilvási Általános Iskola tornatermét, a Gagarin Általános Iskola és a színház részle­ges rekonstrukciója is megtörtént. Éppen most adjuk át a kökönyösi új műfüves pályát. A Szo­ciális Ellátó Centrumban újabb lakóhelyisége­ket alakítottunk ki, megújult a városháza hom­lokzata, előtere, családbarát népjóléti irodát si­került kialakítanunk. Nagy változást jelentett, hogy 154 új munkahelyet és 240 új parkolót ad­va megnyílt a Tesco áruház. Már épül a Lidi áru­ház is, és a volt piactéren az a szolgáltatóház, ahol a Pusz áruház, üzletek irodák és lakások kapnak helyet. Utóbbiak közül 14 hajlékot az önkormányzat vásárol meg költségelvű bérla­kásnak a korábban elnyert 65 millió állami tá­mogatásból. A sor folytatható.- A bányabezárások idején kialakult munkanél­küliség mutatói az elmúlt években nem, vagy csak alig változtak. Mi az oka ennek, tán nincs elég vál­lalkozókedv a városban, tán a vártnál kisebb mér­tékű a bejövő vállalkozások száma?- A munkanélküliségi ráta ma 12,5 százalékos, tehát egyértelműen csökkent a munka nélkül élők aránya. El kell mondanom, sajnos vannak viszonylag szép számmal olyanok, akik nem is akarnak dolgozni, a mai szociális háló túl sűrű Komlón. Mindent megteszünk azért, hogy az el­osztás igazságos legyen. Bizonyosan állíthatom, hogy nőtt a munkahelyek száma, hiszen egyre több vállalkozás működik, illetve fejlődik. Folyik az ipari park, a volt Béta bánya területének beépí­tése. Bétán például egy olasz cég már most építi üzemcsarnokát, egy másik területet vásárolt. A régi vállalkozások is növekednek, új üzemcsar­nokot épít például a Ratipur Kft. is. Idén emellett egy sikeres közmunkaprogramot is lebonyolítot­tunk, a városgondnokság hozzávetőleg 120 mun­kanélkülit foglalkoztatott 2004-ben.- A város költségvetése évek óta hiányos. Mikor­ra várható, hogy a büdzsé egyenesbe kerül?- Az évet már egy ideje pozitív szaldóval zártuk, lehet, hogy az idei lesz az első, amikor ez nem si­kerül. A160 milliós hiány egyébként kezelhető. Bí­zom abban, hogy a költségvetés egyensúlya egy­két éven belül helyreáll. Nem szabad elfelejteni, hogy a város intézményhálózata annak idején egy 45-46 ezres lélekszámú Komlónak épült, így a bü­dzsé kiadási oldalának közel 80 százalékát azok az intézmények viszik el, melyek 1300 embernek ad­nak munkát. Középiskoláink ugyan már a megyé­hez kerültek, ennek ellenére elkerülhetetlen az in­tézményhálózat további átszervezése, sőt újabb megszorítások is lehetnek.- Bár említette, hogy voltak út- és járdafelújítá­sok, a komlóiak ennek ellenére elégedetlenek az utak állapotával, de a közművekkel is.- Kétségtelen, hogy éppen a legforgalmasabb utak, a Pécsi út, illetve a Szilvásba vezető út ál­lapota a legrosszabb. Sajnos ezek rekonstruk­ciója olyan méretű, amihez a városnak nincs elég pénze, de minden pályázati lehetőséget megragadunk azért, hogy jobb állapotúak legye­nek a belterületi utak. Ugyanakkor sokat tet­tünk az infrastruktúra javításáért, a vízelvezető árkok rendben vannak, miként a parkokra, zöldterületekre sem lehet panasz. Az elmúlt két évben közel másfél száz milliót költöttünk a víz- és csatornahálózat felújítására. Sokat tettünk a parlagfű kiirtása érdekében is. .- Jelentős mozzanat a város életében a bányava­gyon átvétele. Nem markolt-e sokat az önkormány­zat, a vállalt kötelezettségeket tudja-e teljesíteni?- Hosszas tárgyalások után állapodtunk meg a Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. vezetőivel az átadandó vagyonról, kötelezettségekről. Bizto­san állíthatom, csak azt vesszük át, amit teljesíte­ni is tudunk.- Nyilván az elmúlt két évben is érték kudar­cok, nem sikerült mindent a tervek szerint meg­valósítani.- így igaz. Egyértelmű kudarc, hogy a játszóté­ri programot nem tudtuk elkezdeni, ennek első­sorban a hivatali teszetoszaság volt az oka. Gond az is, hogy a sikondai látványfürdővel együtt nem tudtuk az üdülőterületet fejleszteni, emellett az is kudarc, hogy ebben az évben sem sikerült a gázt Kisbattyánba és Zobákpusztára vezetni. Valami megmozdult Mátyás János, a képviselő-testület független tagja rendszerint az utak és a közvilágítás fejlesztésének elmaradását sérelmezi. - Az elmúlt tíz évben szin­te semmit sem költöttünk azokra a beruházásokra, melyek az emberek közérzetét javítják, és a mosta­ni költségvetési koncepcióban sem látszik, hogy többet fordítanánk a hangulatjavító intézkedésekre - mondta. - Az állami megszorítások sajnos minket is elértek, éppen ezért nem értem, hogy miként oszthatnak az intéz­mények egy részében jutalmakat, míg a többi fizetési gondokkal küszködik. A képviselő szerint a bányabe­zárás alapjaiban változtatta meg a város gazdaságát és az itt élő emberek gondolkodá­sát Úgy véli, a lakosok gépiesen, kiúttalanul élik mindennapjaikat- A szegénységünk mellett pazarlást látok, mint például a kórház esetében. Félmilliárdért elvég- zünk egy felújítást, de a fűtés rekonstrukciójára már nem futja. így a korszerű nyüászárók nem iga­zán érvényesülnek. A fürdők esetében is elmond­hatjuk, hogy a kevesebb több lett volna. Nem biztos, hogy két ilyen létesítmény gazdaságilag megállja a helyét Ha energiatakarékos lámpatestek lennének a közterületeken, akkor a mostaninak töredékét kellene fizetni a közvilágításért Az építkezések miatt felfordulás van a városban, jeleként annak, hogy talán most megmozdult vala­mi. Az ezzel járó parkolási gondok azonban már nem annyira szívmelengetőek. Azt örömtelinek tartja, hogy a családi házas övezetekben egyre több a felújított épület Mint mondja, ez a fejlődés egyik jeleként értékelhető.- A közüzemi díjak tervezett mértéke mindenhol magasabb a szükségesnél, az áremelés várhatóan idén is meghaladja az inflációt - hangsúlyozta a képviselő. - Az is borzolja a kedélyeket, hogy a kábeltévé-szolgáltató a monopol helyzete miatt már-már irreális díjakat szed. Aggasztó a gazdasági helyzet Gelb Miklós, a Fidesz listáról bekerült önkor­mányzati képviselője kongatja a vészharangot - A drasztikus adóemelések és az értékesíthető va­gyon felélése ellenére állandósult az intézmények­nél a pénztelenség, a város eladósodott, a kórház­hoz már önkormányzati biztost kellett kirendelni, a gazdaság nem fejlődik, a fiatalok elvándorolnak - sorolja az ellenzéki városatya. Úgy véli, az utak, járdák, közterületek állapota si­ralmas, a multík betelepítésével túlzsúfolt lett a belváros.- Az uszoda szép lett, de nincs még kifizetve, a működtetéséhez szükséges támogatás forrása bi­zonytalan - hangsúlyozta az el­lenzéki sorokban helyet foglaló képviselő. - Öröm­mel vettük tudomásul, hogy végre megépült a si­kondai létesítmény, azonban az önkormányzat ál­tal ígért út még mindig nem készült el. Gelb Miklós úgy véli, az elszegényedés, a színvo­nalcsökkenés és a helybenjárás jellemezte az el­múlt két évet is. Pozitívumként értékeli, hogy a kezdeti atrocitások és a durva hangnem mára már konszolidálódott. - A városnak nem tüneti kezelés­re van szüksége, az egyetlen megoldás a munkahe­lyek betelepítése lenne - mondta. - Sajnos a na­gyon sok ígéretből kevés valósult meg. Ennek oka lehet, hogy továbbra sincs kapcsolat az országos úthálózattal. A képviselő szerint az állami finanszírozási rendszer az önkormányzatokat hátrányos helyzet­be hozta, és ez fokozottan igaz Komlóra. A kis dol­gokra nem jut, azt kérdezi, hogy miért? Pedig a la­kosság jogosan elvárja a járdák, játszóterek, par­kok megfelelő állapotát. Gelb úgy véli, a kereskedők betelepülése nem az önkormányzat érdeme, azok jöttek maguktól is. A bányavagyon-átvétellel kapcsolatban meg­jegyzi, hogy az egész egy nagy csapda, nem is­mertek a következményei, és nem kiszámítha­tók a költségei. MIT HOZ A JOVO? A regionális operatív program pályázatára az önkormányzat olyan támogatási kérelmet nyújtott be, amelyből jövőre megépül­het a Mecsekfalui út és a Vadásztanya közötti sikondai útsza­kasz, illetve az üdülőterület fejlesztése is elvégezhető lesz. növekszik komló térségi szerepe. Ennek legjobb példája, hogy a közelmúltban megalakult Komló és Térsége Többcélú Önkormányzati Társulás 19 települése 120 milliós pályázati tá­mogatást nyert el A KISTÉRSÉGI SZENNYVÍZ-BERUHÁZÁSRA a Város és a mikrotérség hat települése több mint 1,5 milliárd forint állami támogatást nyert el, így a jövő évben a 2,2 milliárd forintos be­ruházás elkezdődhet. Ennek részeként 180 sikonda üdülőt csa­tornáznak. A város tagja a Sió-völgye Dél-dunántúli Regionális Hulladék­gazdálkodási Programnak, így egy-két év múlva megszűnik a mecsekjánosi hulladéklerakó, melynek közelében hulladékud­var, átrakóállomás és komposztáló épül. A „KÜZDELEM A MUNKA VILÁGÁBÓL TÖRTÉNŐ KIREKESZTÉS ELLEN” projekt keretében a romatelepek állapotának javítására 240 millió forintot fordíthat a város. A programmal ötven aktív ko­rú, telepen élő képzésére és 18 hónapig tartó foglalkoztatására nyűik lehetőség. „Komlónak valóban van jövője” A választási ciklus félide­jéhez érkeztek az önkor­mányzatok, ez alkalomból Komló polgármestere, Pá­va Zoltán válaszolt olva­sóink és internetláto­gatóink kérdéseire.- Hány újabb multival igyek­szik tovább rontani a kereskedők sorsát? (telefonos kérdés)- Nem a kereskedőket kíván­juk tönkretenni, hanem a város és a körzet lakóinak kívánunk olyan lehetőséget teremteni, hogy alapvetően olcsóbban vá­sárolhassanak. Egyébként feb­ruár végén nyit a Lidi áruház, 2005 év végén pedig a régi piac­tér helyén a Plusz áruház. Re­mélem, mindegyik olcsó lesz.- Miért Komlón legdrágább a víz? (telefonos kérdés)- Sajnos a vízbázisunk nem tudja ellátni Komlót és környékét elegendő ivóvízzel, ezért a Duna vizét használjuk, ami miatt alap­vetően emelkednek a költségek. Jövőre körülbelül nyolcszázalé­kos áremelés várható.- A komlói kézilabdacsapat jól áll a bajnokságban. Ha fel­jutnak az NB I-be, a város vál­lalja a pluszköltségeket? (tele­fonos kérdés)- Igen, vállaljuk. Úgy vélem, a kétéves NB I. B-s szereplést jog­gal válthatja fel az I. osztályba való visszakerülés. Nem olyan nagy a különbség a két osztály között, már ami az anyagiakat il­leti, és ezt az öt-hat millió forin­tot elő fogjuk teremteni.- Milyen tervei vannak a követ­kező két évre? (malek)- Szeretnénk folytatni a város átalakítását: a város-rehabilitáci­ós programban szerepel a Fűtő­erőmű kitelepítése, a vasúti kő­rakó megszüntetése, a buszpá­lyaudvar és a MÁV-pályaudvar áthelyezése. Most nyertünk más­fél milliárd forintot a térségi szennyvízberuházáshoz, amiből kétszáz sikondai üdülő kerül rá- csatolásra. Fel akarjuk újítani a piac épületét és udvarát, vala­mint egy kanadai céggel közösen energetikai célú szerveshulla- dék-feldolgozó üzemet hozunk létre. Építési telkeket kívánunk kialakítani Dávidfóldön és a szil- vási karéjban, garázstelkeket Körtvélyesben, a földgáz ellátás megoldását Kisbattyánban és Zobákpusztán. Most, hogy a tu­lajdonunkba került a Bányava- gyon-hasznosítótól a bétái terü­let, egy ipari övezetet alakítunk ki itt, amelynek zömét olasz vál­lalkozók már meg is vásárolták.- A testületi ülésen az egyik képviselő előtt volt egy lap, ame­lyen ez szerepelt: „Komlónak van jövője”, kérdőjellel Ön is így gon­dolja? (redi)- Én úgy ítélem meg, Komló­nak valóban van jövője. Aki nyi­tott szemmel jár, az láthatja, hogy másfél, két év alatt milyen válto­záson ment át a város. Meg va­gyok róla győződve, hogy ezt el­lenzéki képviselőtársunk is hiszi, különben nem Komlón építkez­ne, illetve vállalkozna. Sz. A. Az interjú teljes verziója: vrww.dunantnlinapln.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom